Azt mondta, hogy a Bauman nevét viselő állami egyetem csecsenföldi megrendelésre készíti el a jármű tervdokumentációját. A megrendelésre Ramzan Kadirov csecsen elnök adott utasítást.

"A Csecsen Köztársaság vezetője által adott utasítás teljesítése részeként, miszerint a különleges katonai művelet igényeinek megfelelő könnyű manőverező harcjárművet, úgynevezett Dzsihád-autót kell kifejleszteni, megállapodást írtunk alá a moszkvai Bauman Állami Műszaki Egyetemmel" -  mondta a tárcavezető.

A különleges katonai művelet az ukrajnai háborút jelenti a moszkvai eufemisztikus szóhasználatban, a dzsihád kifejezést pedig többnyire a nem-muzulmánok, vagyis "hitetlenek" elleni szent háborúként szokták értelmezni, valójában pedig küzdelmet, erkölcsi tisztuláshoz vezető belső harcot jelent.

A járművet a csecsenföldi Csecsenavto üzemben fogják gyártani, tesztelni pedig az orosz különleges erők gudermeszi iskolájában.

Nem ez az első harcjármű, amelyet kifejezetten a csecsen különleges erők számára fejlesztettek ki Oroszországban.  2018-ban mutatták be az előzőt, a Csaborz-M6 harci buggyt. A 320 lóerős négykerék-meghajtású járműben hét katonai fér el teljes felszerelésben. A jármű Kornet típusú páncéltörő rakétarendszerrel és Plamja AGS-17-es automata gránátvetőkkel van felszerelve. A Csaborzokat bevetették a délkelet-ukrajnai Zaporizzja környéki harcokban.

Az ukrajnai háborúban az orosz hadsereg oldalán tevékeny szerepet vállalnak csecsen fegyveresek, egyes hírek szerint a háború kezdete óta több mint 25 ezer embert küldtek oda a csecsen hatóságok. Ugyanakkor az ukrán erők oldalán Kadirov-ellenes, szakadár érzelmű csecsen önkéntesek harcolnak, akik közül sokan már a két csecsenföldi háború idején is harcoltak az orosz csapatok ellen.