Részecskeszűrővel szerelt motorok A részecskeszűrővel szerelt dízelmotorokhoz speciális motorolajat kell alkalmazni, mivel a hagyományos olaj elégetéséből származó hamu lerakódik a szűrőben, és a regenerálás során a korommal ellentétben nem oxidálható, vagyis ott marad, és elfoglalja a helyet a korom elől. Így a részecskeszűrő hamarabb telítődik, ugyanis regenerálás után nem tud az eredeti állapotba visszajutni, az ellennyomása gyorsan nő. A gyors telítődés, és gyakori regeneráció-igény magában rejti annak a lehetőségét is, hogy a rövid idő alatt a motor nem lesz olyan üzemállapotban, ami a szükséges regenerációt lehetővé teszi. Ennek az eredménye a túltelített részecskeszűrő és a hibakód jelenik meg a tárolóban.   Változtatható szelepvezérlésű motorok A változtatható szelepvezérlésnek rengeteg módja van. Azon megoldások, melyek a motorolajat, mint folyékony közeget használják az állításhoz, különösen érzékenyek a betöltött motorolaj viszkozitására. A nem megfelelő hideg vagy meleg viszkozitási tulajdonsággal rendelkező motorolajjal a vezérlés állításának sebessége eltér az elvárttól, így szelepvezérléssel, szívási és kipufogási jellemzőkkel kapcsolatos hibakódokra, bizonyos esetben vészüzembe állásra számíthatunk.   Nem kell sportolaj az utcai autókba Vannak, akik úgy gondolják, hogy az átalakítás nélküli, utcai járművükhöz megéri a versenyautókra fejlesztett 10W-50 vagy 10W-60 viszkozitási indexű motorolajat alkalmazni, ha sportosabb vezetési stílust képviselnek. A régebbi motoroknál nem okozott problémát a „sűrűbb” olaj alkalmazása, de azoknak a motoroknak az illesztései és alkatrészei eltérnek a modernektől. A fázisállítós szelepvezérlésen kívül a hidrotőkék és a hidraulikus feszítők is az ideálistól eltérően viselkedhetnek, akár fogugrás is előfordulhat a vezérlésben. Sajnos már nem egy ilyen eset történt.   A súrlódáscsökkentés jegyében Az autógyárak mindig a lehető legnagyobb teljesítmény melletti legkisebb tüzelőanyag-fogyasztásra törekednek. A motorok belső súrlódási veszteségeinek csökkentésével javítható a motor mechanikai hatásfoka, így csökken a fogyasztása és a károsanyag-kibocsátása. A súrlódáscsökkentés egyik lehetséges eleme a kisebb viszkozitási indexű motorolajak alkalmazása. Elsőként a japán hibrid járművek belsőégésű motorjaiban jelentek meg a 0W-20 viszkozitási indexű olajok, ma már általánossá váltak az autóiparban. Sőt, a Motul már elkészítette a 0W-12 és 0W-8 viszkozitású indexű olajat a következő generációkhoz.   Motorspecifikus olaj A motorolajak minősítése egyrészt egy nemzetközi szabvány szerint történik, másrészt az autógyártó is felállít egy követelményrendszert a motorok adottságainak megfelelően, melyet az olaj gyártójának kell betartani, ha az autógyár megfeleltetési számát fel szeretné tüntetni a flakon címkéjén. Az egyik érdekes motor a többszörös „Év motorja” díjas, háromhengerű Ford 1.0 EcoBoost erőforrás. A Fordon kívül több olajgyártó is kínál speciálisan ehhez a motorhoz készített olajat.   Motorolaj korosodó motorokba A modern, kis viszkozitási indexű olajokhoz tervezett motorok illesztései kis tűréssel készülnek, hogy a „hígabb” olaj is megfelelő kenőképességet biztosítson. Ahogy az illesztett felületek kopnak, úgy nő a rés az alkatrészek között, ezért az autógyárak bizonyos futásteljesítmény után más viszkozitási indexű motorolaj használatát is engedélyezik, ha az eredeti olajjal túlságosan megnő a motor olajfogyasztása. Az autójavító műhelyekben alkalmazott adatbázisok tartalmazzák az engedélyezett viszkozitási indexeket.   Őri Péter