Alekszej Podscsekoldin, az orosz autókereskedők szövetségének (ROAD) vezetője ismét megkongatta a vészharangot, mert szerinte egyre több az olyan autó a másodlagos piacon, amelyet áttekert kilométerórával árulnak. A szövetség adatai szerint a használt autók mintegy 30 szazalékát „megbuherált” kilométer-számlálóval kínálják. Egy év alatt az így eladott autók száma akár másfél millióra is rúghat, a fogyasztóknak okozott kár pedig 600 milliárd rubelre (kb.2200 milliárd forint) – mondta Podscsekoldin.

Az orosz jogszabályok nem szankcionálják a kilométeróra átállítását, de a minap ez a kérdés ismét napirendre került. A ROAD messzemenően támogatja azt a kezdeményezést, hogy büntetőjogi következményei legyenek a kilométeróra áttekerésének, akár börtönbüntetést is kiszabhassanak érte. Ebben részben egyetértés van az szövetség és az ipari és kereskedelmi minisztérium között. A javaslat szerint a magánszemélyeket 300 000 rubelre (1,2 mFt), az ilyen szolgáltatásokat nyújtó cégeket pedig egymillió rubelre (3,7 mFt) büntetnék.

Szakértők felhívják a figyelmet arra, hogy a visszaállított – analóg és digitális - kilométerórákat leginkább úgy lehet leleplezni, hogy az autó tényleges állapotát összevetjük a kilométer-számláló aktuális értékeivel. Ha például alacsony a futásteljesítmény, és közben kopottas a gázpedál, a kormánykerék vagy a váltókar, akkor mindenképpen érdemes gyanakodni, és ellenőriztetni odométert.

Közben az Avtodok elemzőközpont közölte, hogy nemcsak az áttekert kilométerórák jelentenek gondot, orosz autópiac talán legnagyobb problémája az autóalkatrész-hamisítás, amelynek legfőbb oka az, hogy a Nyugat által szankcionált orosz autópiacon tavaly 20-35 százalékkal ment fel a javításhoz és éves karbantartásához szükséges pótalkatrészek és fogyóeszközök ára. Emellett nehéz helyzetbe kerültek az európai, technológiailag fejlett modelleket gyártó autókonszernek forgalmazói, nem tudnak beszerezni például a gyártóktól hivatalos szoftveres támogatásokat, az alkatrészszállítás időtartama pedig megnyúlt a szürkekereskedelem importcsatornáinak terebélyesedése miatt.

Közben pedig gyorsan fut fel az online értékesítés. Az Avtosztat portál és a Wildberries webáruház felmérése szerint csak tavaly 23-szorosára nőtt az alkatrészek iránti internetes kereslet. Ma már az autótulajdonosok 98 százaléka az online platformokat választja.

Az orosz piacon a legnépszerűbb külföldi márkák továbbra is azok, amelyek az ukrajnai invázió után több fázisban bevezetett szankciók előtt voltak: a Volkswagen, a Skoda, a Renault, a Hyundai és a Kia. Várhatóan modelljeik pótalkatrészeire még sokáig nagy lesz a kereslet. 

Roham tapasztalható az éves karbantartáshoz szükséges eszközök után, a hiány miatt az autósok igyekeznek legalább egy-két évre előre beszerezni a motorolajokat és szűrőket. De megnőtt a kereslet a javításokhoz, illetve a balesetek utáni javításokhoz szükséges alkatrészek iránt is. Leginkább az elektronikai eszközöket, karosszériaelemeket, hűtőket, különböző érzékelőket és reléket keresik. A hiányt utángyártott alkatrészekkel pótolják. A szakemberek a fő problémát abban látják, hogy a hamisított alkatrészek hátrányosan befolyásolhatják az autók működését.

A minap az orosz nemzeti autósszövetség Mihail Misusztyin miniszterelnöknek küldött levelében kiábrándító helyzetet vázolt fel a kenőanyagok piacán is. Nincs elegendő jó minőségű motorolaj sem a személygépkocsik, sem pedig teherautók számára, és a hiányt az okozza, hogy nem áll rendelkezésre import adalékanyag az olaj hazai előállításához. A CDPT fejlesztőközpont szerint bizonyos árucsoportok esetében a termékek már közel fele hamisítvány, és az autókba gyakran "már-már napraforgóolaj" minőségű motorolajat töltenek jó minőségű kenőanyag helyett.