Gumis-tó az egykori szegedi téglagyár agyagkitermelése után visszamaradt bányagödörben alakult ki, vagyis egy bányató. Az 55-ös út mellett, a Bajai úti egykori téglagyár környezetében található. Az elmúlt évek csapadékhiánya és az emelkedő hőmérséklet hatására a Szegeden a csak Gumisként ismert horgásztó vízszintje is jelentősen lecsökkent több mint ezer gumiabroncs „vetődött a partra” vagy bukkant ki a vízből.

– 1970 és ’80 között kerültek bele a gumik, amikor mi még nem gondolkoztunk a horgászaton. Ezek nagyméretű abroncsok, akkoriban Trabantok, Wartburgok és Zsigulik voltak, olyan gumi egy darab sincs ebben a merítésben – mondta a szegedi önkormányzat híradójának Kemény András, a Herman Ottó Horgászegyesület elnöke.

Semmilyen természetes vízpótlás nem érkezik a tóba, így az kiemelten érzékeny a csapadékmentes és aszályos időszakra. Egészen 2023-ig aktívan horgászható volt a víz, később már azonban alig néhány pontja haladta meg a kétméteres mélységet. 2024-ben az akkor látható abroncsokat eltávolították, ezt munkát a város, illetve a Szegedi Vízmű Zrt. közösen végezte. Két éve közel kétezer látható autóbusz- és teherkocsi gumitól sikerült megtisztítani a tavat. Az akkori vízszint és iszapréteg mellett elérhető és biztonságosan elvégezhető munkával ennyi volt lehetséges.

Fotók: Galántai Ferenc közösségi oldala

2025 vége felé újabb jelentős talajvízszint-csökkenés következett be, 2026 augusztusára pedig az eddigi legalacsonyabb vízszint alakult ki. Ez nem csak a Gumist érintette, hanem a többi közeli horgásztavat is. A Tejesnek alig maradt víz az alján, a Keramit csontszárazzá vált. – Ha el is távolítják a maradék abroncsokat a Gumisból, nagyjából 2030-ig semmi esély nincs arra, hogy újra horgászható legyen a tó, hiszen körülményes annak víz- és halpótlása – mondta még augusztus végén az egyesület elnöke.

Ugyanebben a híradóban Maróti Tibor, a Szegedi Vízmű Zrt. műszaki igazgatója is nyilatkozott, azt mondta, már dolgoznak a megvalósításon. „Most, hogy a talajvízszint és a tóvízszint durván egy-másfél méterrel lejjebb ment, az iszapban lévő gumik láthatóak. Ezek kiszedése a következő egy-másfél hónapban fog megtörténni. Azt, hogy milyen módszerrel fogjuk kiszedni, még pontosan nem tudom.”

Azonnal elkezdtek dolgozni az ügyön, a Szeged város tulajdonában lévő Vízmű megbízásából a Norbo-Ép Kft. épített lejárót, és azon hordta ki a tóból, a kiszáradt mederből a látható és elérhető gumiabroncsokat. Terhes Gergő ügyvezető az önkormányzati portálnak, a szeged.hu oldalnak elmondta, 1100 abroncsot gyűjtöttek be két hét alatt, ami nem volt könnyű, egy kisgéppel a meder szélén egyensúlyozva közelítették meg a hatalmas kupacokat.

A döntően busz- és tehergépkocsi abroncsokat a Green Tyre Zrt. kamionjára pakolták fel, a kisméretű markolónak kellett némi idő, hogy mind az 1100 abroncsot felrakodja. A kamion minimum négyet-ötöt fordult, mire befejezték az összesen tízmillió forintba kerülő munkát. A marcali cégnek egyébként ez a Szegeden gumihegynek látszó mennyiség meg sem kottyant.

A Green Tyre Zrt. operatív igazgatója, Simon István elmondta, a telep éves kapacitása a Napfény városából beszállított mennyiségnek nagyjából a hatszázszorosa. A marcali vállalat begyűjti a használt gumikat, feldolgozzák, a legvégén pedig az edzőtermekben, játszótereken már megismert gumiszőnyegek, rugalmas felületek készülnek belőle.

Tarnóczi Tibor, a Green Tyre Zr. vezérigazgatója a Szeged TV híradójának ezeket kiegészítve azt nyilatkozta, hogy játszótéri esésvédelmi, rezgés- és zajcsillapító termékeket készítenek a megőrölt gumiabroncsokból. Plusz a Molnak van egy gumibitumen üzeme Zalaegerszegen, az ott készülő a gyártmány az aszfaltba kerül. Vagyis – ezt már a sorok írója teszi hozzá – újra abroncsok futnak az egykori abroncsokon, így válik teljessé és hasznossá a körforgás. (Egy egészen különleges újrahasznosításról itt olvashat.)

A „békeidőkben” több mint négyhektáros, 2–6 méter vízmélységű tóba évente 30–40 mázsa halat, főleg pontyot telepítettek, de az elmúlt években süllő, csuka, compó, keszeg is került oda. Azt nem tudni mióta él a „Gumis” név, az viszont tény, hogy a helyi napilap, a Délmagyarország 1989. májusi száma egy, a Herman Ottó által szervezett horgászverseny helyszíneként említi a „Gumis nevű vizet”.

– Szeged déli részén, a város határában található a Gumis-tó, amely a helyi horgászok körében régóta ismert és kedvelt pecás víz. A város egyik ismert bányatavaként jött létre, és ma már a Szeged horgászéletének fontos helyszíne – olvasható a tó kezelője Szegedi Herman Ottó Horgászegyesület bemutatkozásában. A leggyakrabban fogott halfaj a rendszeres telepítéseknek köszönhetően stabil állományú ponty volt, de a ragadozóhalak közül csuka, süllő és harcsa is akadt a vízben.

Fotók: Kuklis István/szeged.hu

„A békés halak közül különböző keszegfélék és compó él a tóban, ami a finomszerelékes módszerekkel horgászók számára is jó fogási esélyeket kínál. A Gumis-tón elsősorban parti horgászat lehetséges, a fenekező és feeder módszer különösen népszerű, amelyekkel a ponty és a keszegfélék eredményesen foghatók.” Ez az egyesületi bemutatkozás, az viszont biztos, hogy a fenekezéshez alapos helyismeret is kellett, nehogy gumiabroncsba akadjon a horog.