Rali ob - Elmarad a miskolci verseny

2026.07.03.
Képünk illusztráció Fotó: Skoda Az Észak-Magyarországi Autó- és Motorsport Zrt. csütörtökön a DVTK honlapján azt közölte, hogy az elmúlt időszakban kialakult gazdasági és finanszírozási környezet olyan bizonytalanságot eredményezett, amely mellett az augusztus 28-29-re tervezett Diósgyőr Rally előkészítése és lebonyolítása már nem biztosítható a szervezőktől elvárt szakmai színvonalon és felelősséggel. Hozzátették: a cég nem kívánt olyan helyzetet teremteni, amely a résztvevők, közreműködők vagy a partnerek számára bizonytalanságot jelenthet. A Magyar Nemzeti Autósport Szövetség június közepén jelentette be, hogy a kormányváltás okozta adminisztrációs váltás (új támogatási szerződés, folyósítási késedelem) olyan gazdasági környezetet teremtett, hogy a július 11-12-re tervezett Kaposvár Rallyt valószínűleg csak október közepén tudják megrendezni. MTI   További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

Bekeményít a rendőrség a fekete hétvégék után

2026.07.03.
Dávid Mónika, a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Rendőr-főkapitányság munkatársa elmondta, a közlekedésbiztonság hosszú távon javul Magyarországon, ugyanakkor a nyári időszakban - a nagyobb forgalom, a turisztikai szezon, a szabadságolások és a hőség együttes hatása miatt - rendszerint nő a súlyos és halálos kimenetelű balesetek száma. A kánikula okozta fáradtság, ingerlékenység és figyelemcsökkenés pedig jelentősen növeli a közlekedési kockázatokat. Ismertette: a június 12-14-ei hétvégén hét halálos balesetben 14-en vesztették életüket, 19-21-én hat balesetben nyolcan, míg 26-28-án öt balesetben kilencen haltak meg. Összességében a három júniusi hétvége alatt 18 halálos kimenetelű közúti baleset történt, 31 halálos áldozattal. A balesetek okai között kiemelte a gyorshajtást, az elsőbbség meg nem adását, a szabálytalan irányváltoztatást és sávváltást, a figyelmetlenséget, az elalvást, valamint az ittasságot. Hozzátette: szerepet játszott több esetben a nem megfelelő sebességválasztás, a követési távolság be nem tartása, a vasúti átjáróban elkövetett szabályszegés, valamint voltak motorkerékpáros balesetek is. A szakember hangsúlyozta: a rendőrség országos közlekedésbiztonsági akciót indított a nyári időszakra, amelynek célja a balesetek számának csökkentése. Ennek keretében a legforgalmasabb útszakaszokon, csomópontokban és üdülőövezetekben fokozott ellenőrzések lesznek, a rendőrség pedig sebességmérő eszközöket, drónokat és motoros egységeket is bevet. Dávid Mónika felhívta a figyelmet arra, hogy a nyári közlekedésben kiemelten fontos a türelem, az odafigyelés és a szabálykövetés, különösen a megnövekedett forgalom és a hőség miatt. Hangsúlyozta a követési távolság betartását, a szabályos sávhasználatot és a besorolás segítését is. Külön kitért a gyermekek közlekedésbiztonságára, kiemelve: a nyári szünidőben nő a gyalogos, kerékpáros és rolleres gyermekek száma, ezért fontos a védőfelszerelések használata, valamint a gyermekek megfelelő biztonsági rendszerben történő szállítása. Dávid Mónika arra kérte a közlekedőket, hogy a nyári hónapokban mindenki fokozott figyelemmel és türelemmel közlekedjen a halálos balesetek számának csökkentése érdekében. Óberling József, az ORFK közlekedésrendészeti főosztályának korábbi vezetője a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a nyári időszakban történt halálos közúti balesetek rávilágítanak a közlekedésbiztonsági munka fontosságára, és arra, hogy a megelőzés továbbra is kiemelt feladat. Elmondta, a közlekedésbiztonsági eredmények mögött hosszú évek szakmai munkája áll, ugyanakkor a jelenlegi helyzet is azt mutatja, hogy a beavatkozások és a megelőzés folyamatos fenntartása elengedhetetlen. Hozzátette, a közlekedésbiztonsági kommunikáció és szakmai munka folytatása fontos, és a feladatokat a jövőben is elhivatott szakemberek viszik tovább. MTI További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

