Lelkiismeretes bejáratás Lehet, hogy a kismotorok által feladott nagy lecke alapja a komoly küldetéseknek? Nem tudni, de az biztos, hogy az Autószektor portrésorozat több sikeres emberének járműves pályafutása a híres szocialista mopeddel indult. Márpedig egy Komar, Romet, vagy Verhovina üzemben tartása folyamatos odafigyelést és nem kis megszállottságot igényelt. Meg természetesen odafigyelést, lelkiismeretes bejáratást és karbantartást, szóval nagy titkok nincsenek, vallja Dr. Kiss Péter, aki jelenlegi munkáját is ezek jegyében végzi. Feladata van bőven, amit névjegye is jelez: Professzor Gödöllőn, a Szent István Egyetem Gépészmérnöki Karán, ahol egyetemi tanár, a Folyamatmérnöki Intézet igazgatója és a Járműtechnika Tanszék vezetője. Nemzetközi elismertségét és a magyarok szakmai rangját is jelzi, hogy elnöke az International Society for Terrain-Vehicles Systems (Nemzetközi Terep-Jármű Rendszerek Tudományos Egyesületnek), melynek rövidítése az angol elnevezésből: ISTVS. Babetta, Csepel, Jawa Pályafutásához több jármű is kötődik: gyerekkorában édesapja 125-ös Csepeljén, majd Jawa 250-esén utazott. Önállóan először Babettát vezetett, melyről nem akart leszállni. Épp betöltötte a 14-ik életévét, amikor megszerezte kismotor vezetői engedélyét. Pár hónap múlva már vadonatúj Verhovina robogó boldog tulajdonosa volt, mely a gondos bejáratásnak köszönhetően 62 km/órás tempóra volt képes. Akkoriban négy-öt barátjával „motoros bandáztak”, ami kellemes túrázást jelentett. 16 évesen megkapta édesapja piros JAWA-ját, amitől később családalapítás miatt kellett megválnia. Személyautót 19 éves kora óta vezet, először Zsiguli, majd sorban Opelek következtek. A három gyerek miatt kellett az autó, de a motor mindig is hiányzott, így megint kétkerekűre ült a Professzor, aki nyaranta – kevés szabadideje lévén – csak a Dunakanyarban motorozik. Mostanság nagyobb és új motor beszerzését tervezi, ez várhatóan egy 650-es túragép lesz, és csak abban bízik, amit ő járat be. Szabadföldi járműkísérletek Az ötven köbcentis korszak idején Vácon járt gépészeti szakközép-iskolába, aztán következett Gödöllő és az egyetem, ahol gépészmérnökséget tanult, később szakértője lett a belsőégésű motoroknak, a fékpadi vizsgálatoknak, a terepi- és közúti járműveknek. Az egyetemen először Komándi, majd Laib professzorok keze alatt kutatott. Sok szántóföldi mérésen, motor- és járművizsgálaton vett részt az irányításukkal, rengeteget utaztak mezőgazdasági termelőszövetkezetekhez és állami gazdaságokhoz, ahol különböző helyszíneken szabadföldi járműkísérleteket és üzemanyag-fogyasztás méréseket végeztek. Akkoriban nagyobb megbecsülése volt az egyetemi oktatóknak, ezt minden szinten megtapasztalta Kiss Péter, aki végigjárta az egyetemi ranglétrát: tanársegéd, adjunktus, docens, majd egyetemi tanár lett. Közben átszervezték a Gépészmérnöki Kart, három tanszékből jött létre a Folyamatmérnöki Intézet, melynek jelenleg vezetője és egyben a Kar tudományos dékánhelyettese. Nyerő gokart Oktatja a motoros és járműves tantárgyakat, a terepjárás-elméletet a mérnöki alapismereteket, miközben mindig támogatja a hallgatókat a járműépítési versenyeken való elindulásban és felkészítésben. 2009-ben elektromos meghajtású járművet építettek a hallgatói; később egy belsőégésű motoros gokartot alakítottak át hibrid meghajtású, intelligens, vezető nélküli járművé, mely során a Gépészmérnöki Kar legtehetségesebb diákjai szerelték fel a gokartokat a jövő technikáival, szenzorokkal, kamerákkal és radarokkal. A Szent István Egyetem SZIe-Kart csapata a többéves versenysorozat minden évében valamilyen díjjal tért haza. Az Egyetem laboratóriumában jól felszerelt négy fékállásos fékterem, korszerű diagnosztika és jármű-vizsgálati eszközök is segítik az oktatást. Mostanság érkezett meg a vizsgált autó hűtését biztosító nagy-teljesítményű szélgép a görgős járműfékpadhoz, melyen a hallgatók is folytatnak méréseket, de egyéb kutatás-fejlesztési vizsgálatokat, teszteléseket is végeznek. Globális szerepben Dr. Kiss Péter nemzetközi szinten is elismert szaktekintély, jelenleg elnöke a terepjárás-elmélet grémiumának számító ISTVS tudományos egyesületnek. Az egyesület 1961-ben jött létre és a tagok tudományterülete a terepi járműmozgás, a kerék-lánctalp-pálya kapcsolat, mely az élet számos területén megtalálható. Mezőgazdasági-, erdőgazdasági- és katonai járműveknél épp úgy, mint földmunkagépeknél, terepjáró járműveknél vagy a Marson kutatást végző járműrobotoknál. Az ISTVS munkájában Kiss professzor 1991 óta vesz részt. Először magyarországi titkár, majd a 2008-as torinói konferenciát követően második alelnök. Az egyesületben 3 éves vezetői ciklusok vannak, a virginiai Blackburgban tartott konferencián első alelnöknek, majd pedig Szöulban, 2014-ben elnöknek választották. Elnöksége az idei – gödöllői egyetemi team által szervezett - ISTVS konferenciáig tart, mely Budapesten lesz és ahol a legelismertebb észak-amerikai, japán, kínai, dél-koreai, európai és dél-afrikai szaktekintélyek vesznek részt. A Budapesten megrendezendő ISTVS Konferenciáján több előadásban ismertetik a terepjárás-elmélet legfrissebb eredményeit, szó lesz a legújabb terepjárókról, az erdő-, és mezőgazdasági, bánya-, és hadiipari fejlesztésekről, a hatékony erőátvitelről havon és jégen, valamint a robot-, és hibridtechnikákról. A konferencia honlapja: istvs2017.hu