Fordítás: Heimer György

Az autó és a motorkerékpár közötti járműféleség a kilencszázötvenes évek buborékkonstrukciójára hajaz, hajtása azonban már elektromos. Ahogy az Isettában, elől nyílik az ajtó, a parány kétszemélyes, végsebessége 90 km óránként, a hatótáv 200 km, a közelebbről nem részletezett akkucsomag 4 óra alatt feltölthető háztartási hálózatból.

A most elkészült újabb prototípus inkább az utastér tökéletesítését célozták, többek közt ilyen a nyitható vászontető. A műszerfal két egyszerű kijelző egységből áll, a kormány mögötti a jármű működési adatait mutatja, a középsővel az utastéri klíma szabályozható. Mindemellett a fejlesztők arra is törekedtek, hogy a fizikai kezelőgombokból a lehető legkevesebb legyen. Így például a Microlino ajtaján nincs hagyományos kilincs: a kocsiba a fényszóróház alatti kis gomb megnyomásával lehet bejutni, feltéve, ha a kocsi elektronikája érzékeli a „slusszkulcs” közelségét a vezető zsebében. A városi közlekedésre szánt pöttöm kifejlesztése két vállalkozó szellemű svájci, Oliver és Merlin Ouboter nevéhez fűződik (https://microlino-car.com/en/our-journey), akik még 2016-ban a genfi autó kiállításon mutatták be a Microlinót. A nagy érdeklődés ellenére évekig tartó huzavona hátráltatta a gyártásba vételt, de most úgy tűnik, sikerülhet dűlőre jutni. Az olasz Cecomp céggel tető alá hozott gyártókooperáció alapján szeptemberben, a müncheni Mobility konferenciára ígérik az első szériagyártmány bemutatását, 12 ezer eurós alapáron.

További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!