járműtörténelem

Amikor a vörös báró kínai és lengyel szakmunkásokat importált a Rábába

2020.01.18.

Nem a jelen találmánya a külföldi munkaerő Magyarországra importálása. Már a szocialista időkben is létezett. Ebben egyik élenjáró volt a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár egykori legendás vezérigazgatója, Horváth Ede, akit már életében vörös bárónak hívtak. Az 1990 előtti idők szakmunkásimportjáról dr. Honvári Jánost, a győri Széchenyi István Egyetem professor emeritusát kérdeztük.

Ön nem csak átélője és megtapasztalója volt az akkori időknek, hanem kutatója is. Számos gazdaságtörténeti könyvet publikált. Mikor és miért kezdődött a külföldi szakmunkások rábás alkalmazása?

Dr. Honvári János, a győri Széchenyi István Egyetem professor emeritusa 

A lengyelek kezdték a sort. 1981 után dolgoztak nagyobb számban a mélyművelésű magyar bányákban, nagy építkezéseknél, mint az Operaház felújítása, a Vár újjáépítése, a fővárosi egyetemi rekonstrukciók vagy a kabai cukorgyár építése. A Rábában 1981-től több mint 1000 lengyel dolgozott, főleg a melegüzemekben, öntödében vagy éppen a kovácsolóüzemben. Lengyelország a 80-as években végletekig eladósodott, lényegében fizetésképtelenné vált, a megélhetés komoly gondot jelentett, így lengyelek ezrei vállaltak külföldön munkát. Horváth Ede, vagyis a vörös báró, ahogy akkoriban is emlegették, a munkaerőhiányt próbálta pótolni velük. A nehéz fizikai munkára ugyanis a magyarok már akkor sem szívesen jelentkeztek.

Hol lehetett ennyi lengyelt elhelyezni, amikor tombolt a lakáshiány?

Középen Horváth Ede, mellette szemüvegben a Steiger kisebbségi tulajdonosa.

Az ezres létszámot fokozatosan érték el a lengyelek a Rábában. Munkásszállóan, magánszállásokon laktak, ki ahol tudott.

Ennek köszönhető, hogy Győrben működött a szocializmus egyik legnagyobb lengyel piaca?

A lengyelek ugyanazt a fizetést kapták, mint a magyarok. Ami akkoriban sem volt túl sok. Így aztán próbálták kiegészíteni a jövedelmet. Amikor hazalátogattak, felpakolták a kis Polskit, tele áruval, hoztak mindent, ami itt eladható volt. Így született meg a KGST-piacként emlegetett lengyel piac, amiből akkoriban sok volt az országban.

A lengyeleket a kínaiak követték a Rábába. Ők mikor jöttek és mekkora létszámban?

Az egykori Rába-gyár. Helyén bevásárlóközpont épült.

Az első ötven fős kínai csapat nyolc napos vonatozás után 1987 októberében érkezett meg a Rábához. Karácsonyra már 350-en lettek. Nekik Horváth Ede egy ötszintes, négyemeletes házat húzott fel az Ipar utcában, amit a közvélemény azóta is kínai házként emleget Győrben, pedig már évtizedekkel ezelőtt magánosították.

A kínaiak is a munkaerőhiányt pótolták?

Csak részben. Horváth Ede azt remélte, hogy a kínai munkásokon keresztül komoly gazdasági előnyökhöz juthat. Betanítja őket, s majd visszatérve ők szervizelik a Kínába került rábás traktorokat, kamionokat, motorokat.  Ne feledjük, az ötvenes években a Rábának nem voltak közvetlen kínai kapcsolatai. Az ötvenes évek közepéig a nyugati cégek bojkottálták Kínát, így hagyományos mezőgazdasági termékei az európai szocialista országokon keresztül reexport formájában jutottak a tőkés piacokra. Magyarország is jelentős reexportot bonyolított abban az időben kínai termékekből, amiért az egykori Hofherr-gyár körmös traktoraival, DT-413-as lánctalpasaival és Csepel teherautókkal fizetett. 1957-ben a Szovjetunió mellett Kína volt az egyetlen szocialista ország, amely fontban nyújtott konvertibilis devizahitellel mentette meg Magyarországot a fizetésképtelenségtől.  1956 után azonban a nyugati országok rájöttek, fontosabb a kínai gazdasággal üzletelni, mint az országot bojkottálni.

