Goodwoodban, a Festival of Speeden mutatkozott be a Mercedes sportautójának csúcsváltozata, a GT  R. Nem véletlen, hogy a kocsi zöld színét Green Hell Mango névre keresztelték, mivel a GT R-t nagyrészt a Zöld Pokolban, a Nordschleifén fejlesztették. A függőleges osztású hűtőmaszk arra a régi 300 SL versenyautóra utal, amely 1952-ben indult a Panamericana versenyen.

A 4,0 literes turbós V8-as teljesítményét 510-ről 585 lóerőre emelték az AMG mérnökei. Új turbókat terveztek neki, módosították a kompressziós viszonyát és a kipufogórendszerét, és a kettős tömegű lendkerék tömegét is 0,7 kilóval csökkentették. Három szénszál-borítású kipufogócső vezeti ki a szabadba az égéstermékeket, mindben flepnikkel lehet a hanghatást változtatni.

Az AMG GT R 3,6 másodperc alatt gyorsul fel 100 km/h-ra, a végsebessége 320 km/h. A hétfokozatú dupla kuplungos váltó áttételeit a versenypályás használathoz optimalizálták, ami annyit jelent, hogy az egyes hosszabb, a hetes rövidebb a szokásosnál. Hátulra alapáron építik az elektronikusan vezérelt mechanikus önzáró differenciálművet.

A jó vezethetőséget szolgálja, hogy viszonylag kicsi, 1555 kg a kocsi tömege, amit sok szénszál használatával értek el. Mivel a motor meglehetősen hátra lett beépítve, a súlyelosztás 47:53 a hátsó tengely javára.

Ez az első Mercedes, amiben már a hátsó kerekek is kormányzottak. Valószínűleg a Porsche 911 miatt vezették be ezt a technológiát. Felárért karbon-kerámia fékrendszer is rendelhető, amivel további 17 kilót lehet lefaragni a kocsi tömegéből. A komoly aero-csomag, amely számos, sebességtől függően mozgó elemet tartalmaz, 155 kilóval nagyobb leszorítóerőt termel a végsebességnél, mint a sima GT aero-csomagja.