Egy hete arról beszéltünk, hogy mit is takar az a fogalom, hogy kötelező szervizesedékesség. Kiderült, hogy ha az előírt karbantartásokat nem mulasztjuk el, akkor komolyabb meghibásodásoknak vehetjük elejét, ami jelentősen csökkenti a járműre későbbiekben javításra fordított költségeket.

Vezetett szervizkönyv

"Óh, egy Alfa Romeo..."

Hogyan is néz ki egy szervizkönyv? Először is nézzük meg milyen nyelvű a dokumentum! Az elsőként Magyarországon forgalomba helyezett járműveknél minden esetben magyar nyelvű füzetet találunk. Ez már bíztató jel, de nem kell megijedni, hogy ha a füzet más nyelven van, ha rendesen vezették, akkor lehet, jobb is, hogy külföldi…

Melyik kocsihoz tartozik?

OK, találtunk egy szervizfüzetet a kocsiban, de ettől még korántsem lehetünk biztosak abban, hogy az valóban ahhoz az autóhoz tartozik, amiben rátaláltunk. A szervizkönyvek első (néhány típusnál utolsó) oldala az adatok beírására szolgál. Egyszerűbb szervizkönyvek (mint például a Ford) esetén a márkakereskedő kézzel tölti ki az adatokat. Igényesebb megoldásoknál (pl. VW-csoport autói, Mercedes-Benz, Honda, stb.) a szervizfüzetben előre nyomtatott adattáblát találunk beragasztva, amely tartalmazza a jármű főbb azonosító- és típusadatait. Ezek nagyjából a következők:

• Alvázszám
• Motorszám, vagy motorkód
• Teljesítmény
• Felszereltség fantázianeve
• Alap- és extra felszereltségek listája

Egy Skoda Octavia 1.8 TFSI kódzászló. Alvázszámmal, motorkóddal, teljesítménnyel, fantázianévvel, felszereltséggel.

Mivel mi már kiműveltük magunkat alvázszám témában, tudjuk, hogy néhány helyen megtalálható ez az azonosítószám a kocsiban, úgyhogy egy egyszerű szemrevételezéssel kiderülhet, hogy jó füzetet szorongatunk-e a kezünkben. Persze egyszerűbb lenne a rendszámmal összehasonlítani, de mivel a hatósági azonosító egyrészt változhat, másrészt a külföldi vasakon nyilván nem az eredeti rendszámot találjuk, maradjunk inkább az alvázszám vizsgálatánál.

Az előbbi matricához tartozó beütött alvázszám: stimmel.

Kitöltés

Tudjuk már azt is, hogy egy 100.000 km-t futott négykerekűnek legalább három alkalommal kellett már átesnie a kötelező olajcserén. Lapozzuk a végig a füzetet és nézzük meg, mikor-mit csináltak az autóval. Vizsálódjunk előbb tartalmi szempontok alapján!

Ha a km-óra által mutatott futásteljesítménnyel összevethető a bejegyzések száma, akkor az már fél siker. Egy normális szerviz beírja azt is, hogy mikor, mit végzett el. Annak az esélye, hogy minden bejegyzést ugyanaz a munkafelvevő, ugyanazzal a tollal, ugyanolyan állapotú pecséttel jegyez be vajmi kevés. Nem ahhoz írásszakértőnek lenni, hogy felismerjük, ha gyanúsan ugyanolyan bejegyzések állnak a szervizkönyvben.

Változó szervizek

Az új járművekhez adott garancia megtartásának feltétele, hogy a garanciaidőn belül a márkaszerviz végezze el a kötelező karbantartásokat. Ennek üzletpolitikai okai is vannak, így szeretnék körön belül tartani a vásárlót, ami érthető törekvés. Sokan csinálják úgy, hogy amíg kötelező, addig nyögik a márkaszervizek magasabb díjait, de amint lejár a garancia ideje, keresnek egy olcsóbb megoldást. Hangsúlyoznám, hogy nem olcsó, hanem olcsóbb megoldásról beszélünk.

A változatosság gyönyörködtet. Vagy mégsem?

Ezt kell jó érzékkel felismernünk, hogy megbízható műhelyt talált-e a kocsi előző tulajdonosa. Itt jó, ha például egy ismert független szervízhálózat pecsétjeit látjuk. Ha teljes az összevisszaság, és János-város hozzányúlt már a kocsihoz, akkor az nem utal jó-gazda bánásmódra.

Rés a pajzson

Ne csak az utolsó bejegyzést vizsgáljuk! Ha a feltüntetett szervizelések foghíjasok, akkor arra lehet következtetni, hogy a kocsit eladás előtt elvitték valami szervizbe és csináltak vele valamit. Nézzük át az összes beírt karbantartást, hogy stimmelnek-e a szervizelések között megtett utak, illetve javítások között eltelt idő.

Mit ér, ha ki van töltve?

Ha mindent rendben találunk, akkor kezdhetünk megnyugodni: a kiszemelt új családi kedvenc másnak is kedvence volt előttünk, és vélhetően mindent megtettek, hogy jó állapotban tartsák a kocsit. Az így kialakult vásárlói bizalmat elég nehéz forintosítani, inkább indirekt módon közelíteném a kérdést.

Korrekt karbantartás. Még a javításokról készült nyugták számlaszámai is be vannak írva.

A járműszakértői gyakorlatban, értékmeghatározáskor az egyik értékcsökkentő tényező a hiányzó, vagy hiányos szervizkönyv negatív hatása. A szervizkönyv egyrészt valamennyire igazolja a járműből leolvasott futásteljesítményt. Ha nincs szervizkönyv, és a járműben látható kopások sem arra utalnak, hogy valós lehet a kilométer adat, akkor bizony indokolt néhány százaléknyi levonás a jármű katalógus értékéből. Másrészt, ha láthatóan szerviz után kiált a verda, akkor még le kell vonni az azonnali legszükségesebb beavatkozások költségét is.

Nem csak a szakértők járnak el így, de a járműkereskedők, vagy magánszemélyként vásárlók is. Nincs szervizelve a kocsi? Hopp, egy százas mínusz. Tehát amellett, hogy az állandó karbantartással magunkat is óvjuk bizonyos költségektől, a könnyes búcsú pillanataiban is meglepődhetünk, hogy mennyivel adnak majd érte kevesebbet a piacon.

Vigyázzunk rá!

Sok esetben a tulajdonosok egyszerűen elveszítik a szervizkönyvet. A teljes fedélzeti irodalom megvan, de a szervizkönyv valahogyan elkallódik. Az egyik megoldás, hogy a szervizkönyv az autóban van. Igaz, hogy így mindig kéznél van, de gyűrődhet, vagy párásodhat, ráömlik a víz stb… A legjobb, ha akkurátusan csinálunk magunknak egy autós mappát. Ebbe gyűlhetnek a tankolási számlák, pályamatricák, szervizszámlák, biztosítások és minden, ami a járművel kapcsolatos. Ebben a mappában remek helye lesz a szervizkönyvnek, csak ne felejtsük el magunkkal vinni, amikor az olajcserére indulunk!