A kiszállítások Nyugat-Európában 235 400 darabra csökkentek, ez 1,6 %-kal kevesebb, mint a tavalyi 239 400 darab volt. Németországban az év első 10 hónapjában 91 200 gépkocsit szállítottak ki, ez 6,3 %-os csökkenés a tavalyi 97 400 darabbal összevetve. Spanyolországban a márka értékesítése 10,6 %-os növekedést mutatott, és 8 200 darabra ugrott a tavalyi 7 400 egységről. Jelentős, azaz 9 %-os növekedést értek el az Egyesült Királyságban, ahol a tavalyi 37 600 egység helyett idén már 41 000 darab gépjárművet értékesítettek. Közép - és Kelet Európában az október végi  állapot szerint a kiszállítások 18,7 %-kal, a tavalyi 30 700 egységről 25 000 darabos szintre csökkentek. A Közel-Keleten az eladások 39,6 %-kal nőttek a tavalyi év azonos időszakának 20 300 darabjával összevetve: idén októberig 28 300 gépkocsit adtak át az ügyfeleknek. Törökországban, ami a legfontosabb közel-keleti piac, 25 600 gépjárművet értékesítettek, és ez a szám 46,4 %-kal magasabb, mint a tavalyi  17 500 darabos mennyiség, volt. Dél-Amerikában a Volkswagen Haszonjárművek  márka által kiszállított kishaszonjárművek száma 6,4%-kal csökkent, a tavalyi 33 500 darabról 31 300 egységre. Brazíliában 10 000 gépkocsit szállítottak ki, ez 35,2 %-kal kevesebb, mint a tavalyi mennyiség (15 400) volt. Növekedés volt megfigyelhető az argentin piacon, a tavalyi mutatók a 14 300 darabról 18,9 %-kal nőttek, és elérték a 17 000 darabos mennyiséget.

Magyarország minden más országnál gazdagabb termálvízben, és mi ezt szeretnék hasznosítani – kezdte köszöntőjét Axel Schifferer, aki elmondta, a két logisztikai csarnok fűtésére annyi forró vízből kivont hőenergiát használnak fel, amely elég lenne ezer lakás éves fűtésére. Az Audi számára fontos a fenntarthatóság, ezért energiapolitikájában azt fogalmazta meg, hogy 2018-ig 25 százalékkal csökkentik az energiafelhasználást.  Ennek érdekében közel négyszáz féle intézkedést foganatosítanak. Puskás András, a Magyar Export-Import Bank Zrt. üzleti vezérigazgató-helyettese, Sági Géza, a Győr-Szol Zrt. elnök-vezérigazgatója, Németh Zoltán, a Győr-Moson-Sopron megyei közgyűlés elnöke, Axel Schifferer, az Audi Hungaria Motor Kft. pénzügyekért felelős ügyvezető igazgatója és Gyimóthy Dénes, a PannErgy Nyrt. megbízott vezérigazgatója. Fotó: Audi Újabb mérföldkő a geotermikus energia felhasználása az Audi Hungaria Motor Kft. életében, amely a Volkswagen konszernen belül élen jár a geotermikus energia felhasználásában, s mi erre nagyon büszkék vagyunk – fogalmazott a pénzügyi igazgató. A győri Audi a logisztikai csarnokokhoz képest nagyságrendekkel több hőenergiát használ a gyárban. Ott az összes szükséglet hatvan százalékát fedezik termálvízből, s ezzel évente 10.800 tonna szén-dioxid kibocsátását tudják elkerülni. Az Audi egyébként nem tulajdonosként, nem is befektetőként, hanem hőenergia vásárlóként vesz részt a projektben. Rekordidőre, 17 évre kötelezte el magát az Audi Hungaria. A Bőnyben levő hőközpont Győr közelében. Fotó: MTI A teljes projekt egyébként tízmilliárd forintba került. Bőny közelében két termál kutat fúrtak, amelyek a föld mélyéről szivattyúzzák fel a 94 fokos vizet, amelyet 17 kilométer hosszú vezetéken juttatnak el az Audiig. Ott