„Önvezető autók, digitalizáció, car-sharing és elektromos hajtásláncok – mind a négy trendben megvan a potenciál, hogy felforgassa az egész iparágunkat. Viszont az igazi forradalmat a négy trend intelligens összekapcsolása hozza el” – vélekedik Dr. Dietrich Zetsche, a Mercedes vezére.

Zetsche Úr igazi csúcsmenedzser, és mint olyan, mondjon bármit, a célja a profit, így a pénz a motiváció amögött is, hogy a többekkel egyetemben a Mercedes is hatalmas összegeket fektet különböző ride-sharing és ride hailing szolgáltatásokba. A német piac 2017-ben 500 millió euró körüli bevételt hozott a korai belépőknek, a márkák vezetőit pedig minden bizonnyal motiválja, hogy az előrejelzések szerint 2020-ra 1 milliárd eurós üzlet lesz a modern mobilitás.

ride sharing és ride-hailing – Mi a különbség?

Magyarországra igen lassan köszönt be a mobilitás jövője, így olvasóink többségének jó eséllyel nem teljesen tiszta, mi a különbség a két kifejezés között. „Hail a taxi” – leinteni egy taxit. Innen ered a ride-hailing kifejezés is, a felhasználót jelzi, hogy honnan hová szeretne menni, a szolgáltató pedig idő- vagy távolságalapú tarifát felszámolva elviszi őt. Ennek a tradicionális megfelelője a taxi, de mint tudjuk, ma már rengeteg választásunk van.

A ride-sharing ezzel szemben sokkal inkább a költséghatékonyságról szól: a használók közösen használnak egy járművet, csökkentve ezzel költségeiket és utazásuk környezetkárosító hatásait.

Ha a Mercedesszel kezdtük, folytassuk is velük: Talán a német prémiumgyártó kapcsolt először, ugyanis már 2012-ben elkezdték befektetéseiket a piacon. Rövid időn belül részesedést szereztek a MyTaxi és a taxibeat nevű ride-hailing applikációkban, idén pedig 250 millió eurót fektettek a Via ride-sharing alkalmazásba., valamint felvásároltak a szolgáltatást peer-to-peer alapon nyújtó Flinc startupot.

Mercedes-Benz

A nagy vetélytárs BMW persze lépéskényszerben van. A Mercedesszel összhangban van saját szolgáltatásuk is, de a befektetések és felvásárlások jelentette könnyebb utat ők igyekeznek bejárni. Nem publikus összeggel beszálltak a Scoop alkalmazásba, ami egy környéken lakókat és ugyanabban a körzetben dolgozókat köt össze. Ezen kívül jelentős összeget fektettek a RideCell nevű flottamenedzsment alkalmazásba, a parkolóhelyeket megmutató Zirc-be és egyebek mellett kissé meglepő módon a tömegközlekedést leegyszerűsíteni hivatott Moovit applikációba.

Electric Car Report

Az óceán túloldalán a Ford sem tétlenkedik, ők már négy amerikai nagyvárosban kínálják a Chariot nevű szolgáltatásukat. A startupot tavaly vásárolták fel, idén pedig komoly növekedést értek el, ami nem meglepő, hiszen a Ford biztosítja a szükséges kisbuszokat, amik segítségével az applikáció igyekszik felvenni a versenyt a hagyományos tömegközlekedéssel.

Business Insider

A Toyota egyszerű bár az utóbbi idők változásainak tükrében kockázatos megoldásként az Uberbe fektetett ismeretlen összeget. Hasonló megoldást választott a GM, hiszen az amerikai óriás 600 millió euróval szállt be a Lyft ride-sharing szolgáltatásba.  

Mindeközben a Volkswagen-csoport sem tétlenkedik, ők 300 milliót áldoztak a Gett applikációra. A német óriás igyekszik a lehető legokosabban beszállni a piacra, céljuk, hogy tömegközlekedési szolgáltatókkal együttműködve átalakítsák a nagyvárosi közlekedést.

Wirtschaftswoche

Az itt felsorolt, a nagyok által megtámogatott startupok elsősorban ride-sharing szolgáltatást nyújtanak. Értelemszerűen ez is fontos üzlet a gyártók számára, de közel sem annyira, mint a car-sharing, hiszen annak keretein belül a szolgáltatásnyújtás mellett még autókat is adhatnak el. Következő cikkünkben bemutatjuk, hogyan hódítják a már Magyarországon is feltörő üzletágat, és megvizsgáljuk, hogy mégis mennyire éri meg ez nekik.

A cikk forrása az ICDP őszi találkozóján bemutatott prezentáció.