EV veszélyek

„Aki úgy gondolja, hogy a tanulás drága, próbálja ki milyen a tudatlanság.” Az idézet Benjamin Franklintól származik, aki igazán ismerte az elektromosság titkait, még az égiekét is. Napjainkban a földi villámcsapásokra, pontosabban az elektromos autók veszélyeire kell figyelni, különösen azoknak, akik javítják, karbantartják, vagy használják azokat, esetleg ilyen típusú jármű baleseténél pórbálnak segíteni.

Most ne menjünk bele a villanyautók öko-lábnyomának taglalásába, nézzük a számokat: az idei nyolcvan milliós globális világpiacon nagyjából kétmillió az eladott EV autók száma. Ez már önmagában sem kevés, ráadásul bőven megvan a matematikai esély arra, hogy nem csak belsőégésű motoros járművekkel történnek balesetek. Nem véletlen, hogy intenzíven oktatják a tűzoltókat az ilyen bevetésekre. De ütközni sem kell, mert egyre gyakoribbak a parkoláskor kigyulladó villanyautók, töltéskor felrobbanó akkuk, maratoni tűzoltások, ahogy nő az elektromosjárművek száma, úgy szaporodnak a róluk szóló hírek is. És nem mindig premierek kapcsán, pedig sok mindenről nem szólnak a tudósítások. És akkor még nem szerepeltek a hírekben az ennél is tragikusabb esetek.

Diósy Miklós a demonstrációra átalakított plugin hibrid Priusban       Fotók: Boros Jenő             

Nem történt semmi?

„Jól vagyok, csak egy kicsit rázott meg!” A szaki szövegére általában megnyugodnak kollégái és dolgoznak tovább. Másnap viszont már eggyel kevesebben, mert bizony az előző napi áramütésnek súlyos következményei lettek. Autóvillamossági szaktársuk ágyban, párnák közt halt meg, több órával az áramütés után, ami állítólag nem is számított erős áramnak. Pont ez az egyik fő veszély, mert gázbuborékok keletkezhetnek vérünkben, így ha túl is éljük az áramütést, fennáll a későbbi trombózis kockázata.

Egyébként békés terep a szerviz, ahol a munkavédelmi előírások betartásával ritkán történnek balesetek. Nem véletlenül, hiszen a szerszámokat, emelőket rendszeresen ellenőrzik.

Szakembereket kérdeztünk arról, hogy mi a teendő villanyautó balesetnél, és arról, hogy mennyire kell komolyan venni kisebb áramütést is. Az elektromos autódiagnoszták továbbképzésével is foglakozó Gépjárműtechnikai Központ két szakértője, az Egyesült Királyságban mérnöki képesítést szerzett Diósy Miklós és Maróti Jozefina válaszolt az Autószektor kérdéseire. A helyszín is igazi különlegesség, hiszen egy oktatásra átalakított plug-in hibrid parkol az előadóteremben, a szomszédban pedig a kisebb múzeumnak is beillő járműipari mérőműszer kollekció látható.

A gyarapodó villanyautók számához képest kevés a szakképzett villanyász, mennyire lenne szükség?

A kérdés nagyon sarkalatos problémákat vet fel, amelyek nemcsak a villanyautókat, hanem a hagyományos autókat is érinti. A gépjárműipar és a hozzá kapcsolódó oktatás hatalmas változásokon megy keresztül. Egyrészt gyökeresen változnak a technológiai trendek,

másrészt új generációk kerülnek az iskolapadokba és a munkaerőpiacra is, a műszaki fejlődésekkel nem egyszerű lépést tartani. A modern kor autói – és ide értendők a hagyományos hajtáslánccal szereltek is – egyre inkább mechatronikai rendszerek, mint mechanikai gépek. Emiatt a klasszikus „gépész” szakembereknek mind fejleszteniük tudásokat a gépjárművillamosság területén. Minden szakembernek (középfokú és felsőfokú szinteken egyaránt) mechatronikai ismeretekkel kell rendelkeznie. És akkor még nem beszéltünk a nagyfeszültségű (HV) rendszerrel ellátott hibrid és teljesen elektromos járművekről, melyek diagnosztizálásához és szereléséhez a járműiparban új ismeretek, készségek és műszerek szükséges.

Pontos számot nem tudunk mondani, de úgy tapasztaljuk, hogy csupán egy maroknyi ember ért ezekhez az autókhoz magas színvonalon, és ennél biztosan sokkal többre lesz szüksége az iparnak a közeljövőben. Olykor az is előfordul, hogy a javításra váró elektromos autók több száz kilométert utaznak a munkafelvevő szervizből egy szakavatott műhelybe, mert csak ott van szakember és megfelelő eszközállomány, ez azonban többletköltséget és időt jelent az ügyfélnek és a márkának is.