hőcserélők segítségével nyerik ki a geotermikus energiát. A projekt utolsó elemeként kedden Bőnyön felavatták a hőközpontot. Az ünnepélyes szalagátvágáson Németh Zoltán, a megyei közgyűlés elnöke arról beszélt, hogy Győr zölden gondolkodó város, ezért fontos, hogy megújuló energiákat használjunk. A politikus a beruházást a térség legfontosabb klímavédelmi beruházásának nevezte, amely hozzájárul ahhoz, hogy Magyarország 2020-ra teljesíteni tudja vállalásait és a megújuló energiaforrások arányát 14,6 százalékra növelje. A kedden átadott és üzembe helyezett győri rendszer, amennyiben teljes kapacitásával üzemel, éves szinten hozzávetőleg akár 67 000 tonnával csökkentheti a levegőbe kerülő üvegházhatású gázok – elsősorban szén-dioxid és nitrogénoxidok – mennyiségét, továbbá a geotermikus energia csökkenti a földgáz-felhasználást – évente maximális kapacitás mellett legalább 35 millió köbméterrel – ezzel is hozzájárulhat a Nemzeti Energiastratégiában megfogalmazott célok eléréséhez. Fotó: MTI Gyimóthy Dénes, a beruházó PannErgy Nyrt. megbízott vezérigazgatója elmondta, a teljes projekt 10,2 milliárd forintba került, amelyhez az unió 2 milliárd forint értékű vissza nem térítendő támogatást adott. A megvalósításhoz a Magyar Export-Import Bank 20 millió eurós hitelt nyújtott. Puskás András üzleti vezérigazgató-helyettes örömének adott hangot, hogy így a bank is hozzájárulhatott a négy termálkút létrejöttéhez, amelyből kettő Bőnyben, két visszasajtoló kút pedig Pér közelében található. Az Audi mellett a legnagyobb vásárló a város cége, a Győr-Szol, amely több mint huszonnégy ezer győri lakásban és ezer egyéb fogyasztói helyen a termálvízből kinyert hővel is fűt. Míg az Audi 17 évre, a város 15 évre kötelezte el magát hőenergia vásárlása mellett, ami a PannErgynek nagy biztonságot adott, hogy a gigaberuházást megkezdje és megvalósítsa.  A szalagátvágás ünnepélyes pillanat. Fotó: MTI

Növekvő kereslet, véges erőforrások A világ népessége megállíthatatlanul növekszik: jelenleg 7,3 milliárd ember él a Földön, de 2050-re 9 milliárdnál is többen leszünk egy véges erőforrásokkal rendelkező bolygón. A populáció növekedése a fejlődő gazdasággal rendelkező országokban – így Kínában és Indiában – drámai hatást gyakorol a motorizáció előrehaladására is. Az Egyesült Államokat is megelőzve ma már Kínában vásárolják meg és helyezik üzembe a legtöbb új autót, 2015-ben várhatóan mintegy 20 millió darabot. A természetes gumi, vagyis a kaucsuktermelés is összetett képet mutat. A természetes kaucsuk világszerte az abroncsok előállításának elsődleges nyersanyaga, ami hatalmas mennyiségben kerül felhasználásra. Jelenleg a természetes gumi kb. 90%-át a főként Délkelet-Ázsia trópusi vidékein honos Hevea brasiliensis kaucsukfából termelik ki. A kaucsuk kínálatot jelentősen befolyásolják a kaucsukforrások lelőhelyeire jellemző szélsőséges időjárási viszonyok, így a jelentős károkat okozó monszunesők. A természetes gumi ráadásul tőzsdei árucikk, így annak árfolyamára hatást gyakorolhat a tőzsdei spekuláció is. Nem véletlen tehát, hogy a Bridgestone, a világ piacvezető gumiabroncs gyártója már évek óta keresi a természetes gumi alternatíváját, amellyel hosszú