Az átadási ünnepséget május közepén tartották, ezen köszöntőt mondott Kónya Zoltán, az egyetem tudományos és innovációs rektorhelyettese, Szabó Gábor, az egyetemi alapítvány kuratóriumának elnöke, az ELI lézeres központ első embere, Lantos Csaba energiaügyi miniszter, Bódis László innovációért felelős helyettes államtitkár és a program mozgatórugója, Janáky Csaba, az SZTE IKIKK Anyag,- Környezet,- és Energiatudományi Kompetenciaközpont vezetője.

Kónya Zoltán, Fendler Judit, Lantos Csaba, Szabó Gábor, Bódis László és Janáky Csaba az avatáson. Fotók: Kovács-Jerney Ádám

Az előadások után aláírták a MOL-SZTE stratégiai együttműködési megállapodását, amit Fendler Judit, az SZTE kancellárja, Kónya Zoltán, valamint Horváth Ádám, a MOL Csoportszintű DS Új és Fenntartható Üzletágak igazgatója látott el kézjegyével. Cél a nem biológiai eredetű, megújuló repülőgép üzemanyag (szintetikus kerozin) előállítási lehetőségeinek vizsgálata, összhangban a MOL stratégiájával és az Európai Unió REPowerEU tervével.

A tesztállomáson helyben termelt megújuló villamosenergiát is felhasználva, a víz elektrolízise révén állítanak elő „zöld” hidrogént, ami üzemanyagul és alapanyagul is szolgál a további energiaátalakítási folyamatokhoz. A következő lépésben szén-monoxidból és hidrogénből folyékony szintetikus üzemanyagot (e-üzemanyagokat, például nyers benzint vagy kerozint) hoznak létre.

2023-ban, a tesztállomás első ütemeként az SZTE Science Parkban 50 kW teljesítményű fotovoltaikus kiserőmű épült, napkövető napelemekkel. Erős szélben a panelek képesek magukat önvédelemből vízszintes helyzetbe állítani. A tesztállomáson így „zöld” módon is megvalósítható a végtermékek előállításához szükséges elektrolízis.

Lepsényi István, Janáky Csaba és Lantos Csaba a tesztállomáson, mögöttük a naperőmű

A napelempark által termelt, megújuló energiaforrásból származó villamosenergia segítségével szimulálható a tesztállomás technológiáinak szigetüzem jellegű, hálózati betáplálás nélküli dinamikus működtetése is.

A tesztállomásra 2024 januárjában érkezett az a két konténer, amelyekben az SZTE saját tervezésű berendezései víz elektrolízisével e-hidrogént, „zöld” hidrogént állítanak elő. Erről itt írtunk.

A 2024 márciusától működésbe helyezett harmadik konténerben kapott helyet az e-fuel, vagyis a szintetikus üzemanyagok előállításának üzemegysége. A gyártás szén-dioxid vagy szén-monoxid katalitikus átalakítása, majd hidrogénnel való reakciójuk révén történik. E reakciókban használják fel az előző konténerben elektrokémiai úton előállított szén-monoxidot és hidrogént; így a három konténerből álló egység képes szén-dioxidból és e-hidrogénből cseppfolyós üzemanyagot (szénhidrogéneket) gyártani.

A szintetikus nyersanyag hasonló a természetben bányászott kőolajhoz, benzin, gázolaj, kerozin vagy akár nehezebb olajok is készíthetők belőle. (Az ünnepség résztvevői stílusos ajándékként kis üvegcsében néhány milliliter e-fuelt is kaptak). A tesztállomáson készült e-üzemanyag hitelesítése érdekében az Audi Hungária autógyár az e-fuel-t a jelenleg használatos benzinbe keverve fogja tesztelni motorjaiban, annak rövid- és hosszútávú hatásait vizsgálva.