Kötelezi-e jogszabály a szakirányú képzést?

Legjobb tudomásunk szerint jelenleg nincs kifejezetten nagyfeszültségű rendszerrel ellátott személygépjárművek karbantartására és szerelésére vonatkozó direkt normatíva Magyarországon. A legszigorúbb értelmezés szerint talán a nagyfeszültségű rendszerrel rendelkező speciális járművek kategóriájába tartozhatnak, amelyeken viszont csak érintésvédelmi vizsgával rendelkező villanyszerelő, illetve villamosmérnök eszközölhet munkavégzést, de ez a jogszabály a lakóautók és lakóhajók kategóriájára utal elsősorban, másrészt pedig ezen szakemberek a legjobb felkészültségük esetén sem rendelkez(het)nek megfelelő gépjármű-technikai ismeretekkel.

Németországban található kifejezetten nagyfeszültségű rendszerrel ellátott járművek javítására és szerelésére vonatkozó európai jogszabályozás, ott egyébként több szintes képzés keretében lehet eljutni az általános karbantartástól a nagyfeszültség alatti munkavégzésig.

Hazánkban is látszódik ennek a területnek az előkészítése, hiszen számos szabadpiaci képzés mellett a középszintű szakoktatásban már Alternatív gépjármű technikus képzést is el lehet végezni. Úgy gondoljuk, nagyon fontos a nagyfeszültségű rendszerekkel rendelkező járműveken való munkavégzés szabályozása a jövőben.

Milyen biztonsági előírások vonatkoznak a villanyautók szervizelésére?

Természetesen minden olyan biztonsági előírás, amely a hagyományos autók szervizelésére is vonatkozik, az érvényes az elektromos autókra is. Amiben merőben különböznek, az a nagyfeszültségű rendszerrel kapcsolatos munkavégzés biztonsági előírásai. Ide tartozik többek között a személyes védőfelszerelés: villamosan szigetelő munkavédelmi lábbeli, szigetelő kesztyű és munkavédelmi szemüveg. A munkahelyi biztonság feltételei közé tartoznak az elkerítésére szolgáló bóják, figyelmeztető jelzések, valamint a szigetelt szerszámok.

Fontos, hogy a jól elkülönített műhelyállásnak direkt kijárattal, jó szellőzéssel és megfelelő tűzvédelmi berendezéssel kell rendelkeznie, az előírások különbözhetnek az egyes munkamenetek során is. Például szigetelő kesztyűt csak addig kell hordani, amíg a jármű feszültségmentesítéséről meg nem győződtünk. Ezután már levehető a szigetelő kesztyű, de csak akkor, ha olyan komponenst javítunk, cserélünk, ami nincs feszültség alatt. Ehhez viszont mély rendszerismerettel kell rendelkezni, hiszen egy kondenzátor így is meglepetést okozhat egy óvatlan mozdulattal, a nagyfeszültségű akkumulátorról nem is beszélve.

Miért jött létre az oktató központ?

2020 januárjában indult el a Maróti Gépjárműtechnikai Képző Központ, amely a Maróti Könyvkereskedés Kft második telephelye is egyben. Fő célkitűzésünk olyan szakemberek szabadpiaci képzése, akik képesek hatékony autódiagnosztizálásra hagyományos és nagyfeszültségű

hajtáslánccal ellátott járműveken. Mindezt egy újszerű, úgynevezett blended-oktatással támogatva, amely a digitális tananyag és a kis létszámú gyakorlati oktatás elegyét jelenti. Berendezkedtünk mindennel, ami egy jó autódiagnoszta képzéshez szükséges. Vannak egyéni mérést támogató mérőpadjaink, előadótermünk és egy teljesen egyedileg kialakított plug-in hibrid mérőjármű, amelyen több, mint 200 mérőpont került kialakításra, továbbá 16 különféle meghibásodás diagnosztizálható a nagyfeszültségű rendszerén. Ezen felül a PicoScope autóipari oszcilloszkópgyártó hivatalos magyarországi oktatási központja is vagyunk. Erről bővebben a maroti-akademia.hu weboldalunkon lehet tájékozódni.

Hány helyen van Magyarországon hasonló oktatás?