Jött a magyar rendszerváltás 1990-ben.

Az egykori motorszerelde.

A Rába elveszítette KGST piacait, az összeomlás szélén állt. Nem hogy a külföldieket, a magyar munkaerőt sem tudta megtartani. Véget ért a kínai és a lengyel fejezet. A munkásokat hazaküldték.

Hogyan fogadta a rendszerváltás előtti magyar közvélemény a külföldi munkásokat?

Vegyesen. Nagyobb atrocitásokra nem került sor. A lengyeleket egyrészt sajnálták, másrészt felelősnek is tartották a sorsukért, mondván ahelyett, hogy sztrájkolnak, inkább dolgoznának. a kínaiakat vágott szeműeknek hívták. A zríkálásokat leszámítva azonban jól el voltak együtt a magyar és külföldi szakmunkások.

Horváth Ede megelőzte a saját korát a külföldi szakmunkások Magyarországra hívásával?

 

Horváth Ede és Kiss Tamás, Horváth Ede amerikai útján, ahol megalapozta a Rába-Steiger együttműködést. Kiss Tamás felmenői a Szerbiai Vajdaságból magyarként mentek ki Amerikába, Kiss megtartotta a nyelvet, magyarul beszélt, a fia is, ő hozta össze Horváth Edét a Steiger fivérekkel.

Államközi szerződések korábban is voltak. Ennek jegyében több ezer magyar dolgozott az NDK-ban, a Szovjetunióban. Kubával 1980-ban kötött a magyar állam egyezményt fiatalok képzéséről, akik itt könnyűipari üzemekben dolgoztak. Vagyis volt jövés-menés a szocialista táboron belül. Ha úgy teszi fel a kérdést, mi a véleményem Horváth Edéről harminc évvel a rendszerváltás után, akkor azt mondom, ideje lenne utcát elnevezni róla Győrben. Ahogy egyik rendszerváltás utáni polgármester fogalmazott, nagy ember volt, kis hibákkal. Győrben számos épület van, amit neki köszönhetünk. A Rába ETO korábbi stadionját joggal nevezték kis ékszerdoboznak, helyén ma már egy új sportközpont áll. A Petőfi Ifjúsági Házat is  lebontották, de áll még a Kis Hilton, a Papagáj lakótelep és a Győri Nemzeti Színház. Mindegyik létesítésében nagy szerepe volt Horváth Edének és az általa vezetett gyáraknak. A nyugati technológiákat pedig akkor hozta a Rábához, amikor ez még egyáltalán nem volt jellemző Magyarországon. Elég csak arra utalni, hogy 1963 és 67 között a MAN motor licencét vette meg, amivel új fejlődési lendületet adott az akkori Rábának.

A szerkesztő megjegyzése: a fotókat dr. Honvári János bocsátotta rendelkezésünkre. Egy része saját forrás, más része az interneten fellelhető, beazonosíthatatlan, feltehetőleg egykori rábás mérnökök archív képei.

 

Az oldal fő támogatója

 

2020.02.23
A rendőrség halálos közúti baleset okozása vétség megalapozott gyanúja miatt folytatott eljárást....
2020.02.23
Török Tivadar Magyarországról küldte rajzát az Autós Nagykoalíció és az autoszektor.hu karikatúra....
2020.02.23
Legalábbis Magyarországon és szinte egész Európában. Pedig 1941 előtt még nálunk is bal oldali....
2020.02.23
Tervezett pályájuk élettartamának felénél járnak a december 6-án pályára állított ATL 1 és SMOG-P....
2020.02.23
Az állami támogatások növelésével lehetne felpörgetni az elektromos autók piacát, szakértők szerint....
2020.02.23
A tamási rendőrök befejezték annak az ügynek a vizsgálatát, melyet egy 40 éves felsőnyéki férfival....
2020.02.23
Második születésnapjával egyidejűleg a CUPRA megnyitotta a márka új központját, a CUPRA Garage-t,....
2020.02.23
Romain Grosjean a Forma 1 világának egyedi arca és bár sokan szurkolnak neki, legalább annyian nem....
2020.02.22
Milyen autót vegyek? – érkezik sokszor a kérdés, a válasz természetesen: Attól függ! ..
2020.02.22
2018-ban Franciaországban 175 személy vesztette életét közúti balesetben úgy, hogy a balesetben egy....