A befolyásos szenátor ezzel összefüggésben napokon belül átfogó törvényjavaslatot terjeszt a kongresszus elé, amely jelentősen szigorítaná a kínai autógyártókra vonatkozó, amúgy is drákói amerikai korlátozásokat.

A Reuters beszámolója szerint a tervezet célja az lenne, hogy gyakorlatilag teljesen elzárja az Egyesült Államok piacát minden olyan járműtől, amely kínai hardverhez, szoftverhez vagy vállalati együttműködéshez köthető.

Moreno szerint a cél az, hogy „soha ne fordulhasson elő olyan helyzet, hogy kínai autó kerül az amerikai piacra”. A javaslat túlmutatna a Biden-adminisztráció 2025 januárjában bevezetett szabályozásán, amely adatbiztonsági aggályok miatt tiltja a kínai személygépkocsik forgalmazását az Egyesült Államokban.

A szenátor éles párhuzamot vont az autóipar és a távközlési szektor között, külön megemlítve a Huawei kínai high-tech vállalat amerikai tiltását. „Nem engedjük, hogy a Huawei belépjen a távközlési infrastruktúránkba. Nem fogjuk engedni, hogy a kínai autógyártók belépjenek erre a piacra. Meg fogjuk akadályozni, hogy ez a rákfene megjelenjen nálunk, és szükség lesz arra, hogy a többi ország is kemoterápiát alkalmazzon” – fogalmazott.

Moreno közösségi média bejegyzésében - amelyet felkapott a kínai szaksajtó - tovább erősítette álláspontját, hangsúlyozva: „Egyszerű: nincs hely kínai autóknak az amerikai utakon. És azoknak a nyugati szövetségeseknek, akik hagyják, hogy ez a probléma megfertőzze a gazdaságukat: forduljanak vissza, mielőtt túl késő lenne.”

A szenátor az utóbbi időben az amerikai vállalatokra is nagy figyelmet fordított. Februárban a szenátusi meghallgatáson bírálta a Waymót a Geelyvel való együttműködés miatt. A Geely a kínai Zeekr anyavállalata, amely az Alphabet tulajdonában lévő Waymónak szállít járműveket robotaxi programjához. Moreno szerint ez ellentmond az Egyesült Államok vezető szerepre vonatkozó céljainak.

A szenátor nemcsak belföldi, hanem nemzetközi lépéseket is sürget. Azt reméli, hogy Latin-Amerika, Mexikó, Kanada és Európa is átveszi az amerikai előírásokat. Ami Mexikót illeti, az ország már most a kínai márkák nagy gyűjtőhelye. Az elmúlt négy-öt évben tucatnyi kínai márka vetette meg a lábát az országban - köztük olyan autóipari óriások, mint a BYD, Chery vagy a SAIC -, és Mexikó már négy éve több személyautót importált Kínából, mint az északi szomszédjától.

A 2020. július 1-je óta hatályos az Egyesült Államok–Mexikó–Kanada Megállapodás (USMCA), amely megváltoztatta az autók régióbeli exportjára vonatkozó szabályokat. A megállapodás értelmében a járműveket 75 százalékos arányban Észak-Amerikában kell megépíteni, hogy gyártója ne fizessen importvámokat, illetve ehhez az acél és alumínium hetven százalékát is a régióból kell beszerezni. A megállapodás a bérnövekedést célzó intézkedésként azt is tartalmazza, hogy a jármű 40-45 százalékát legalább óránként 16 dollárt kereső munkavállalóknak kell elkészíteniük.

A Moreno-féle törvényjavaslatot az amerikai autógyártók és iparági szervezetek széles körben támogatják. Az utóbbi időszakban több nagy autóipari érdekképviselet is arra kérte az amerikai kormányzatot, hogy tartsa fenn a szigorú korlátokat a kínai autógyártókkal szemben, a hazai piac védelme érdekében.

Peking washingtoni nagykövetsége határozottan elítélte a kezdeményezést. Közleményükben kereskedelmi protekcionizmussal és diszkriminatív támogatási politikákkal vádolták az Egyesült Államokat, és azt állították, hogy a tervezett törvény sérti a tisztességes verseny alapelveit.

A törvényjavaslat előkészítése kényes diplomáciai időszakban történik, mivel Donald Trump amerikai elnök májusban Kínába látogat. A kínai szaksajtó lát ebben ellentmondást, tekintettel arra, hogy Trump korábban nyitottságot mutatott azzal kapcsolatban, hogy kínai autógyártók amerikai gyárakat létesítsenek, feltéve, hogy amerikai munkaerőt alkalmaznak.