Pozitív fejlemények érkeztek a genfi találkozóról, ahol a városi vészfék-asszisztensek kötelezővé tételéről tárgyaltak. Mind az Európai Unio, mind Japán képviselői támogatták és helyén valónak találták az ötletet, hogy 2020-tól már törvény írja elő az olyan városi vészfék-asszisztensek beszerelését, ami 60 km/h-ig képes állóra fékezni a járművet. Ebből jól látszik, hogy a jelenlegi, legtöbbször 50 km/h-ig aktív biztonsági rendszereknél fejlettebb technológiára van szükség, ami túlnyomó részben már ma is rendelkezésre áll az autógyártóknál, noha a legtöbb esetben csak feláras opcióként érhető el.

Ezen változtatna a 2020-ra tervezett törvény, ami a személyautókon felül a könnyű haszonjárművekre is vonatkozna, ezzel a furgonok és teherszállítók piacára is becsempészve a rendszert. Noha több mainstream gyártó igyekszik hasonló rendszerrel fejleszteni haszonjárművét, egyelőre nem tudott széleskörben elterjedni a technológia. A személyautóknál már többféle generációt megéltek a koccanásgátlók, nem ritka, hogy már gyalogost, vagy akár az úton átkellő állatokat is képesek felismerni ezek a rendszerek.

Mi több, pont ezért szorgalmazzák a biztonsági rendszerek beszerelésének szigorítását, hiszen az ENSZ jelentése szerint több mint 9500 halálos balesetet jegyeztek 2016-ban az Európai Unio városainak területén, amiknek 40%-a gyalogos gázolás volt. A városok tehát fokozottan ki vannak téve az ilyen baleseteknek, egy 60 km/h-ig aktív rendszer pedig valamelyest változtathatna ezen a kereszt irányból érkező személyek vagy állatok felismerésével.

Persze jogosan merült fel a kérdés, hogy mi lesz a régebbi autókkal, amik sajnos továbbra sem rendelkeznek majd a legtöbbször AEBS (Advanced Emergency Braking Systems) rövidítéssel említett rendszerrel, ám Jean Rodriguez, az ENSZ európai titkára elmondta, hogy jelenleg nincsenek törekvések, hogy korábban gyártott autókba is beültessék a rendszert, hiszen ez utólagos telepítést jelentene, amivel kár lenne az autó tulajdonsokat terhelni. Ha sikeres lesz a rendszer bevezetése az Európai Unioban, illetve Japánban, a két támogató országban, így is közel 20 millió új forgalomba állítású autó kapná meg ezt a rendszert.

Ezzel egyébként egy 1958 óta életben lévő szabályozáson módosítanának, aminek nem része az Egyesült Államok, Kína és India sem, így az ő belső piacaikra gyártott autóikra ez nem vonatkozna, noha akkor kérdéses lesz azok importálása is a jövőben, hiszen további bonyodalmat fog okozni ezeknek a rendszereknek a hiánya.

További kérdést jelent, hogy az autógyártók, akik nem rendelkeznek majd ilyen rendszerekkel, legtöbbször budget almárkájuk esetében, hogyan oldják meg árnövekedés nélkül ezeknek a rendszereknek a beültetését. Noha házon belül a legtöbb esetben elérhető a technológia, az olcsóbb márkák esetében korántsem elterjedt a városi vészfék-asszisztensek jelenléte. Menekülő út lehet a külső autóipari vállalatok termékeinek beszerzése (mint a Bosch, Valeo, stb.), akik valamivel olcsóbban szolgáltatnak különböző biztonsági rendszereket.

Ez a döntés egyébként termőtalajként szolgálhat az önvezető-rendszerek terjedésének is, hiszen egy ilyen, már gyalogos felismeréssel is ellátott önfékező rendszer tulajdonképpen a teljes önvezetés alappilléreként szolgál, az egyes szintű önvezetés alapvető kiegészítője. Amennyiben minden új forgalomba állítású autó megkapja ezt, az megkönnyíthető az autók közötti kommunikációt is, ami szintén kulcsfontosságú lehet a jövőbeli összekapcsolt forgalomban.