A tájékoztatás szerint az első hitelek folyósítása július elején kezdődött gyorsított eljárásban, a jóváhagyott hiteligényekből megközelítőleg 6,6 milliárd forintot az első pillér keretében igényelték.    A Budapest Banknál az első pillérben a meglévő ügyfeleknek nyújtott új hitelek, valamint az új ügyfelek hiteligénylései voltak túlsúlyban, így az eddig jóváhagyott hitelek közel háromnegyede új hitelállományként jelenik meg. A bank az MNB-programból kapott keretből főként a fejlesztéseket szeretné ösztönözni, ennek eredményeként várhatóan a program végén is az új hitelek lesznek túlsúlyban az első pillérben.    A Budapest Bank közleménye szerint míg a kkv-knál valamelyest gyakoribb az új beruházásokhoz kért forrás, a mikrovállalkozásoknál egyenlő arányban oszlik meg a beruházási-, és forgóeszközhitel igénye. A jóváhagyott hiteleknél eddig fele-fele arányban vannak a vidéki és budapesti ügyfelek. A kkv-k általában a hosszabb - 5-10 éves - futamidőt választják a hitelkiváltás, az új forgóeszköz, vagy beruházási hitelek esetében egyaránt.    A bank arra számít, hogy az új hiteleknél az eszközpark megújítása lesz az elsődleges hitelcél. A bank anyavállalata, a GE Capital által 330 magyar vállalkozás körében elvégzett kutatása szerint ugyanis a hazai kkv-szektor 404 milliárd forintnyi bevételtől esett el az elmúlt években az elavult berendezések miatt. Az MNB-program most jó lehetőséget ad az amortizálódott eszközök lecserélésére.   A közlemény idézi Tóth Vikort, a Budapest Bank vállalati üzletágának vezetőjét, aki elmondta: az intenzív érdeklődést tapasztalva azt remélik, hogy a program sikeresen hozzájárul a hazai kkv-k üzleti aktivitásának növekedéséhez.MTI 

A jegybank alelnöke az Állami Számvevőszék (ÁSZ) épületében megtartott, a Költségvetési Tanács és a Magyar Közgazdasági Társaság által szervezett, Költségvetési politika - gazdasági növekedés című szemináriumon beszélt.    Az ÁSZ kommunikációs osztálya által készített összefoglaló szerint Balog Ádám megismételte a monetáris tanács álláspontját, miszerint a magyar gazdaság az év elején kikerült a recesszióból, a növekedés pedig a következő negyedévekben is folytatódhat.    Az alelnök egyben megjegyezte, hogy 2014-ben már az ideinél kiegyensúlyozottabb lehet a növekedési pálya, miközben az infláció idén számottevően a 3 százalékos cél alatt maradhat, 2014-ben pedig a cél közelében alakulhat.    A leirat szerint "az MNB alelnöke hangsúlyozta: a monetáris kondíciók mérséklésében a fokozatosság és az óvatosság fenntartása indokolt, ugyanakkor a tartósan alacsonyabb kamatszint javíthatja a költségvetés kamatkiadásait".   Balog Ádám a tudósítás szerint elmondta: a költségvetés hosszú távú fenntarthatóságáról alkotott kép érdemben befolyásolja az ország kockázati megítélését, és azon keresztül a monetáris politika mozgásterét. Ebben az értelemben az alacsony hiány melletti kormányzati elköteleződés javítja az ország befektetői megítélését. Kifejtette: amennyiben a költségvetési hiányt sikerül a 3 százalékos küszöb alatt stabilizálni, a fogyasztói árakat érintő közvetlen költségvetési hatások kockázata is mérséklődik, segítve az alacsony infláció fenntarthatóságát és a monetáris politika mozgásterét.    A jegybank alelnöke szerint a hitelpiaci torzulások miatt szükséges a gazdaság élénkítése, amire lehetőséget biztosítanak a kedvező inflációs kilátások.MTI 

EN: ...

A Bisnode bedőlési index 12 hónap felszámolásait és csődeljárásait viszonyítja az átlagos cégszámhoz, ennek arányát jelzi, így a cégek fizetésképtelenségének alakulását mutatja.    Az információs szolgáltató keddi közlése szerint az érték 2008-ban még 2,33 százalék volt, ez csaknem megduplázódott 2012 végére, csak tavaly novembertől kezdett csökkenni a fizetésképtelenségi eljárások száma. A jelenlegi 3,14 százalékos érték azt jelzi, hogy száz cégből átlagosan három fizetésképtelenné válik egy éven belül.    A legnagyobb bedőlési indexszel rendelkező iparágakban csökkent az érték az egy évvel ezelőttihez hasonlítva. A listavezető építőipar indexe 7,22 százalékról 5,27-re csökkent, a második helyezett vendéglátásé 6,56-ról 4,54-re.    A harmadik helyre került bányászat, valamint a tizedik helyen álló nemfém ásványi termék gyártása - azaz az üveg, kerámia és cementgyártás, amely szintén kapcsolódik az építőiparhoz - tavaly még nem volt benne a legrosszabb tízben. A bútorgyártás viszont, amely egy éve még a hatodik legnagyobb bedőlési arányú szektor volt, most kikerült a listából - ismerteti a közlemény.    A legkisebb bedőlési indexszel rendelkező szektorok mezőnye is stabil, a sort az idén is a humán-egészségügyi és szociális ellátás, az oktatás, valamint a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység vezeti.    A tavalyi értékhez képeset két iparágnak csökkent annyira a fizetésképtelenségi indexe, hogy be tudott kerülni a lista első tíz helyezettje közé. A vegyipari és a kommunális tevékenységet végző vállalkozások tavaly júniusban még nem voltak a legkisebb kockázatú szektorok között, mára azonban beletartoznak az első tízbe.   A csökkenés jó jel a gazdaság stabilizálódására, de a 3 százalék feletti index még mindig meglehetősen magas, ezért nem szabad megfeledkezni az üzletkötés előtti cégminősítésről, az üzleti partnerek megbízhatóságának ellenőrzéséről és a megrendelők kockázatosságának folyamatos figyeléséről - hívja fel a figyelmet közleményében a Bisnode.MTI