Molnár Martin dobogóra állna a Hungaroringen

2026.07.03.
Forrás: Hungaroring Média Az összetett pontversenyben negyedik helyen álló 17 éves magyar pilóta a mogyoródi Forma-1-es pályán tartott csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta, korábban versenykörülmények között még nem volt lehetősége vezetni a Hungaroringen, így bár a hétvégi a hazai viadala lesz, pályaismeretben nincs előnye az ellenfelekkel szemben. "Ezzel együtt már az év eleje óta nagyon vártam, hogy elérkezzen ez a hétvége, biztos vagyok benne, hogy a magyar szurkolók rengeteg plusz energiát adnak majd" – jelentette ki Molnár Martin, aki elárulta, pontosan ugyanúgy készült Angliában erre a fordulóra is, mint az összes többire. "Nem érzek nagyobb nyomást, mint máskor, és eddig jól alakult számomra a szezon, úgyhogy a legfontosabb az lesz, hogy az eddig mutatott teljesítményemnek megfelelőt nyújtsak itthon is. Persze, szeretnék nyerni, dobogóra állni, de a legfontosabb mégis az, hogy konstans maradjak. Ami az összetett állását illeti, nem számolgatok, egyelőre csak az aktuális versenyhétvégére figyelek" – összegzett a fiatal versenyző, aki – mint az a sajtótájékoztatón elhangzott – az idén már több alkalommal tesztelt a nemzetközi szövetség (FIA) Forma-3-as versenysorozatában szereplő autóval. Kiss Pál Tamás, a Molnár Martin pályafutását egyengető MOTAM sportszakmai vezetője elárulta, ők másképpen készültek a hazai hétvégére, mint a többire, ugyanakkor igyekeztek nem kizökkenteni a pilótát a megszokott folyamatokból. "A háttérben rengeteg munka zajlik egy ilyen magyarországi szereplést megelőzően, de természetesen ezt a versenyző nem így éli meg, és nem is kell így megélnie. Ennek a hétvégének az időbeosztása jóval precízebb lesz, mint a többié, hiszen össze kellett hangolni a csapattal, a mérnökökkel töltött időt, a médiaszerepléseket és a támogatók, valamint a nézők, szurkolók kiszolgálását" – mondta. Kiss Pál Tamás a jövőről beszélve hozzátette, Molnár számára a következő lépés az FIA Forma-3-as bajnokság kell, hogy legyen, és úgy igyekeznek megtervezni a pályafutását, hogy egyetlen szükséges lépcsőfokot se hagyjanak ki. "A tavalyi brit Forma-4-es szezonhoz képest Martin már sokkal érettebb, nyugodtabb, jobban kezeli a stresszhelyzeteket, és úgy gondolom, hogy ebben fejlődött a legtöbbet. Itt a Hungaroringen nyilvánvalóan a cél a futamgyőzelem, vagy a dobogós helyezés" – jelentette ki. Őry Tamás, a MOTAM ügyvezető igazgatója úgy fogalmazott, elsősorban azt szeretné, ha Molnár önbizalommal telve állna rajthoz a Hungaroringen és élvezné, hogy hazai pályán és magyar közönség előtt versenyezhet. "Egy ilyen pályafutás felépítésének és kialakításának első és legfontosabb lépése, hogy meglegyen a megfelelő családi háttér. Ha ez megvan, akkor a versenyző karrierjének egy bizonyos pontján lép be a menedzsment. Mi építettünk egy olyan rendszert Martin köré, ami a mai kor követelményeinek megfelel, és bár egyfelől már nagyon nehéz bejutni a Forma-1-be, másfelől könnyű, amennyiben az ehhez szükséges munkát minden érintett elvégzi" – mondta. Hozzátette, Magyarországon nincs megfelelő kulturális háttere a szponzorációnak, s mivel a gyorsasági autósport itthon nem teremt megfelelő versenykörnyezetet, a fiatal pilóták nem tudnak felkészülni a nemzetközi szintre. "Ez ugyanakkor azt is jelenti, hogy a pályafutásuk korai szakaszában ki lehet kerülni külföldre, ahol nagyon kompetitív sorozatokban tudnak folyamatosan fejlődni. Nekünk menedzsmentként ezt kell segítenünk, miközben a sportszakmai, a fizikális és a mentális felkészülést is összehangoljuk" – magyarázta. Bányai Tamás, Molnár Martin főszponzorának, a One Magyarországnak a vezérigazgatója elmondta, 2024 óta támogatják a versenyzőt, a hazai hétvége pedig a közös útjuk egy fontos állomása. "Martin példát mutat mások számára, mi pedig az övéhez hasonló történeteket keressük, hiszen a kiválóságra törekvés, az innováció és a folyamatos fejlődés a mi cégünk számára is lényeges jellemzők" – fogalmazott. A GB3 magyarországi fordulója során szombaton egy, vasárnap pedig két futamot teljesít a mezőny a Hungaroringen, mégpedig az International GT Open hétvégéje során, amelyen túra- és GT-autók, valamint további két formulaautós kategória viadalait is megrendezik. MTI További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!
Címkék: 