Az Audi szerepe fontos a folyamatban és már nagyon régóta ott van a közelben, ezt Szabó Gábor is hangsúlyozta beszédében. „A teljes értéklánc a gépkocsi tesztelésnél ér véget, fontos partnerünk az Audi, aki támogat minket és van itt a kerítésen belül egy másik konténer is, a márka fékpadja.” Erről korábban itt írtunk.

A most átadott tesztállomás a nagylaborok és a tesztüzemek közötti méretet képviseli: a gyártás napi több-kilogrammos mennyiség lesz. Ez a laboratóriumi léptékhez képest ezerszerest jelent. Innen az ipari léptékben történő előállítás már csak ugrásnyira van! 

Az e-fuel témakörét növekvő figyelem övezi majd: a jelenlegi szabályozás szerint Európában 2035 után kizárólag szintetikus üzemanyaggal működő belsőégésű motorokat lehet majd forgalomba hozni. Hasonlóan fontos igényt támaszt az Európai Megújuló Energia Direktíva (RED) a fenntartható repülőgép-üzemanyagokra. E jövőbeli kereslet kielégítésének érdekében van szükség arra, hogy előzetes vizsgálatokkal kutassuk a műszakilag és a költségeket tekintve is leghatékonyabb gyártási eljárásokat.

A szegedi állomás lehetőséget kínál a különböző partnerek által biztosított komponensek ¬– például katalizátor, elektrolizáló cella –vizsgálatára, tesztelésére. Ez újabb példaként szolgálhat az ipari és a tudományos szféra együttműködésére, közös programokra.

Lantos Csaba energiaügyi miniszter az egyetem, a nagyvállalatok és az állam együttműködésének jó példájának nevezte a létesítményt, megemlítette, hogy az utóbbi időben jelentős a fejlődés Szegeden: jön a Rheinmetall, épül a Science Park, itt a BYD.

A zöld átállásról

Közhely a kevésbé fejlett országok magas károsanyag-kibocsátása, ami lassítja bolygónk megmentését.  – Kolumbia a világ négy legnagyobb szénexportőrének egyike, az ország  miniszter asszonya erre azt mondta: nektek volt 200 évetek, hogy szennyezzétek a világot, amiből meggazdagodtatok, most mi jövünk – árnyalta a zöld átállás nehézségeinek egyik aspektusát a miniszter, hozzátéve, természetes, hogy ezek az országok támogatást kérnek a környezetvédelemhez.

Erről Szabó Gábor is beszélt: „Nem lehet azt mondani a fejlődő országokban, hogy nekünk már van elég energiánk, ti viszont nagyon vigyázzatok a környezetre, mert ha ti több energiát kértek, akkor baj lesz. Így nem fog működni a világ. Meg kell oldani a problémát.”

Lantos Csaba szerint a széndioxid kvóta rendszer szép és jó, csak a tengeri hajózás ebből valahogy kimaradt és az bizony nagyon szennyező. Magyarországról elmondta, hogy a világ üvegházhatású kibocsátásának 0,15 százalékáért felelünk, ez körülbelül megfelel a populációnak és a GDP arányosságnak. – Mi azt vállaltuk, hogy 1990-hez képet 50 százalékkal fogjuk csökkenteni az üvegházhatású gázokat, most tartunk 37 százaléknál – mondta.

Fotók: Kovács-Jerney Ádám - SZTE, a "konténerek" a szerző képei

A miniszter az akkumulátorgyárak szükségességéről azt mondta: a globális felmelegedés miatt tenni kell azért, hogy kevesebb üvegházhatású gáz, kevesebb szén-dioxid kerüljön a levegőbe. A tárcavezető úgy fogalmazott, hogy "az autóipar hatalmas fordulat előtt áll". Megjegyezte: "ha benne szeretnénk maradni, és élen járni a globális versenyben, muszáj, hogy a gyártásban megőrizzük, a kutatás-fejlesztésben tovább javítsuk a kivívott helyünket".