Kép és szöveg: Horváth Miklós

Az Outlander 2016-ra a legkelendőbb Mitsubishi modellé avanzsált Európában, ennek okán fogtuk vallatóra a ráncfelvarrott plug-in hibridet. Észak-Amerikában a Mitsubishihez visszatérő ügyfelek aránya (21,77 százalék) minden egyéb márkánál rosszabb volt, és ennek oka nem a minőségben és a megbízhatóságban keresendő, hanem a szűkös reklámköltségvetésben, a stagnáló modellportfólióban és a szétszórt, egyben ritka dílerhálózatban.

A csúcsfelszereltségű (Instyle Navi) PHEV-ért 14,29 milliót kérnek a hazai márkakereskedésekben - képre kattintva galéria nyílik

Európában viszont más okból nem ment jól a szekér. Ha Hakan Samuelsson, a Volvo vezérigazgatója azt merte nyilatkozni a közelmúltban bemutatott XC90-ről, hogy „jól tudjuk, nem lesz második esélyünk”, akkor a Mitsubishiről is elmondható, hogy úgy hiányzott nekik már a jó autó, mint egy falat kenyér. Míg a Volvo XC90 esetében a felhasznált anyagi források és a több ezer órás mérnöki munka megtérüléséről volt szó, a Mitsubishinél a lét és a túlélés forgott kockán. Nem mondanám, hogy menthetetlen helyzetben volt a japán márka, inkább csak a stagnáló érdeklődés vetette vissza a növekedés ütemét, amiből bárki kitörést tervezett volna, egy japán autógyár meg pláne.

Feketében, sok króm díszítéssel (és az új dízájnnal) olyan mint egy vérbeli amerikai piacra gyártott japán autó

Mivel a magyar utakon megjelenő Outlander PHEV-ek száma nem igazán tükrözi a modell sikerét, érdemesebb a globális számok tükrében tájékozódni az azóta „top selling” plug-in hibridként aposztrofált verda esetében. A százezer darabos volumen túllépéséről idén márciusban adott hírt a Mitsubishi, megszerezve ezzel a világ legnagyobb volumenben értékesített konnektoros hibrid SUV pozícióját a három gyémántos márkának. Európában 65 ezer darab PHEV talált gazdára az elmúlt 3 évben, mely által a teljesen elektromos hajtású Tesla Model S és a Nissan Leaf után az Outlander PHEV is felkerült a legkeresettebb alternatív hajtású járművek listájára az uniós tagállamokban.

Ha nem lenne zöldrendszámos, csak az oldalán található plakett segíthetne a beazonosításban

Továbbá ez a három év elégnek bizonyult ahhoz is, hogy házon belül az összes modellt maga mögé utasítsa az Outlander itt, a kifinomultabb ízlésvilágáról híres Európában. Sajnos az itthoni számok a fentiektől egy merőben eltérő képet festenek. Tavaly a márkán belüli modell mixben az Outlanderek az utolsó helyen végeztek, mivel csupán 34 darab talált gazdára belőlük, és ebben a számban benne foglaltatik a céges és magánvásárlók kereslete, valamint a hagyományos belső égésű motorral szereltek és a hibridek is. Harmadik helyen a Pajero (36 darab), másodikként a Lancer (489 darab) és a dobogó legfelsőbb fokán az ASX (513 darab) végzett.

Eddig a múlt, és most következzen a jelen, amit indíthatunk egy nagy hallelujával is, hiszen a Mitsubishi Outlander PHEV minden jel szerint egy felfelé ívelő pályára állt. A meglepően korán érkezett ráncfelvarrást nem aprózták el holmi rávasalt élekkel és új lámpatestekkel, sőt! Egy Dynamic Shield névre keresztelt vizuális identitás égisze alatt szinte minden elemet átrajzoltak, marconább külsőt kölcsönözve ezzel a szelíd, három motorral(!) működő nagyautónak. Az élesebb vonalakkal felruházott lemezek alatt pedig csendesebb utastér, új beltéri színek és finomabb anyagminőség fogadja az utasokat, miközben gépészetileg is számtalan részlete megújult a nagy crossovernek. A nagyszilárdságú karosszéria és futómű elemeknek köszönhetően masszívabb kasztni merevséget értek el, ennek megfelelően áthangolták a lengéscsillapítókat, és lineárisabb rásegítést kapott a kormánygép.

A teljesség igénye nélkül a biztonság és kényelem terén alkalmazott újítások sorából a szándékolatlan gázpedál-használat okozta balesetek elkerülésére fejlesztett rendszert (Ultrasonic Mis-acceleration Mitigation System) és a 360 fokos felülnézeti képet adó kamerarendszert emelhetjük ki, melyek eddig nem szerepeltek az opciós listán. Végül, de nem utolsó sorban az elődmodell egyik legtöbbet kritizált részét, a navigációt, hangrendszert és fedélzeti számítógépet magába foglaló érintőképernyős egység menürendszerét és kezelését is gyorsabbá, egyszerűbbé varázsolták a bevezetőben említett felhasználói visszajelzések alapján.

Vannak kormány mögötti fülek is, melyekkel csak virtuális fokozatokat kapcsolhatunk

Ami a technikát illeti, a 67 lóerős és 180 Nm-es i-MiEV-től származtatott elektromotor belső súrlódását csökkentve, hatékonyságot növeltek és károsanyag-kibocsátást csökkentettek, bár ez utóbbi adattal manapság jobb nem kérkedni, mivel nem ettől a paramétertől fog fellendülni a szalonforgalom, ráadásul mindenféle mérésekkel foglalkozó társaságokat is magunkra haragíthatunk. Azt azonban elmondhatjuk, hogy nem maradt érintetlen egyik erőforrás sem, hiszen a kétliteres benzinmotor is hasonló közérzetjavító kúrán esett át, mint az elektronokkal operáló munkatársai. Az összkerék-hajtású SUV-ban természetesen a nyomatékátvitel fő egységének, a CVT váltónak is jutott a jóból: 25 százalékkal csökkent a belső súrlódása, valamint gyorsabb és simább fokozatváltásokra kalibrálták a vezérlő egységét, ami szintén nagymértékben hozzájárul a kedvezőbb károsanyag-kibocsátáshoz, ha már hibridről van szó, ugyebár.

Folytatjuk