A helyszín a legendás Szlavia, vagyis Dícsőség tér

Belgrádi Fantom

Amikor a Szlavia sugárúton egy öreg sportkocsit csodáltunk, Mladen Alvirovic barátom azonnal tálalt mellé egy jugoszláviai porschés történetet, 1979. augusztusából.

Egyszerű autólopásnak indult, aztán a jugoszláv rendőrség tehetetlensége és a rendszer fricskája lett belőle. Egy 29 éves férfi ellopta a szerb származású német állampolgár Ivko Plecevic kocsiját, majd éjjelente heccelte vele a rendőröket. Nappal lakása közelében ponyvával álcázta a fehér 911-es Porsche Targát, melyet kannából tankolt. Tíz napon át hiába próbálták megállítani: pedig locsolták is az utat, de a srác ügyesen pörgött, csúszkált a Porschével, a többezresre duzzadt tömeg pedig tapsolt. A népes nézősereg miatt sokáig a rendőrök csak hagyományos megállítással próbálkoztak, nem kevés vidámságot előidézve. Közben nevet adtak az ismeretlennek: a Fantom sokfelé járt, de leginkább a Szlávia sugárutat és különösen az egyik körforgalmas terét kedvelte, mert szélessége miatt igazi arénává vált és sok kijáratával menekülésre is alkalmas volt.

Lopott Porschéval szívatta a zsarukat         Forrás: Cinesseum              

Távol Titótól

Közönsége napról napra nagyobb lett, mert az autótolvajnak volt annyi érzéke a reklámhoz, hogy telefonfülkéből rádióállomásokat értesített színre lépéséről. A Jugoszláv Kommunisták Szövetségének főtitkárát éppen Kubában ünnepelték, és Titót még a TU154-es különgépen ülve sem izgatta különösebben, hogy szeretett fővárosának főutcáján a politikai és közlekedési rendőrség több mint egy héten át képtelen megfékezni egy autós száguldozót.

Igaz, a Porsche 911 S Targa 150 lóerős teljesítménye messze meghaladta a rendőrségi Zastavák 55 lóerejét: a német sportkocsi 225 km/órás sebességre volt képes, a jugoszláv milicija kocsijai legfeljebb 135-tel bírtak menni. De nem is ez volt a leglényegesebb, hanem az, hogy a Porsche álló helyzetből 7 másodperc alatt érte el a százas tempót, míg a rendőrségi Zastaváknak ehhez 17 másodperc kellett. Ezzel a különbséggel tíz napon át előnyben volt és verte a Miliciját a belgrádi Fantom.

Jelenet a 2009-ben bemutatott Belgrádi Fantom filmből    Forrás: Cinesseum

Eddig tartott a buli

Közben közeledett a vezér hazaérkezésének időpontja, véget kellett vetni a bulinak, a rendőrség bekeményített: csapdába terelte a sportkocsit, mellyel már nem tudott már hová menni a tolvaj, és nekiütközött a barikádnak állított busznak, ami egyébként jugoszláv gyártású Ikarusbus volt. Ám ekkor csoda történt, a vezető eltűnt, mert a tömeg rávetette magát az összetört kocsira, amiből így könnyen elmenekülhetett. Hogy mégis hogy került rendőrkézre? Egy újságfotó buktatta le, aminek alapján könnyen megtalálták a nyilvántartásban is szereplő autótolvajt.

Évekkel később több fotós is azt állította, lefotózta a fantom arcát, de nem publikálta a képet, mert ne akarta lebuktatni.

Buszbarikád állította meg a rebellis Porschét          Fotó: Ilja Bogdanovics

Mozi lett belőle

Némi változtatással a sztoriból mozi is készült, Belgrádi Fantom címen 2009-ben mutatták be. A televíziós dokumentumfilmben megszólalnak a szemtanúk, barátok, az akcióban részt vevő rendőrök, az autó tulajdonosa, Ivko Plecevic és a fotóriporter Ilja Bogdanovics. Többségük nosztalgiával beszélt a korszakról, nem véletlenül, hiszen fiatalságukra emlékezhettek, és igazi hősként emlegették az autótolvajt, mert meg merte tenni azt, amiről a tömeg csak álmodozott: odasózni a hatalomnak, beinteni Tito marsallnak.

Jelenet a 2009-ben bemutatott Belgrádi Fantom filmből      Forrás: Cinesseum

Börtön után titokzatos baleset

A tíz napos rodeóért Vlada Vasziljevics (1950-1982) két évet töltött börtönben, majd pont tíz nappal (milyen a véletlen!) szabadulása után súlyos autóbalesetet szenvedett és meghalt. Nem voltak tanúk, és az sem derült ki soha, hogy valójában mi is történt, mert a rendőrségi aktákat a 2009-es filmkészítői sem találták meg az egykori Jugoszlávia rendőrségének irattárában. Jovan Todorovics rendező azt nyilatkozta, hogy a fantom Rómában élő testvére szerint megrendezett baleset volt.

Az biztos, hogy nem tetszett a rendszernek az autótolvajból lett nemzeti hős, aki megfricskázta a kommunista hatalmat…

Jelenet a 2009-ben bemutatott Belgrádi Fantom filmből    Forrás: Cinesseum

Bombázás és újraindulás

Azóta sok minden változott, de a Fiat kapcsolat a kommunizmust és az 1999-es NATO légitámadást is túlélte. Porschékből egyre több, Zastavákból egyre kevesebb van a balkáni utakon, pedig a Belgrádtól 140 kilométerre fekvő Kragujevacban ma is működik a gyár, igaz, ott már csak Fiat jelvényes autók készülnek.

Az olasz márka és a jugoszláv üzem kapcsolata 1954-ben indult, és ma is tart, napjainkig 25 féle modellből több mint négymillió készült Fiat licenc alapján. A teljesen megújult gyárban 2500-an dolgoznak, a szalagról tavaly még két percenként gördült le egy új autó, az évi 180 ezres kapacitású komplexumban 30 ezer Fiat 500 L, és jó néhány hétüléses XXL változat is készült. A telephely és modellpaletta mellett a gyár neve is megváltozott: az egykori Crvena Zastava, vagyis Vörös Zászló helyett most úgy hívják, hogy Fiat Automobili Srbija, ahol már nem rendőrautókat, hanem ahogy manapság mondják életstílus divatminiket gyártanak. És persze a hadseregnek páncélozott járműveket.

A balkáni Detroitban 1954-óta készülnek Fiat segítséggel személyautók és páncélozott járművek