Kiderült, hány magyar vett BYD-t idén, eddig

2026.07.03.
Ezzel a márka az első helyre került a NEV azaz a tisztán elektromos és plug-in hibrid személyautókat egyesítő kategóriában. Egyidejűleg az elektromos autók (BEV) piacán 1302 darabos eladással és 17,37 százalékos piaci részesedéssel a legerősebb piaci szereplő lett. A teljes magyarországi személygépkocsi-piacon a BYD a 11. helyet foglalja el a márkák sorrendjében 2,84 százalékos piaci részesedésével. Ugyanakkor a kivonásokkal tisztított adatok szerint - amely a Magyarországon regisztrált és a hazai autóparkban maradó járműveket mutatja - a márka a Top 10-be érkezett: a 9. helyen áll 3,38 százalékos piaci részesedéssel. A BYD a dinamikus növekedést annak tulajdonítja, hogy járműveinek az innovatív és biztonságos Blade akkumulátor-technológiára épülő elektromos architektúrája és a Super DM plug-in hibrid hajtáslánc egyre népszerűbb a magyar vásárlók körében. A BYD célja, hogy innovatív technológiáival egyre több magyar család és vállalkozás számára tegye elérhetővé és vonzóvá az elektromos mobilitást - hangsúlyozták a közleményben. A márka kereskedelmi hálózata is jelentős ütemben bővül - 2026 első hat hónapja után, júliusban a BYD már 17 értékesítési ponttal és 13 szervizponttal rendelkezik országszerte. A fővárosi helyszínek mellett a márka jelen van Békéscsabán, Debrecenben, Győrben, Jászberényben, Kaposváron, Kecskeméten, Nyíregyházán, Pécsett, Szegeden, Székesfehérváron, Szekszárdon és Zalaegerszegen is. Egy újabb budapesti értékesítési ponttal tovább erősítette pozícióját a fővárosban. A közleményben kiemelik: a vállalat a stratégiai célja, hogy öt éven belül úgy tekintsenek rá, mint európai gyártóra, ezt támogatja a budapesti cégközpontban zajló európai K+F tevékenység, valamint a Szegeden épülő gyár is. A BYD multinacionális high-tech vállalat autóipari üzletága 2023 második felében jelent meg a magyarországi személyautó-piacon. A vállalat korábban már jelen volt Magyarországon a komáromi buszgyárral, valamint a pátyi és fóti üzemegységekkel, jelenleg Szegeden építi európai személyautógyárát. Tavaly Budapestre költözött a BYD európai központja, amelyben helyet kap az európai kutatás-fejlesztési központ is. MTI További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

Nagyon jön a Geely, rekordadatokról beszél a kínai gyártó

2026.07.03.
A Geely Auto Central and Eastern Europe az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében arról tájékoztatott, hogy a kínai autógyártó teljes globális értékesítése elérte az 1 422 958 járművet, 1 százalékkal növekedve az előző év azonos időszakához képest. (Ez az adat nem foglalja magában a Geely Holding alá tartozó más márkák, például a Volvo, a Lotus, a Polestar, vagy a Smart - eladásait.) Júniusban az autógyártó világszintű értékesítései 240 799 darabot tettek ki, ami 2 százalékkal haladja meg a 2025 júniusi teljesítményt. A közleményben kiemelték, hogy a Geely Auto Kínán kívüli eladásai 158 százalékkal bővültek a január és június közötti időszakban az előző év azonos időszakához képest, elérték a 474 228 darabot, ami meghaladja a vállalat teljes 2025. évi Kínán kívüli értékesítését. Ebből a NEV (új energiafelhasználású) járművek, azaz a plug-in hibrid és tisztán elektromos modellek értékesítése 277 189 darabot tett ki, ami éves összevetésben 585 százalékos növekedés, és a teljes Kínán kívüli értékesítés 59 százalékát adta. Sikerét a világszerte immár több mint 100 piacon jelenlévő környezettudatos autógyártó a high tech, prémium kivitelű modelljei iránti fogékonysággal magyarázza. A közlemény emlékeztet arra, hogy a Geely márka 2026 első félévében felgyorsította globális terjeszkedését, amelynek két fő növekedési hajtóereje Európa és az új energiafelhasználású járművek voltak. A márka mindössze 45 nap alatt hét európai piacra lépett be - az elsők között Magyarországra is. A Geely meghatározó modelljei jelenleg már több mint 20 európai országban érhetők el. Hasonlóképpen gyorsította nemzetközi terjeszkedését Lynk & Co márka, modelljei megjelentek többek között az Egyesült Arab Emírségekben, Egyiptomban, Katarban és Vietnámban, Kazahsztánban. A Zeekr márka fejlődését mutatja, hogy 2026 első öt hónapjában Hongkong luxusautó-piacának legerősebb szereplője volt. A Geely Auto 2026 első félévében tovább erősítette nemzetközi működési képességeit - írták a közleményben. A vállalat globális alkatrész-elosztó hálózatát 13 létesítményre bővítette, miközben folytatta a helyi gyártás fejlesztését olyan kulcsfontosságú piacokon, mint Brazília és Indonézia. Globális értékesítési és szervizhálózata már több mint 2000 tagúra bővült. Magyarországon július elejével már 17 szerződött Geely márkakereskedés és márkaszerviz van, ezek zöme meg is nyit a hónap végéig. Épül emellett a magyarországi márkaszervizeket kiszolgálni hivatott helyi alkatrészraktár is. MTI További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!
Címkék: 

