A 18,5 milliárd dolláros adósságot felhalmozott Detroité a legnagyobb önkormányzati csőd az Egyesült Államok történetében. Steven Rhodes csődbíró kijelentette, hogy a város nyugdíjazott alkalmazottjait megillető kifizetések - amelyek város kötelezettségeinek mintegy felét teszik ki, csökkenhetők.

A város négy hónappal ezelőtt kért csődvédelmet, ám ezt a közalkalmazotti szakszervezetek koalíciója megtámadta. Az érdekképviseletek kedden közölték, hogy meg fogják fellebbezni az ítéletet, de ez Rhodes bíró szerint nem késleltetheti a csődeljárást.

Az Egyesült Államok valamikori negyedik legnépesebb városának lakossága az 50-es évek 1,8 milliójáról mára mintegy 700 ezerre esett vissza.

A verdikt nyomán Kevyn Orr, a város csődmenedzsere várhatóan január elejéig elő fogja terjeszteni tervét a város mintegy 100 ezer hitelezőjével való megállapodásról. A város vezetésének reményei szerint Detroit még 2014 vége előtt kikerül a csődből.

A szakszervezetek és a nyugdíjas érdekképviseleti csoportok arra hivatkoztak, hogy a csődeljáráson kívül nem történt egyéb erőfeszítés a város helyzetének rendezésére és hogy a michigani állami alkotmány értelmében tilos csökkenteni a nyugdíjakat.

Rhodes érvelése értelmében azonban a csődeljárás megkezdésekor a hitelezőkkel megkötött szerződéseket általánosan megszegték, és mivel lényegében a nyugdíj is szerződésnek minősül, azt különleges védelem ebben az esetben nem illeti meg. A bíró indoklásában - amelynek felolvasása mintegy egy órán át tartott - ugyanakkor azt is leszögezte, hogy döntése nem általános érvényű és a nyugdíjakhoz csakis az összes többi lehetőség kimerítés után szabad hozzányúlni.

Egy erre felkért vizsgálóbizottság februárban állapította meg, hogy Detroitban pénzügyi szükségállapot alakult ki. Michigan republikánus kormányzója, Rick Snyder márciusban válságmenedzsert nevezett ki Kevyn Orr ügyvéd személyében. A csődbiztos, aki korábban részt vett a michigani központú Chrysler autógyár átszervezésében, a város választott vezetőinek, így a polgármesternek és a tanácsnak a helyébe lépett. Jogköre kiterjed a kollektív munkaszerződések újratárgyalására, a szolgáltatások privatizálására és a város egyes vagyontárgyainak eladására. Megbízatása a szerződése értelmében összesen 12-16 hónapig tart majd.

Az Egyesült Államok valamikori negyedik legnépesebb városának lakossága az 50-es évek 1,8 milliójáról mára mintegy 700 ezerre esett vissza, főleg az amerikai autóipar hanyatlásának következtében (a régióban található az ágazat három óriása, a General Motors, a Ford és a Chrysler főhadiszállása).

Noha Detroitban az elmúlt években a magánbefektetések viszonylagos élénkülése volt tapasztalható, a városgazdálkodás helyzetének romlása a város és Michigan állam közötti ellentétek kiéleződéséhez vezethet. A városnak a túlnyomórészt a demokratákkal lakossága mintegy 83 százalékban fekete, a republikánus irányítás alatt álló Michigan lakóinak pedig csaknem 80 százaléka fehér.

Detroit környékén, az elővárosokkal együtt, 5,2 millió ember él, Michigan állam lakosságának mintegy egyötöde. A területen az amerikai munkaügyi minisztérium tavaly májusi adatai szerint 15,8 százalékos volt a munkanélküliség.

Detroitban ma 150 ezer elhagyatott épület áll, köztük volt iskolák, gyárak és pályaudvarok. A város közvilágításának mintegy 40 százaléka nem működik és az alapvető szolgáltatások más területen is az erős hanyatlás állapotába kerültek. A detroiti rendőrség általában a bejelentés után 58 perccel száll ki a helyszínre, ami több mint ötszöröse a 11 perces amerikai országos átlagnak.

Két évtized óta Detroit volt a legnagyobb amerikai város, amelynek vezetését az állam vette át. A michigani republikánus politikusok, többek között Rick Jones közép-michigani szenátor, a múlt év végén felvetették, hogy Detroit várost közigazgatási egységként fel kellene számolni, és a területet a környező Wayne megye irányítása alá kellene rendelni.

MTI