174 éve, 1839. november 19-én született a cseh gépipar egyik legismertebb alakja, Emil Škoda (egyes forrásokban Emil von Škoda). Származását tekintve az utóbbi időszakban voltak viták, egy osztrák történész,  Franz Volk annak a véleményének adott hangot néhány éve, hogy a csehek olyan világhírű iparmágnással büszkélkednek, aki valójában német volt. Rosszul, hibásan beszélt csehül, németül viszont folyékonyan, német iskolákba járt, német felesége volt és gyermekei már teljes egészében németnek vallották magukat.

Más véleményen vannak a cseh történészek, akik határozottan elutasítják az állításokat Emil Škoda német nemzetiségéről. "Bár tény, hogy Emil Skoda utódai valóban elnémetesedtek, ő maga teljes mértékben cseh családból származott. Nagyapjának Pilsenben kis lakatos műhelye volt" - állítja Vladislav Krátky, a pilseni Škoda Múzeum igazgatója. Szerinte írásos bizonyítékok léteznek arról, hogy Emil Škoda saját magát "pilseni csehnek" nevezte. Krátky azonban elismeri, hogy a szudétanémetek állításaiban is van valami igazság. "Valóban jobban beszélt németül, mint csehül, mert német iskolákat látogatott. Műszaki végzettséget azonban anyanyelvén akkor nem szerezhetett. Cseh nyelvű műszaki iskolák akkor még nem léteztek" - fejtette ki a múzeumigazgató.

Emil Škoda tehát Németországban szerzett mérnöki végzettséget, majd szülővárosában egy kis gépgyár vezetője lett. Három évvel később, 1866-ban megvette a gyárat, és rövid idő alatt felfejlesztette, 1886-ban kiépítve saját vasúti kapcsolatát a Bécs-Cheb fővonalhoz. 1890-ben fegyverüzemet létesített, ahol géppuskákat, majd ágyúkat és lőszert gyártottak az osztrák-magyar hadsereg számára.

Gépműhelyeit, kovácsüzemeit és szerszámkészítő műhelyeit 1899-ben Škoda Művek néven egyesítette, létrehozva Európa egyik legnagyobb, 37 ezer embert foglalkoztató ipari komplexumát. A vállalat szállított alkatrészeket a niagarai vízerőműhöz és a szuezi csatorna zsilipjeihez, cukorgyárakhoz Törökországban és sörfőzdékhez Európa-szerte.

Emil Škoda rendkívüli gépészeti tudásának köszönhetően gépészetet oktató professzorként is tevékenykedett Bécsben. Közismert róla, hogy a művészeket is támogatta, hiszen cégei nyereségéből sok alkotót szponzorált.

Škodát 1899 szeptemberében kinevezték az urak háza (felsőház) tagjává, de alig egy év múlva, 1900. augusztus 8-án meghalt az ausztriai Amstettenben. A pilseni Szent Miklós temetőben van a nyugvóhelye. Temetésén ezrek búcsúztatták a cseh gépészt, aki szigorú, de igazságos ember hírében állt. Alkalmazottjaival kemény kézzel bánt, a jól elvégzett munkát azonban mindig értékelte.

A gyorsan fejlődő céget 1909-től fia, Karl vezette. Az első világháborúban a Škoda Művek volt az Osztrák-Magyar Monarchia legnagyobb fegyvergyártója, kivált mozsárágyúi bizonyultak hatékonynak. Az immár csehszlovák Škoda Művek 1918 után leszerelte hadiipari kapacitásait, és erőteljes korszerűsítő programba fogott.

A II. világháborúban a konszern legtöbb vállalatát beolvasztották a német hadiiparba. A háborús évek felfutó termelésű ipari háttere nagy helyzeti előnyt jelentett később Csehszlovákiának a kelet-európai munkamegosztásba való bekapcsolódásában. Még akkor is igaz ez, ha 1945 áprilisában egy szövetséges légitámadás a gyár 70 százalékát a földdel tette egyenlővé.

A Škoda Művekről 1945 után levált a Mladá Boleslav-i autógyár és a prágai repülőgépgyár, a vállalatokat természetesen államosították. A Škoda főként a szocialista piacra szállított gépipari termékeket. A rendszerváltást követő privatizáció során, 1991-ben a Volkswagen csoport tagja lett a Mladá Boleslav-i Škoda autógyár, 2000-ben pedig megalakult a Škoda Holding. Az alapító, Emil Škoda nevét viseli a mai napig a korábbi cseh nehézipar fellegvára, a pilseni Škoda Művek, valamint a legnagyobb cseh autógyár a Škoda Mladá Boleslav.

Forrás: mfor.hu