Lapjelentés: sokkolhatja Szlovákiát a Porsche döntése

2026.07.03.
A Porsche a Cayenne SUV-ja gyártását – mindhárom hajtáslánccal – Pozsonyból Lipcsébe, Kelet-Németországba helyezheti át. Michael Leiters vezérigazgató állítólag biztosítani szeretné a szászországi üzem hosszú távú kapacitáskihasználását, írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) az ügyhöz közel álló forrásokra hivatkozva. Fotó: Porsche Ez a lépés azonban attól függ, hogy a munkavállalói képviselők beleegyeznek-e a jelentős bércsökkentésbe, mivel a szlovákiai bérszínvonal lényegesen alacsonyabb, mint a Porsche német alkalmazottainak bérszínvonala. A jelentések szerint a Porsche anyavállalata, a Volkswagen, közel 90 éves történetének legnagyobb szerkezetátalakítási programjával néz szembe. A befektetők az éves közgyűlésen arra is kérték Leiterst, a Porsche vezérigazgatóját, hogy gyorsítsa fel szerkezetátalakítási erőfeszítéseit. Leiters, aki az év eleje óta vezeti a Porsche-t, csökkenti a költségeket az autó részlegen. Kijelentette, hogy a portfólió túl összetetté vált, különösen a versenytársakhoz képest. Ezért a változatok számát csökkentik. Ugyanakkor a vállalat fontolgatja a magas haszonkulcsú modellek kínálatának bővítését, mind a klasszikus sportautók, mind a nagyméretű SUV-ok szegmensében.

