Az új dízel részecskeszűrők belsejében egyesek sötétebb monolitjukkal tűnnek ki a világos színű, közös fali áramlású, kordieritből készült szűrőegységekhez képest. Ez a szilíciumkarbid használatának köszönhető, ami bizonyos alkalmazásoknál előnyös.

Ez egy bevonatos kerámia monolit, amely méhsejtes szerkezetének köszönhetően a részecskéket a felületéhez tapadva tartja vissza a (későbbi) oxidációhoz. Az utópiacon a szilíciumkarbiddal (SIC) és a kordierittel ellátott részecskeszűrők között lehet választani.

A szilíciumkarbid magasabb üzemi hőmérséklettűrése és magas olvadáspontja (kb. 2700 °C) miatt a SIC-változatokat különösen olyan járművekhez ajánlják, amelyeket elsősorban rövid utakon és városi forgalomban (stop and go) vezetnek.

Ennek oka, hogy a vezérlőegységnek a DPF-ben lévő nagyobb koromlerakódások miatt gyakrabban kell utóbefecskendezéssel regenerálást kezdeményeznie, így a monolit nagyobb hőterhelésnek van kitéve, mint például a hosszútávú járműveknél, amelyeknél a kordierites változat ideális a kíméletesebb regenerációhoz.

Ennek háttere: A teszter vagy a vezérlőegység által kiváltott regenerációs folyamatok mellett a koromrészecskék egy része is folyamatosan elég.

Ennek alapja a monolit (pl. platina, palládium) bevonata (Washcoat), amely a szén-monoxid (CO) és a szénhidrogének oxidációjához vezet. Ez viszont megemeli a DPF hőmérsékletét, és a koromrészecskék részleges elégését eredményezi.

A DPF kerámiabetétjét tönkre tudja tenni a regeneráció közbeni motorleállítás, amikor a hűtés megszűnése után a DPF túlhevül és megolvadhat. Ilyen esetekben is nagyobb a SiC-szűrők ellenálló képessége.

Cs.A.-Ő.P.

Cikkünk megírását az InterCars támogatta