„Soha ne repülj repülőgépek és egyes repterek közelében” – foglalta össze a drónokkal kapcsolatos legfontosabb figyelmeztetést a pilóta nélküli légi járművek repülésbiztonsági kockázatairól szóló előadásában Gajdács László főhadnagy a Közszolgálati Egyetem konferenciáján.

A drón a hivatalos elnevezés szerint pilóta nélküli légi járművet jelent. Az elmúlt években jelentősen megnövekedett a technológia felhasználóinak száma, ez nem véletlen, a dróntechnológiában számos lehetőség rejlik. Sokaknak a hobbidrónok jutnak eszükbe a technológiáról, amikor valaki puszta szórakozásból repteti a drónokat, és esetleg felvételeket készít velük - írja a hirado.hu.

Ugyanakkor a gazdasági felhasználásuk is egyre jelentősebb, többek között a csomagszállításban egyre szélesebb körben használnak drónokat. Az Egyesült Államokban az Amazon csomagszállító napi 6,5 millió hagyományos úton kiszállított csomagja mellett 65 ezret drónokkal továbbít. Az ipari felhasználásra példa, hogy Kecskeméten a Mercedes-gyár saját telephelyén belül használ drónokat szállítási célokra.

De számos más területen is alkalmaznak drónokat, többek között a katasztrófa sújtotta területek légi felderítésében, eltűnt személyek keresésében is segíthetik a mentőcsoportok munkáját. Vagy a tudományos területeken, például az agrárkutatásban vegetációs indexek, tápanyag-ellátottság, betegségek és talajművelési eljárások területén szereznek adatokat a drónokkal.

A drónok nagy számban vannak jelen a világon. Németországban például közel félmillió drón repül, amelyekkel 400 vállalat foglalkozik, és ez a szegmens tízezer embernek ad munkát. A kutatások szerint minden harmadik németnek tetszik az ötlet, hogy online vásárlásukat drón szállítsa.

A drónfelhasználók száma Magyarországon is növekszik: 2017-ben 15–30 ezer, mostanra több mint 100 ezer van, az előrejelzések pedig 2025-re évi 10 millió, napi 27 ezer repülést prognosztizálnak hazánkban, ami a mai teljes európai légi forgalomnak felel meg. Az adatokból látszik, hogy mekkora szerepe lesz a jövőben is a repülésbiztonságnak. Ezen belül a légiforgalom-irányítók szerepe emelhető ki.

A drónok néhány 10, esetleg 100 méteres magasságban repülnek, ezekben a tartományokban keveredhetnek konfliktushelyzetbe az ott tartózkodó hagyományos légi járművekkel.

„Ezek megakadályozására adminisztratív eljárásokkal és az egyes gépekről a másik számára információkat szolgáltató műszaki megoldásokkal lehet védekezni” – zárta előadását Gajdács László.

A drónok alkalmazóira egyébiránt épp az idei év elején virradt új nap, hiszen új törvényi szabályozás lépett életbe.

„Ennek lényege, hogy a magyar légtér pilóta nélküli légi járművekkel eseti légtér kijelölése esetén vehető igénybe, a közlekedési hatóság ezekről az eszközökről és üzembentartóikról nyilvántartást vezet, az eszközök ezután vehetők igényben a szükséges díj megfizetésével” – mondta előadásában Major Gábor alezredes.

A jogi keretek sarokpontjairól készült egy felmérés is, kicsivel több mint ezerfős mintán. Az eredmények szerint a válaszadók nagy része előírná, hogy a regisztrált személyek használhassanak regisztrált eszközöket – végül ez a törvényben is szerepel.

További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!