Ez az amerikai startup a kínaiaknál is olcsóbb autót akar piacra dobni

2026.07.02.
A legújabb EV gyártó, akiről még senki nem hallott, hihetetlen alacsony áron kínálja majd legelső modelljét. Nem, most nem egy újabb kínai márkáról van szó, hanem az amerikai Slate-ről, amelyet az Amazon tulajdonosa, Jeff Bezos is támogat. A gyártó első modellje egy hihetetlenül egyszerű kinézetű pickup, amelyet olcsón kínálnak, mindössze 27 ezer dolláros kezdőárral, amely alig több, mint 8 millió forintot jelent. A Slate célja, hogy vonzóvá tegye az elektromos autókat. A satartup cég egyelőre nem osztott meg sok információt első autójáról, mindössze annyit, hogy az egyszerűen Trucknak nevezett modelljréől, de már fogadja az előrendeléseket. Egyelőre csak szülőhazájában tervezik értékesíteni a kétüléses pickupot, amelyet mind dizájn, mind motor tekintetében úgy terveztek, hogy a lehető legköltséghatékonyabb legyen. Ennek pedig két egyszerű oka van: egyrészt le akarják győzni az ázsiai versenytársakat, amelyek nem csak az európai gyártóknak, de az amerikaiaknak is fejtörést okoznak az elektromos szegmensben. Másrészt pedig az amerikai piac továbbra is kifejezetten ferde szemmel néz az EV-kre, és inkább hagyatkozik a hagyományos, belső égésű modellekre, így egy megfizethető, elektromos pickup megnyerő lehet a vevők számára. Ezt hivatott alátámasztani a puritán külső, amelyen sem króm, sem dekoráció nem jelenik meg. Az ablakokat manuális, tekerős megoldással lehet emelni, középső képernyő pedig nincs, csak egy telefontartó. A hangszórók opcionális felszereltség, de az alapmodellbe azért még befért egyetlen USB-port, centrálzár és a tempomat; azért valami mégis kell, na. A Truckot személyre lehet szabni. Lehet SUV... Ami viszont kifejezetten amerikai, az a Truck személyre szabhatósága. A Broncótól és Jeep-modellektől vett ötlet egyszerű: az autót bárki saját ízlése szerint változtathatja. Legyen az szín, különféle kiegészítők, felszereltségek, a Slate megcsinálja neked. Lehet ötüléses SUV, fastback crossover vagy off-road raliautó, bármi.   ...crossover... A motort egyébként egy 52,7 kWórás akksi hajtja az alapmodellben, extraként pedig 84,3-as kapacitású kérhető, mindkét esetben a padlólemez alatt. Ezek rendre 241, illetve 386 kilométeres hatótávot ígérnek; egyik sem sok, azonban mindkettő 30 perc alatt tölthető 20 százalékról 100-ra. Maga a motor a hátsó tengelyt pörgeti, 201 lóerőt adva le, illetve 264 Nm-nyi nyomatékot, amely 145 km/órás végsebességet és 8,0 másodperces 0-ról 100 km/órára való gyorsulást jelent. ...vagy akár off-roader is. A Slate belföldön tervezi a gyártást, hogy az amerikai vámok ne rójanak ki plusz költségeket a szállításra, azonban pontos gyártelepet még nem jelöltek meg. A Michigan-székhelyű cég Bezos segítségét is használni szeretné, mivel az Amazonnak már van egy megegyezése a Riviannal, így lehetséges, hogy a Slate is tud kötni a céggel valamilyen hasonló üzletet. Képek forrása: Slate

A visszahódítás elkezdődött: Európa így próbálhatja megállítani a kínai elektromos offenzívát