távon és fenntarthatóan pótolni tudja majd a gumiabroncsok elsődleges nyersanyagát, ezzel is mérsékelve a természetes kaucsuk kitermelés egyes vidékekre nehezedő koncentrációját és környezetterhelését. Zöld abroncs egy fenntartható világért A most előállított „zöld” gumiabroncs – amelyet a Bridgestone Egyesül Államokbeli bioabroncs-gyártási K+F központjában kísérleteztek ki – egy valóban nemzetközi kutatás-fejlesztési projekt eredménye, amelyet a vállalat Rómában található gyárának innovációi alapoztak meg. Az olasz egység ugyanis már 2015 nyarának elején kísérletezett olyan személygépkocsi-abroncsok előállításával, amelyekben az abroncsok összes jelentősebb kaucsuk összetevőjét – köztük a futófelületet, az oldalfalat és a perem töltőanyagát – természetes, a Bridgestone által termesztett és kitermelt guayule-ból nyert anyaggal helyettesítette. A guayule cserje főként az Egyesült Államok délnyugati államaiban és Mexikóban nő, és a belőle készült természetes gumi hasonlít a Hevea brasiliensis kaucsukfából kitermelt természetes, növényi eredetű alapanyagra. Mivel a guayule cserje a Hevea brasiliensis kaucsukfával ellentétben nem trópusi vidékeken, hanem elsősorban száraz területeken nő, a guayule-ból nyert gumi továbbfejlesztése az elképzelések szerint hozzájárul majd a természetes abroncs nyersanyag beszerzési források diverzifikáltabbá tételéhez. 2050-re 100%-ban fenntartható alapanyagokból előállított abroncsok A Bridgestone tovább folytatja guayule cserjék természetes gumi összetevőire épülő K+F tevékenységét. A vállalat kutatásainak célja a jövőben a cserjék természetes gumitartalmának optimalizálása, az ebből az alapanyagból készülő abroncsok alkalmazási lehetőségeinek szélesítése, több és összetettebb abroncs típusoknál való alkalmazásának kifejlesztése lesz. A vállalat hosszú távú környezetvédelmi célja, hogy 2050-re minden Bridgestone gumiabroncs 100%-ban fenntarthatóan előállított nyersanyagból készüljön

A Ford hétfői bejelentésével a Honda, a Toyota és a Nissan korábbi hasonló döntéséhez csatlakozott. Az Egyesült Államokban eddig már 12 autógyár 19,2 millió járművét kellett visszahívni 23,4 millió vezető- és utas oldali légzsák javítására. A Ford összesen 1,5 millió Mustang, Ford GT és Ranger pick-up modellt hívott vissza az inflátorok cseréjére. Kelli Felker, a Ford szóvivője arról nem adott tájékoztatást, hogy a Ford más modelljei is Takata légzsákfelfújóval vannak-e felszerelve, közölte viszont, hogy minden olyan modellt visszahívtak, amit a Takata által problémásnak jelzett inflátorokkal szereltek fel. A Takata ammónium-nitrát alapú gázfejlesztő vegyületet használ légzsákfelfújó berendezéseiben. Az erősen higroszkópos (nedvszívó) ammónium-nitrát robbanási karakterisztikái idővel változnak és a vegyületet tartalmazó patron szétfeszítésével sérüléseket okozhat. A Takata ezért az elkövetkező években fokozatosan kivezeti az ammónium-nitrát alkalmazását és guanidin-nitrát használatára tér át. A Takata Corp. ebben a hónapban tette közzé első fél éves mérlegbeszámolóját, ami a visszahívási költségek miatt 5,6 milliárd jen (45,8 millió dollár) veszteséget mutatott. Éves nyereség előrejelzését pedig 75 százalékkal csökkentette.