Honda
Amikor a Honda 2021-ben leállította európai autógyártását, a döntés egy korszak végét jelentette. A japán márka évtizedeken keresztül saját üzemekben készítette az európai vásárlóknak szánt modelleket, ám a gyenge kereslet és a globális gyártási stratégia átalakítása miatt végül feladta ezt a pozícióját.
Öt évvel később azonban ismét felmerült az európai termelés lehetősége. Hans de Jaeger, a Honda európai üzletágának elnöke november 3-án, a milánói EICMA motorkerékpár-kiállításon beszélt erről a Bloombergnek.

A Honda 2019-ben jelentette be, hogy 2021-ben bezárja az angliai Swindonban működő autógyárát, amely akkor évente mintegy 150 ezer járművet készített, és körülbelül 3500 embernek adott munkát.
Ezzel párhuzamosan a törökországi Civic-gyártás is megszűnt.
A vállalat akkor a globális autóipar átalakulásával, az elektromos átállással és a termelés koncentrálásával indokolta a döntést. A Honda hivatalos közleménye hangsúlyozta, hogy az elektromos technológiák fejlesztését elsősorban azokon a piacokon kívánja összpontosítani, ahol nagyobb gyártási volumenre számíthat.
Az európai üzem bezárását gyakran a Brexittel is összefüggésbe hozták, a Honda azonban következetesen tagadta, hogy ez lett volna a döntő ok.
A mostani fordulat hátterében az Európai Bizottság márciusban bemutatott Industrial Accelerator Act javaslata áll.
A tervezet bizonyos állami beszerzéseknél és támogatási programoknál előnyben részesítené az Európai Unióban gyártott, megfelelő helyi alkatrésztartalommal rendelkező termékeket, köztük autókat is.
A cél az európai ipari kapacitások megerősítése és a külföldi beszállítóktól való függőség mérséklése.
Ez azonban komoly dilemmát jelenthet azoknak a gyártóknak, amelyek Európában értékesítenek, de autóikat más kontinenseken állítják elő.
A Bloombergnek adott interjúban Hans de Jaeger úgy fogalmazott: a Honda nem kíván kivonulni Európából. A vállalat akár saját gyártásban, akár más autógyártóval együttműködve is megfontolhatja a visszatérést.
Konkrét beruházási terv azonban jelenleg nincs.

A japán vállalat legnagyobb problémája az értékesítési volumen. A Honda 2026 első kilenc hónapjában mindössze 58 961 személyautót helyezett forgalomba Európában.
Ez jelentősen elmarad attól a mennyiségtől, amely önálló gyár építését gazdaságossá tenné.
Éppen ezért lehet érdekes a más gyártókkal való együttműködés. Egy közös gyártósor vagy szerződéses összeszerelés kisebb beruházással teremthetne európai gyártási kapacitást.
A Honda ugyanakkor abban bízik, hogy az uniós szabályozás Japánt megbízható partnerként kezeli majd, figyelembe véve a japán vállalatok európai beruházásait.
A Honda dilemmája túlmutat egyetlen vállalat üzleti döntésén.
Az európai piacot korábban elsősorban a gyártási költségek, a logisztika és a kereslet alapján szolgálták ki a nemzetközi autógyártók. Most azonban a szabályozási környezet is egyre fontosabb szerepet kaphat a gyárak földrajzi elhelyezkedésében.
A japán márka esetleges visszatérése ezért egy nagyobb iparági átrendeződés előjele lehet.
A következő években már nem feltétlenül az dönthet, hol a legolcsóbb autót gyártani, hanem az is, hogy melyik országban készült jármű számít igazán európainak.
A Honda esetében egyelőre minden lehetőség nyitott. Az azonban már most látszik, hogy az öt évvel ezelőtt még gazdaságilag indokoltnak tartott kivonulást az új uniós iparpolitika ismét megfontolás tárgyává teheti.