2026.07.02.
Az elmúlt évek autóipari trendjeit figyelve könnyen úgy tűnhetett, hogy az autógyártók végleg hátat fordítottak a kisautóknak. A gyártók egymás után vezették ki a kompakt és városi modelleket, miközben egyre nagyobb, egyre nehezebb és egyre drágább SUV-k lepték el a piacot. Az elektromos átállás ráadásul tovább erősítette ezt a folyamatot: a magas akkumulátorköltségek miatt a gyártók elsősorban a nagyobb profitot termelő modellekre koncentráltak – holott az elektromos átállás eredetileg a fenntarthatóság érdekére hivatkozva épp az autók méretének csökkentéséről is szólt volna. Nem nosztalgia, kényszer Most azonban fordulat látszik kibontakozni Európában. Egyre több jel utal arra, hogy a kontinens autóipara ismét felfedezi a kisautókat – na nem nosztalgiából, hanem kényszerből. A változás mögött egyszerre állnak piaci, technológiai és geopolitikai okok. Az európai gyártók egyre nagyobb nyomás alatt vannak a kínai elektromos autók térnyerése miatt. A BYD, a Leapmotor, az MG vagy a Dongfeng olyan árszinteken kínál elektromos modelleket, amelyekkel a nyugat-európai gyártók nehezen tudnak versenyezni. Az elmúlt években az európai autóipar jelentős része a prémium- és felső középkategóriás elektromos autók fejlesztésére koncentrált, miközben fokozatosan eltűntek a megfizethető belépőmodellek. Ennek következményeként paradox helyzet alakult ki: miközben az Európai Unió az elektromos átállást ösztönzi, a villanyautók jelentős része sok háztartás számára továbbra is elérhetetlenül drága maradt. A helyzetet jól mutatja, hogy az európai újautó-piacon az elmúlt évtizedben folyamatosan nőtt a járművek mérete és tömege. A SUV-k mára számos országban az újautó-eladások több mint felét adják, miközben a klasszikus kisautók piaci részesedése jelentősen csökkent. Az elektromos átállás kezdetén a gyártók úgy vélték, hogy a nagyobb modellekben könnyebb elhelyezni a drága akkumulátorokat, és a magasabb árak miatt a beruházások is gyorsabban megtérülnek. A stratégia rövid távon működött, hosszabb távon azonban egyre több problémát okozott. Az elektromos autók átlagára jelentősen emelkedett, miközben az európai vásárlók jelentős része nem tudott vagy nem akart belépni ebbe a szegmensbe. A visszahódítási kísérlet elkezdődött A gyártók most egyre inkább felismerik, hogy az elektromobilitás tömeges elterjedéséhez nem elegendő prémium villanyautókat kínálni. Olyan modellekre van szükség, amelyek szélesebb társadalmi rétegek számára is megfizethetők. Ennek jegyében a Renault új elektromos Twingóval készül, a Renault 5 már megjelent a piacon, a Citroën az ë-C3-mal próbálja elérhetőbbé tenni az elektromos közlekedést, míg a Fiat a Panda elektromos utódjára építi stratégiájának jelentős részét. A Volkswagen-csoport szintén dolgozik egy 20 ezer euró körüli árú elektromos modellen, amelyet sokan kulcsfontosságúnak tartanak az európai versenyképesség szempontjából. A cél egyértelmű: visszahódítani azt a piacot, amelyet a kínai gyártók egyre agresszívebben támadnak. A kisautók visszatérésének azonban nemcsak gazdasági, hanem környezetvédelmi dimenziója is van. Az elmúlt években egyre több kutatás mutatott rá arra, hogy a nagy méretű elektromos SUV-k jelentős nyersanyagigénnyel rendelkeznek. Egy nagy akkumulátor előállítása több lítiumot, nikkelt és más stratégiai nyersanyagot igényel, miközben a jármű tömege is nagyobb. Számos szakértő szerint az elektromobilitás fenntarthatóságának egyik kulcsa éppen az lehet, hogy a jövő autói kisebbek, könnyebbek és energiahatékonyabbak legyenek. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és több közlekedési szakértő is arra figyelmeztetett, hogy a jelenlegi SUV-dominancia hosszú távon nehezen összeegyeztethető az európai klímacélokkal. Mi a helyzet itthon? A folyamat Magyarország szempontjából is különösen érdekes. A hazai autóvásárlók hagyományosan árérzékenyebbek a nyugat-európai átlagnál, ezért a kisebb, megfizethetőbb modellek mindig is fontos szerepet játszottak a piacon. A Suzuki évtizedeken keresztül erre építette hazai sikerét, és ma is az egyik legnépszerűbb márka Magyarországon. Ahogy arról az autoszektor.hu is beszámolt, magyar autópark átlagéletkora ugyanakkor továbbra is magas, ami részben azt jelzi, hogy sok vásárló számára az új autók ára már nehezen vállalható. Ha az európai gyártók valóban képesek lesznek versenyképes árú elektromos kisautókat piacra dobni, az jelentősen felgyorsíthatja az elektromobilitás hazai terjedését is. Ebben az összefüggésben különösen érdekes kérdés lehet, hogy a BYD és más kínai gyártók magyarországi jelenléte miként befolyásolja a kisautó-szegmens fejlődését. A szegedi BYD-gyár várhatóan nemcsak az európai kínálatot alakítja át, hanem az árversenyt is fokozhatja. Tömegtermékké tudnak-e válni? A kisautók visszatérése mögött tehát jóval több húzódik meg egyszerű modellfrissítésnél. Valójában az európai autóipar stratégiai válaszkereséséről van szó egy olyan időszakban, amikor a kínai verseny, az elektromos átállás és a fogyasztói elvárások egyszerre formálják át a piacot. Az elmúlt évtizedet a nagy SUV-k uralták. A következő évek egyik legfontosabb kérdése az lehet, hogy a kisebb, könnyebb és olcsóbb elektromos autók képesek lesznek-e újra tömegtermékké válni Európában. Ha igen, az nemcsak az autóipar üzleti modelljét, hanem a kontinens elektromobilitási stratégiáját is alapjaiban alakíthatja át. Az európai autógyártók számára a tét nem kisebb, mint annak eldöntése, hogy a villanyautózás a tömegek közlekedési eszközévé válik-e, vagy hosszabb időre megmarad egy szűkebb, tehetősebb réteg privilégiumának.