Hibrid- és elektromos járművek gyakorlati oktatásával sem foglalkoznak túl sokan, de ilyen blended-oktatásban, kis létszámban egy teljesen kipreparált mérőjárművön történő oktatási tematikával egyedülállóak vagyunk. Mi is angliai felsőfokú műszaki tanulmányaink alatt

találkoztunk hasonlóval, de napjainkban ez még tőlünk nyugatabbra sem általános módszer.

Maróthi Jozefina a jól áttekinthető villamos művel

Mik a szerelőkkel támasztott legfontosabb kritériumok?

Első és legfontosabb a legalább középfokú, szakirányú végzettség. Ezen felül három dolog kell a személy oldaláról; az egyik a kíváncsiság, vagyis a tudásszomj, a másik az egészséges lustaság, míg a harmadik a fegyelmezettség. Ha egy-egy újszerű mechatronikus rendszer működésével kapcsolatban megfogalmazódnak magunkban kérdések - hogyan működik?, miért így működik? -, ha ki nem állhatjuk a feleslegesen elvégzett munkát és ha szeretjük átlátni az egyes munkafolyamatokat, netán vannak már saját munkamódszereink is, akkor minden lehetőségünk megvan arra, hogy profi autódiagnosztává váljunk. Nagyfeszültségű rendszereken való munkavégzéshez pedig elengedhetetlen a fegyelem, hiszen egy sor előírást be kell tartani és tartatni.

A tanulmányi úton szükség van azonban még kitartásra, rendszerezett alapismeretekre, magabiztos műszerhasználatra és rengeteg gyakorlat közeli ismeretre. Az utóbbi háromban nyújtunk mi segítséget, de a többi is fejleszthető.

Társ nélkül nem ajánlatos szerelni, vagy?

Nem ajánlott, sőt tilos. Bármikor megtörténhet a baj és olyankor minden másodperc számít. Értelemszerűen nem kéz a kézben kell dolgozni, de a közel kell lennie olyan személynek, aki kapott megfelelő oktatást arról, hogy baleset esetén mi a teendő.

Átlagember mire figyeljen a garázsban?

Ezek a járművek úgy vannak kialakítva, hogy egy átlag autó tulajdonosnak nagyon kell akarnia, hogy áramütést szenvedjen. Ettől függetlenül egy sor egyéb potenciális veszélyforrás, probléma merül fel a nagyfeszültségű rendszerrel szerelt járművek üzemeltetése során. Ilyen például az otthon nem megfelelően kialakított töltőaljzat, a hosszabbító használata, akkumulátor töltési szintek, szellőzőrostélyok eltakarása stb. A Maróti Gépjárműtechnikai Képző Központunkban nemcsak szakembereket, de átlagos autótulajdonosoknak és flottafenntartóknak is kínálunk specifikus képzéseket, hogy közelebb kerüljenek az elektromos autózáshoz.

Közúti balesetnél mit csináljunk?

Először is a jármű megvásárlása során a márkaszervizben érdeklődjünk afelől, hogy mi a gyártó előírása, mi a teendő baleset esetén. Az ilyen járművek nagy valószínűséggel már tartalmaznak beépített vészhívás funkciót, amely a légzsákok aktivizálása esetén automatikusan tárcsázza a 112-t, megadva a pontos koordinátáinkat. A nagyfeszültségű rendszer lekapcsolását több lépcsőben is elvégzi a fedélzeti elektronika. Ettől függetlenül a legfontosabb a hatóságok mielőbbi értesítése arról, hogy járművünk nagyfeszültségű (HV) akkumulátorral szerelt.

Amennyiben lehetséges mindenki minimum 10 m távolságban legyen a sérült járműtől, mely körül biztosítani kell a területet, és mindenkit figyelmeztetni a veszélyre, miközben várjuk a kiérkező tűzoltókat, hatóságot. Előfordulhat, hogy balesetnél nem sérül komolyabban a nagyfeszültségű rendszer, de ezt csak szakember tudja megállapítani és kijelenteni.

Kisebb áramütés esetén is ajánlott az orvosi vizsgálat?

Igen! Ha csak a gyanúja is felmerül, hogy a nagyfeszültségű rendszer által áramütést szenvedtünk, azonnal forduljunk a legközelebbi ügyelethez és jelentkezzünk kivizsgálásra. Nagyfeszültségű egyenáram általi áramütés egyik fő veszélye ugyanis, hogy gázbuborékok keletkezhetnek a vérünkben (hidrolízis), így ha túl is éljük az azonnali áramütést, sok egyéb melll fennáll a későbbi trombózis kockázata, ami a kései kezelés miatt halálos lehet.