Kínában, a Sanghaji Autószalonon mutatta be első, akkumulátorról hajtott elektromos személyautóját a Toyota. A C-HR városi crossoverre, valamint annak ikertestvérére, az Izoára (mindkettő típust a Toyota helyi vegyesvállalatai: előbbit a GAC-Toyota, utóbbit a FAW-Toyota gyártja) esett a választás, hogy elindítsák a márkát a tisztán elektromos mobilitás útján. Az öntöltő és hálózatról tölthető hibrid, valamint a hidrogén üzemanyagcellás hajtásláncok után ezzel teljessé válik a Toyota alternatív hajtási portfoliója, összhangban a gyártó azon szándékával, hogy minden élethelyzetre és felhasználói igényre az arra leginkább megfelelő opciót biztosítsa ügyfelei számára.

A Toyota C-HR ideális alanya a villamosításnak. Egyrészt az alapját adó, modern TNGA padlólemezt eleve úgy fejlesztették ki, hogy képes legyen befogadni a részben vagy teljesen elektromos hajtásláncokat. Másrészt a városi és elővárosi közlekedésre optimalizált, kisméretű crossover nem igényel olyan hatótávolságokat, amelyeket az akkumulátorok a technológia jelenlegi állása szerint amúgy sem volnának képesek biztosítani – a nagyobb távolságok megtételére alkalmasabb a két tankolás között több száz kilométert megtenni képes, majd gyorsan ismét menetkésszé tehető hidrogén üzemanyagcellás technológia.

A Toyota egyelőre nem közölte a C-HR/Izoa páros műszaki paramétereit, ám feltételezhető, hogy a motor- és menetteljesítményeket a kínai piacon jelenleg is elérhető hajtásláncopcióhoz igazítják. A modelleket jelenleg egyetlen konfigurációval, a 170 lóerős, 2.0 literes benzinmotorral és ahhoz csatlakozó, tíz szimulált fokozatot alkalmazó CVT erőátvitellel forgalmazzák Kínában. A villanymotoros verzió 2020 elején kerül kereskedelmi forgalomba, mint a márka globális EV-offenzívájának első tagja, amelyet 2025-ig további kilenc, akkumulátoros modell követ majd világszerte. A Toyota egyelőre nem tervezi az elektromos C-HR európai bevezetését – ugyanakkor nem is cáfolta az erről szóló pletykákat.

A módosított orrkialakításáról könnyen felismerhető C-HR EV mellett egy szintén a kínai piacra megálmodott elektromos tanulmányautót is bemutatott a Toyota. A Rhombus nem a fényszórók alatt kialakított légbeömlő nyílások formájáról, hanem az utascella alaprajzáról kapta a nevét: a különleges 1+2+1 üléselrendezés minden utas számára rendkívül tágas lábteret tesz lehetővé, minimális alapterületen. Ahogy a C-HR EV esetében, itt is eltekintett a műszaki adatok közlésétől a Toyota; a koncepciójármű azonban sokkal inkább tűnik gondolatébresztő, vitaindító stílusgyakorlatnak, mint egy tényleges szériamodell előtanulmányának.

Fotó: Toyota