A BYD megduplázta eladásait Japánban

2026.07.02.
A Japán Autóimportőrök Szövetsége (JAIA) által közölt friss regisztrációs adatok szerint a BYD  márciusban 625 járművet helyezett forgalomba Japánban, ami éves összevetésben 91,1 százalékos növekedést jelent. Az első negyedévben száz százalékot meghaladó volt a növekedés. A látványos bővülést részben az alacsony bázis magyarázza. Ugyanakkor a BYD továbbra is kis szereplőnek számít Japán teljes autópiacán: márciusban az újenergiás (EV+PHEV) járművek szegmensében  4,15 százalék volt a részesedése az eladott autók tekintetében. A kínai gyártó helyzetét tovább nehezíti, hogy Japán nemrég jelentősen módosította az újenergiás járművekhez kapcsolódó támogatási rendszerét. A járművenkénti állami támogatás összege 350–400 ezer jenről 150 ezer jenre csökkent, ami érzékelhetően rontotta az árversenyt, és megnehezítette a BYD számára a további növekedést a japán piacon. Kedvezőbb képet mutat ugyanakkor az importált újenergiás járművek szegmense. A JAIA adatai szerint márciusban összesen 6 085 importált elektromos és plug‑in hibrid autót regisztráltak Japánban, amelyen belül a BYD részesedése már 10,3 százalékra emelkedett. Ez azt mutatja, hogy a márka elsősorban az importmodellek között képes erősebb pozíciót kialakítani. A japán piac jelentősége összefügg a BYD globális stratégiájának átalakulásával is. A vállalat számára az export egyre fontosabbá válik. A China EV DataTracker adatai szerint a BYD globálisan 688 939 járművet értékesített, ebből 303 150 darabot Kínában adtak el. Ez azt jelenti, hogy a gyártó eladásainak több mint fele már a külföldi piacokról származik.  A számok egyértelműen jelzik, hogy a BYD számára minden egyes külföldi piac kulcsfontosságú, így Japán szerepe is messze túlmutat az abszolút darabszámokon. A gyártó jelenleg öt modellt kínál Japánban. A választék négy tisztán elektromos autóból áll, a Sealion 7‑ből, az Atto 3‑ból, a Dolphinból és a Sealből, valamint egy plug‑in hibrid modellből, a Sealion 6‑ból.  
Címkék: 

