Az igazság az, hogy régi dédelgetett utópiám, hogy egyszer, csak egyetlen egyszer legyen olyan pénteki, vagy szombati nap a nyári vakáció idején, amikor nem áll le az M7-es autópálya valami baleset miatt a Balaton felé.

Közlekedésmérnök vagyok, jól tudom, hogy csupán sebességszabályozás kérdése az egész, ha tudjuk mekkora a forgalom, meg lehet határozni azt a maximális sebességet, amivel nem omlik össze a forgalom, és a szokásos odafigyeléssel is elkerülhetők a balesetek.

Na, ne bohóckodj!

Ha most az mondanám, hogy a legnagyobb forgalom esetén (most számítások nélkül) szigorúan 60 km/-ra korlátozva nem történne baleset, sőt azt indítványoznám, hogy a rendőrség igenis álljon ott 1-2 km-enként és „vegye ki” a hülyéket, azt hiszem, én lennék elküldve melegebb éghajlatra, és azonnal megmagyarázná mindenki, hogy a balesetek a koca sofőrök, meg a vén anyókák-apókák miatt van…

...és nem történik semmi...

Pedig nem! A balesetek azért történnek meg, mert a sűrű forgalomban nem lassítunk eléggé, miközben a követési távolságunk csökken, így bármilyen beavatkozás esetén kialakul a mögöttes járművek egyre erősebb lassítása, ami szerencsétlen esetben koccanáshoz vezet, és kész, máris hosszú sorok alakulnak ki, akár órákig araszolhatunk. Hát akkor nem jobb volna 60-al menni ezeken a sűrű szakaszokon? De igen.

Nyári autózás

Télen állandó téma, hogy hogyan kell autóval közlekedni, de a nyár közeledtével senki sem törődik a részletekkel, mert az út nem csúszik. Pedig a meleg időben van éppen elég tényező, amire gondosan készülni kell. Mert ha bármi történik az úton, akkor az tönkre teheti az egész vakációt, legyen az egy fesztivál, egy hét a tóparton, vagy akár egy családi tengerparti nyaralás.

A Balatonig nem kunszt lemenni – mondják. Csak hogy sokan eleve abból indulnak ki, hogy Budapestről megyünk a Balcsira, abba bele sem gondolnak, hogy valaki a Viharsarokból, vagy éppen Nyíregyházáról megy a magyar tengerhez. Nos, nekik már eleve nem 100 kilométer Siófok, hanem legalább 300, nem beszélve arról, ha a Balaton nyugati végére mennek.

Békéscsaba-Keszthely: alapesetben is több, mint 4 óra a 385 km-es út, ha bármi történik, egész a nap úton leszünk (forrás: Google Maps)

Nem csak az út hosszú az eljutási idő is az lehet. Még Budapestről indulva – fent említett okokból – könnyeb belecsúszhatunk egy két és fél, három órás utazásba, úgyhogy nem árt felkészülni. sokan pedig nincsenek hozzászokva a hosszú vezetéshez, nekik még inkább javallott a többszöri megállás, pihenés, de erről még lesz szó.

Innivaló!

A nyári melegben harsogják, hogy mindig fogyasszunk megfelelő mennyiségű folyadékot, mert a kiszáradás nagyon veszélyes. Ne legyintsünk rá, hogy minek vizet vinni arra az egy órás útra! Ráadásul mindenkinél süvít a klíma, ami köztudottan száraz levegőt fúj az utastérbe, úgyhogy a hűvösben is van folyadékveszteség.

Gondos tervezés

Mi is tehetünk érte, hogy az utazás ne nyúljon indokolatlanul hosszúra. A jól megválasztott útvonal csak az egyik része a tervezésnek, a másik a jól megválasztott időpont. Van ismerősöm, aki kizárólag a holtidőszakban utazik a Balatonra. Nem is hajlandó pénteken, vagy szombaton indulni, és kizárt dolog, hogy vasárnapra essen a hazaút. Ezzel nem csak a saját idejét minimalizálja az úton, de megszabadul egy csomó bosszúságtól is, amit a dugók okoznak, sőt, sokkal kevesebb üzemanyagból megjárja a nyaralást, mintha a dugóban állna.

Műszaki állapot

Ha már a megfelelő időben és a megfelelő útvonal meg van, van vizünk, tele a tank és rendben van az utasbiztosítás, indulás előtt legalább magunk nézzük át az autót, de még jobban járunk el, ha a szervizünkbe a nyaralás előtt kérünk egy időpontot. (Figyelem, sok szerviz nagyon leterhelt például a nyári szabadságolások miatt, érdemes időben időpontot foglalni!)

Magunk is ellenőrizhetjük például a gumiabroncsok állapotát. Ha esetleg olyan abroncsunk van, ami nagyon kicsit ereszt, de néhány hetenkénti felfúvással eddig még mindig jó volt, akkor térjünk be egy gumishoz és csináltassuk meg. Ellenőrizzük a pótkereket is, legyen nálunk emelő és minden, ami kell a kerékcseréhez. Ha csak abroncsjavító készletünk van, akkor legalább fussuk át a használati útmutatót. Kiemelten fontos a tökéletes abroncsok nyomását is a terheléshez kell igazítani. A teljes terheléssel (családdal, csomagokkal) futó autó kerekeire vonatkozó előírt nyomásértékeket általában a tanksapka burkolat belső részén találjuk, ha ott nincs akkor valamelyik ajtót kinyitva egy oszlopon lesz, ez sem működik, akkor marad a fedélzeti irodalom böngészése. Ne felejtsük el, hogy a lapos kerékkel való közlekedés durrdefekthez, vagyis a gumiabroncs hirdetelen nyomásvesztéséhez vezethet, ami kiemelten balesetveszélyes!

Ha bármi gond van a klímánkkal, esetleg kellemetlen szagú, vagy sziszeg, ne induljunk útnak, mert a megszokott, kellemes hőmérséklet helyett forróságban utazni nagyon kellemetlen lesz, ráadásul a hőségben tompulnak a reflexeink, ami balesetveszélyes. Olvass többet az autó hőháztartásáról.

Sorolhatnám még a kisebb-nagyobb dolgokat, amik jó, ha nem a hosszú úton derülnek ki, mint pl. a kopott fékbetét, a semmire sem jó ablaktörlő lapát, a „szentlélek tartja csak” kipufogók stb., röviden: amit megelőző karbantartással el lehet kerülni, azt kerüljük is el! (Ezért szokták a megelőző karbantartást tervszerűnek hívni – TMK)

Pihenés

Nem kell rekordidő alatt odaérni a nyaralóhelyre! Akik eleve több órás útra vállalkoznak, vagy csak menet közben válik azzá az utazás, azok álljanak meg egy parkolóban. Muszáj 2-3 óránként felfrissíteni a testet és adott esetben a lelket is.

Egy negyed órás megállásba bőven belefér az elmacskásodott tagok átmozgatása, egy finom kávé, vagy üdítő. A folyó ügyeket sem jó sokáig tartogatni, igazi megkönnyebbülés lesz a volán mögé visszaülni.

(forrás: google streetview)

Egyébként is jobb az evés-ivás mozzanatokat nem vezetés közben végezni, mert az esetleg eltereli a már amúgy is a vízparton lévő figyelmünket a vezetésről.

Minden kedves olvasónknak nagyon jó pihenést és balesetmentes nyári közlekedést kívánunk!

Borítókép: Talamone, Olaszország