Egy a The Times magazinban megjelent cikk szerint megkérdőjeleződik a 2030-as benzines és dízel autók értékesítésének tilalma (új hibrid autóké 2035-től) az állami támogatottság csökkenése miatt. Az újság egy névtelen forrást idéz, aki szerint a kormány a javaslat részleteinek módosításáról tárgyal, hogy segítse az Egyesült Királyságot a nettó nulla kibocsátási célok elérésében. Az asztalon lévő javaslatok között ott van a tilalom önkéntessé tétele vagy bizonyos alacsony számban gyártó márkák mentesítése.

A The Times szerint a hír után egy YouGov felmérés azt mutatta, hogy a szavazópolgárok mindössze 36 százaléka támogatja a 2030-as tilalmat, míg 2021-ben ez még 51 százalék volt. A tilalom támogatásának csökkenése különösen hangsúlyos a Konzervatív Párt szavazói körében, ahol jelenleg mindössze 19 százalék támogatja a jelenlegi formájában. 2019-ben ez a szám 41 százalék volt.

Az aktuális elvárás szerint 2024-ben legalább az eladott új járművek 22 százalékának kellene elektromosnak lennie, és ez az arány várhatóan minden évben növekedni fog. A tilalom csak az új autók eladására vonatkozik, és továbbra is engedélyezett lesz benzines és dízelüzemű autóik használata 2035 után is.

Azonban a The Times forrása szerint tárgyalások folynak annak érdekében, hogy a 2024-es célt önkéntessé tegyék, valamint hogy több időt adjanak bizonyos gyártóknak, például az Aston Martinnak a váltáshoz.

A forrás hozzátette: „Az illetékesek már lefelé korrigálják a számokat, mert úgy gondolják, hogy rövid távon változások lesznek [a tervekben].”

Ez nem az első alkalom, hogy a tilalmának enyhítése felmerül. Nemcsak néhány neves európai autógyártó – beleértve a Ferrarit és a Porsché-t – mondta vissza a terveket, hanem az Európai Unió is megerősítette, hogy saját változata kivételeket fog tenni az alacsony darabszámú gyártók számára.

Nemrégiben Rishi Sunak miniszterelnök megerősítette, hogy nem akarja, hogy a zöld politikák "feleslegesen több nehézséget és több költséget okozzanak az embereknek". Nemrég egy helyi választáson ismét előtérbe kerültek az autózási költségek, és a vereséget a tervezett ultra alacsony kibocsátású zóna (ULEZ) londoni bővítésének tulajdonították.

A The Times felmérése azt sugallja, hogy jelenleg nem csak az autózást érintő környezetvédelmi intézkedéseknek van alacsony támogatottsága. A felmérés azt is mutatta, hogy élesen csökkent a támogatás a hosszú távú repülőjáratok magasabb adói, valamint a fűtésre és főzésre szolgáló gáz magasabb adói iránt.

Mindazonáltal az új benzines és dízel autók értékesítésének tilalma továbbra is érvényben van. Jelenlegi állása szerint a gyártóknak fokozatosan növelniük kell az elektromos járművek piaci részesedését a következő évek során, mielőtt a hagyományos benzines és dízelmotoros autók értékesítését 2030-tól tilos lesz.

Az új hibrid autókat, amelyek benzines vagy dízelmotorokat kombinálnak elektromos motorokkal, 2035-ig továbbra is értékesíteni lehet, ekkor minden új autónak valamilyen formában nullakibocsátású meghajtást kell használnia.

Bár a tervezet a 2030-as és 2035-ös célokkal összhangban csak az új benzines és dízel autók és furgonok értékesítését tiltja, ezek a járművek nem tűnnek el az Egyesült Királyság utakról egyik napról a másikra. A használt autók értékesítése folytatódik, és a vezetőknek továbbra is engedélyezett lesz meglévő benzines vagy dízelüzemű járműveik használata.

Az Európai Autóipari Szövetség (ACEA) becslése szerint az átlagos autó az Egyesült Királyságban 10 éves, így valószínű, hogy a benzines és dízel autók még jó ideig általánosak lesznek. Az időzítés azt célozza, hogy majdnem az összes fosszilis üzemanyaggal működő autót eltávolítsák az utakról a kormány 2050-es nettó nulla céldátuma előtt.

A brit autóipar kereskedelmi szövetsége, a Society of Motor Manufacturers and Traders (SMMT) szerint a visszalépés a 2030-as határidőktől nem a autógyártóktól érkezik, akik számára nem okozna nagy problémát a cél teljesítése. Azonban a kormánynak ösztönöznie kell a fogyasztókat az elektromos autók vásárlására – érvelt Mike Hawes, az SMMT vezérigazgatója.

Úgy tűnik tehát, hogy ha változik a terv, az elsősorban a támogattság hiánya miatt történik majd. Az utóbbi idő magasabb energiaárai rámutattak, hogy a zöld átállás költséges lesz, és ezt nem feltétlenül akarják megfizetni.