Debreceni BMW gyár: zöld, digitális, rugalmas

2026.07.02.
Fotók:BMW Egy új autóipari klaszter formálódik a Debrecen melletti ipari övezetben, élén a BMW összeszerelő gyárával és a köré csoportosult beszállítókkal. Mint ismert, a bajor prémiumgyártó itteni komplexumában tavaly októberben vette kezdetét az üzemszerű termelés. Egyelőre egyetlen típus, a sportos iX3 divatterepjáró (SAV – Sports Activity Vehicle) gördül le az évi 150 ezer autó előállítására alkalmas gyártómű szalagjairól. Hírek szerint hamarosan egy kupészerű változattal, az iX4-gyel bővülhet a fokozatosan felfutó termelés. A gyárvezetés nemrég sajtóbejárás keretében magyar újságíróknak is bemutatta, miképpen ölt testet az elektromobilitás megújítását célzó Neue Klasse program. Egyszóval fogalmazva: csúcstechnológiával. Mindaz a tudás és innováció, amit globális gyártásában eddig felhalmozott a német cégcsoport, az meghonosulni látszik az alföldi rónaságon is. Ezt példázza, hogy a debreceni présüzemben ugyanolyan gigászi Schuler karosszériasajtóló-gépek dübörögnek, mint a cégcsoport spartanburgi (USA) vagy a brit Swindonban gyárában. Mindenhol azonos présszerszámokat használnak, azok bárhol bevethetők. A hálózati gyártás előnyei mellett az iFactory néven emlegetett digitális tervezés a nagy dobás: már a rajzasztalom minden munkalépést – többi között a karosszériaüzem ezernyi robotgépének elhelyezését, munkafolyamatait – szimulálták. A digitális alapokra épülő üzemben a gyártófolyamatokat egyszerűsítették, ugyanakkor a racionalizálásnak köszönhetően a Neue Klasse modellek tervezési jellemzői már a fejlesztés korai szakaszában integrálhatók voltak. Fontos megjegyezni, hogy az „új osztály” technikai megoldásait 2027-ig 40 új BMW modellben kívánják bevezetni, alkalmazni. Mint ahogy a gyárismertető írja, a gyártási folyamatok teljes digitalizálása tovább növeli az összeszerelés hatékonyságát. A gyártósorok mentén elhelyezett érzékelők és kamerarendszerek segítségével automatizálják a minőségbiztosítási folyamatokat. Mesterséges intelligencia értékeli az adatokat és való időben visszajelzést ad a gyártósoron dolgozóknak. Az összeszerelő üzemegység kézújjakra hasonlító struktúrája – ami a BMW lipcsei gyárának tovább tökéletesített változata - lehetővé teszi, hogy az alkatrészek 80 százaléka közvetlenül a gyártósor megfelelő szerelési pontjához kerüljön. A debreceni komplexum abból a szempontból is újszerű, hogy a nagyfeszültségű akkumulátorokat – az eddig szokásos központi gyártás helyett – ugyancsak itt szerelik készre. A debreceni világméretekben az első gyártóhelyek egyike, ahol a hajtáslánc újgenerációs akkumulátorainak összeszerelését végzik – selejtmentesnek mondott technológiával. Ugyanakkor a „local for locals”, azaz a helyi gyártás, helyi szükségletek elve szerint az innovatív logisztikai megoldások csökkentik a szállítási útvonalak hosszát és a raktározási szükségleteket, ami egyúttal minimalizálja a környezeti lábnyom mértékét. A környezet megóvása, a körforgásos gazdaság és a fenntartható fejlődés itt láthatóan nem üres jelszó. A BMW csoport gyárai közül a debreceni az első, amely megújuló energiaforrásból származó árammal működik, fosszilisok, olaj és gáz használata nélkül. Az autógyártás leginkább energiaigényes műveletének általában karosszéria-festés számít, mindezért a gyár területén 40 hektáron kialakított napelem-park fedezi e szükségletek mintegy egynegyedét. A többletet, így a munkaszüneti napokon termelt napenergiát egy 130 MWh kapacitású, 1800 köbméteres hőtáróló rendszerben tárolják. A festőüzem kulcsszerepet játszik a széndioxid-kibocsátás csökkentésében, az éves CO2-kibocsátás 12 ezer tonnával lehet kevesebb. A cég megjegyzi, hogy az iX3 gyártása során 80 kilogramm szén-dioxid keletkezik, beleértve ebbe a többi BMW-gyártóhelyen előállított alkatrészt is. Ez mintegy kétharmaddal alacsonyabb érték a máshol gyártott testvértípusokéhoz viszonyítva. Az már csak környezet megóvási ráadás, hogy a debreceni gyártócsarnokok közti tereken – a máshol szépen nyírt és agyonlocsolt pázsit helyett – vadvirágos méhlegelőkkel törekednek a biodiverzitás megőrzésére. A nagyfokú automatizáltság és a digitalizáció azonban továbbra sem helyettesíti az élőmunkát, a BMW kiemelt fontosságot tulajdonít a szakképzett munkaerőállomány ügyének. „A munkatársak szakértelme, elkötelezettsége, elhivatottsága a siker alapvető feltétele” – hangsúlyozta Hans-Peter Kemser, a debreceni gyár elnök-vezérigazgatója a sajtóbejárás alkalmával. A gyártóműben Talent campus néven külön részleg foglalkozik a dolgozók ki- és szakképzésével. „A duális képzés és a gyakorlatorientált tanulási modellek lehetővé teszik a résztvevők számára, hogy már tanulmányaik során valós ipari tapasztalatokat szerezzenek, s eközben hosszú távú karrierlehetőségek nyílnak meg számukra a vállalatnál” – fejtegette a gyárvezető. Jelenleg mintegy 3 ezren dolgoznak a debreceni BMW-nél, de a létszám bizonyosan tovább növekszik. Az iX3 iránt világszerte nagy a kereslet, már 50 ezer kocsinál tart a rendelésállomány, szükség lesz harmadik, éjszakai műszak bevezetésére. Ennélfogva továbbra is zajlik a toborzás, a szalagon dolgozóknak – betanításuk után, a szociális juttatásokat nem számítva – havi 460 ezer forint bruttó fizetést ígérnek. (Összehasonlításképpen német szaktársaik havi bére 1,3 millió forintnak megfelelő euró.) Sajtótájékoztatóján Hans-Peter Kremser azt is szóvá tette, hogy érdekeik ellen való a kormány vendégmunkás stopja harmadik országból. A debreceni gyár alapvetően  a hazai munkaerőpiacra alapoz, de globális vállalatként – már csak a Neue Klasse gyártóismeretének megosztása okán – szüksége van külföldi munkavállalókra is – mondta a gyárigazgató. A német cégcsoport 820 milliárd forintot fordított a debreceni projektjének beruházásaira. A magyarországi telephely kiválasztásában bizonyára fontos szempont lehetett, hogy a hazai bérköltségek a németországinak a töredéke. Eurostat-adatok szerint nálunk az egy órára számított autóipari bérköltség 11-13 euró, a németországi 42-45 euró között mozog. Mindemellett az adókedvezményeket nem számítva a magyar kormány összesen több mint 25 milliárd forinttal járult hozzá az invesztíciókhoz, a vissza nem térítendő támogatásokkal a debreceni pari parkok infrastruktúráját, a közlekedési hálózat és nem utolsó sorban a képzési intézmények fejlesztését segítette. Így aztán az is joggal remélhető, hogy a debreceni programból nem csak a BMW, hanem az egész magyar gazdaság is hasznot húzhat majd.

Oldalak

 

Az oldal fő támogatója