1930-ban született Ercsi Sina-telepen. Gyermekkorát a mai Besnyő területén, Göböljáráson töltötte, ahol édesapja, Bejczy Jenő főintéző volt.  A kalocsai jezsuita gimnáziumban osztályelsőként érettségizett. A Jézus Társaságában filozófiai és teológiai tanulmányokat végzett, s sokszor mondta büszkén, hogy ottani énekkarában Gyulai Endre emeritus Szeged-Csanádi megyéspüspök is énekelt. Bejczy professzor úr kalocsai ballagási beszédében „antidemokratikus felhangokat” vélt felfedezni a kalocsai kommunista városvezetés. A kitűnően érettségizett fiatalember ezért nem nyert felvételt az egyetemre, így fizikai munkásként kellett dolgoznia. Később, a sors iróniája mégis egyetemistává tette:

– „Debrecenbe mentem felvételizni az egyetemre. Legnagyobb meglepetésemre az ercsi-i nyilasok egyik vezetője, mint a Kommunista Párt delegáltja ült az felvételi elnökség asztalánál. Megismert, hiszen édesapám, Bejczy Jenő a Gróf Wimpffen uradalom főintézője volt az orosz megszállás előtt. Ercsihez, mint uradalmi központhoz tartozott szülőfalum Sinatelep, és a mai Besnyő is. Mindenki mindenkit ismert. Azonnal elutasították a felvételemet. Gyárba kerültem fizikai munkásnak. Ott, egy alkalommal az üzemvezető magához rendelt. Az irodájába mentem, ahol nagy meglepetésemre leültetett, és tőle szokatlan módon üzletet ajánlott. - Tudom, hogy maga Bejczy nagy katolikus és vannak ismeretségei – mondta.  Ha a gyerekeim mellé szerez egy kirúgott apácát, akkor én magát berakatom az egyetemre. Így is lett… én apácát szereztem, ő egyetemi felvételt. A budapesti Műszaki Egyetem villamosmérnöki karának hallgatója lettem. 1956-ban eszembe sem jutott, hogy elmenjek Magyarországról. Azonban, történt egy olyan incidens, ami miatt mégis elhatároztam, hogy disszidálok. A Dunára nézett a lakásom ablaka. Egyik reggel - még tartott a forradalom -, kinyitottam az ablakot, és gyönyörködtem a Várban, a Dunában… amikor egy orosz tank az ablakra irányította a csövét. Alig volt időm kiszaladni. A tank belőtt a lakásba. Ekkor határoztam el, hogy elmegyek… mert ahol a saját lakásomba belőhet egy idegen tank, az nem otthon. Norvégiába mentem. Oslóban fizikából doktoráltam és egy féléves ösztöndíjat kaptam az Egyesült Államokba. Ott ragadtam. Az Amerikai Űrkutatási Hivatal (NASA), vezető kutatójaként, a California Institute of Technology, illetve a St. Louis-i Washington Egyetem Robotika Tanszékének a vezetője lettem… (...)"

 

969-től nyugdíjazásáig, 32 éven át dolgozott a világhírű kaliforniai NASA Jet Propulsion Laboratoryban (JPL) – az intézményt Kármán Tódor alapította és igazgatta elsőként -, ahol hajtóművekkel, űrhajóvezérléssel, telerobotikával foglalkozott. Ő fejlesztette ki a Pathfinder marsjáró távirányítási technikáját. Fő műve, a Sojourner nevű marsjáró 1997. július 6-ától szeptember 27-éig sugárzott adatokat a Földre arról a körülbelül 100 négyzetméteres területről, amit bejárt, mielőtt ismeretlen okból megszakadt vele az összeköttetés.

 

A magyar szakembernek több mint 150 publikációja jelent meg a robottechnológia és a távirányítás területén, továbbá e témakörben hat találmányát jegyezték be az Egyesült Államokban. A nemzetközi űrkutatásban való részvételért – tíz másik kiváló űrkutató társaságában – 2010-ben Magyar Örökség-díjat kapott.

 

Bejczy Antal hamvait a budapesti Szent István Bazilika kriptájában helyezik örök nyugalomra.

 

 

Források:

- Stoffán György: In memoriam Prof. dr. Bejczy Antal