„Vadgázolás miatt egy másik személygépkocsival ütközött.” „Vadat ütött el terepjárójával egy férfi, amikor pedig emiatt kiszállt járművéből, egy autó halálra gázolta.” „Elütött egy szarvast, az állat az ütközés következtében átrepült a szemközti sávba, ahol egy ott haladó személygépkocsira esett.” Csak néhány az utóbbi pár hét vadbalesetei közül, ám ennyi is éppen elég jól mutatja: továbbra sem szabad alábecsülni az utakra tévedő állatok miatti veszélyt. S bár friss statisztikák nincsenek, a rendőrségi híreket böngészve úgy tűnik: továbbra is majd minden harmadik napon történik egy súlyos, személyi sérüléssel járó vadbaleset. A Központi Statisztikai Hivatal összesítése szerint 2010-ben 114, 2011-ben 134, 2012-ben 166, 2013-ban 124, 2014-ben 112, 2015-ben pedig 119 olyan személyi sérüléssel is járó baleset történt, amit közvetve vagy közvetlenül útra tévedő – jobbára vadászható - állatok okoztak.

Évente több mint száz személyi sérüléssel járó vadbaleset történik MTI/Mihádák Zoltán

Legutóbb 2015-ről készült részletes elemzés, és akkor a 119 személyi sérüléssel járó balesetben senki nem vesztette életét, de 38-an súlyos, 81-en pedig könnyebben megsérültek. Mindemellett sok olyan baleset történt, amelyben emberek nem sérültek meg „csak” állatok és járművek. A személyi sérülés nélküli gázolások nagyságrendjéről sokat elárul, hogy az Országos Vadgazdálkodási Adattár szerint évente csak gímszarvasból 500-600 pusztul el – ahogy a statisztika készítői fogalmaznak – vad és gépjármű ütközése miatt.

A nagyvadak gázolása súlyos következményekkel járhat

Bajdik Péter, az Országos Magyar Vadászkamara főtitkára az Autószektor érdeklődésére elmondta, több tényező is szerepet játszik abban, hogy továbbra is gyakoriak vadbalesetek. Mindenekelőtt az: folyamatosan nő az úthálózat, így mind gyakoribb, hogy keresztezzük például az állatok vonulási, helyváltoztatási útvonalait. Gyakori, hogy az erdők békéjét agancsok után illegálisan kutatók zavarják meg, s emiatt megriad a vad. De hatással van az ütközések számára a folyamatosan bővülő járműpark, és persze az is: a hazai nagyvadállomány egyre gyarapszik. Bajdik Péter említett egy további érdekes tényezőt: az ütközések számát befolyásolja az is, hogy az autók egyre halkabbak, ami csökkenti a vad veszélyérzetét.

Erdők mellett hajtva jobb visszavenni a tempóból

Mindezek miatt a főtitkár – miként a rendőrség – arra hívta fel a figyelmet: vadveszélyes utakon az a legjobb, ha megpróbáljuk megelőzni a bajt, és lassan hajtunk, folyamatosan figyeljük az út két szélét. „Ha egy őzet vagy szarvast látott, számítson többre is! Általában ezek az állatok csoportokba verődnek. Dudáljon, ha vadállat van az úttesten! A fényszóróba nézve nem biztos, hogy látják a járművet, a hangjelzés segíthet nekik, hogy tudják, merről jön a veszély.” – tanácsolja az ORFK. A rendőrség figyelmeztet arra is: „Ha hirtelen nagytestű vad kerül a gépkocsi elé, vészfékezzen, adjon hangjelzést, de ne rántsa félre a kormányt, még ha így el is üti az állatot! Egy út menti fának vagy a szemben közlekedő gépkocsinak csapódva sokkal súlyosabb baleset következhet be.”

Vadgázolás esetén érdemes értesíteni a hatóságokat

De mi történik, ha mégis elütünk egy állatot? Ennek kapcsán Bajdik Péter főtitkár azt mondta: nagy általánosságban az a szabály, hogy a vad elpusztulásával jelentkező kárt a terület vadászatra jogosultja állja, a kocsiban keletkezett veszteséget pedig a jármű vezetője, tulajdonosa. Ezzel együtt érdemes bejelentést tenni a balesetről a vadászatra jogosultnak. Mivel azonban az autósok többsége nem tudja, hogy az adott területen ki a vadászatra jogosult, a rendőrségnek kell jelezni az ütközést. És – hangsúlyozta Bajdik Péter – külön kérni kell a rendőrséget, hogy értesítsék a vadászatra jogosultat. A szakember szerint ennek egy esetleges későbbi kárigény, kártérítési per esetén lehet az autós számára is nagy jelentősége. A nagyvad fajok egyes egyedeinek értéke akár milliós tétel is lehet, így egy esetleges perben a sofőr is sokat veszíthet. A főtitkár kérdésünkre elmondta: az elgázolt vadat nem szabad hazavinni, az ugyanis lopásnak számít.