A globális kereskedelem szempontjából legjelentősebb két nyersolajféleség közül az északi-tengeri Brent hétfőn eddigi napi mélypontján 30,93 százalékos mínuszban, 31,27 dolláron, a nyugati féltekén irányadó West Texas Intermediate (WTI) pedig 33,77 százalékos veszteségben, 27,34 dolláron állt.

 

Délelőtt 11 órakor a májusi határidős jegyzésekben a Brent hordónként 18,36 százalékos mínuszban, 36,96 dolláron, az áprilisi szállítású WTI pedig 19,23 százalékos veszteségben, 33,34 dolláron forgott, kissé mérséklődött a csökkenés mértéke. A Brent múlt hét pénteken 45,27 dolláron, 9,44 százalékos veszteségben, a WTI pedig 41,28 dolláron, 10,07 százalékos mínuszban fejezte be a kereskedést.

 

Az előző hét péntekén a Brent még 50,52 dolláron, a WTI pedig 44,76 dolláron zárt. A Brent ára hétfőn 2016 februárja óta a legalacsonyabb szintre esett, és jó úton halad afelé, hogy az első öbölháború kezdete, 1991. január 17. óta a legnagyobb napi veszteséget könyvelje el. A WTI ára ugyancsak négyéves mélypontra süllyedt, és még soha nem esett ilyen sokat egy nap alatt. Az előző, 33 százalékos történelmi rekord az első öbölháború kezdetéhez kötődik.

 

Szaúd-Arábia a hét végén indított árháborút Oroszország ellen, miután múlt hét pénteken kudarcba fulladt a nagy olajexportáló országok szakminisztereinek egyeztetése. Oroszország ugyanis nem támogatta a kitermelés még erősebb visszafogását a koronavírus-járványnak a keresletre és ezáltal az árakra gyakorolt negatív hatásainak kivédése érdekében, amire válaszul a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) felmondta a kitermelést jelenleg 1,7 millió hordóval visszafogó, március végéig érvényes megállapodást.

 

Szaúd-Arábia, a világ legnagyobb olajexportőre, Oroszország pedig a második. Oroszország támogatta ugyan a kitermeléskorlátozási megállapodás meghosszabbítását, de nem volt hajlandó az 1,7 millió hordós szint bármilyen mértékű emelésére. Moszkva ugyanis azon az állásponton van, hogy túl korai még megjósolni, milyen hatása lesz a koronavírus-járványnak a globális energiakeresletre. A Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének 14 tagállama és az olajkartellen kívüli tíz szövetséges ország, köztük Oroszország alkotta, OPEC+ néven is emlegetett csoport szétesése több mint hároméves együttműködésnek vetett véget.

 

A kitermelést a piaci egyensúly megteremtésének és ezáltal a világpiaci árak alátámasztásának érdekében visszafogó megállapodást 2016 decemberében kötötték meg az OPEC+ csoport tagjai, és 2017 januárja óta folyamatosan hatályban tartották, mindössze a szintjén változtattak a piaci helyzettől függően.

 

A Goldman Sachs amerikai befektetési nagybank elemzői arra figyelmeztettek, hogy jelenleg rosszabb az olajpiaci előrejelzés, mint 2014 novemberében volt, amikor Oroszország és Szaúd-Arábia árversenyt indított az amerikai palaolajkitermelők ellen piaci részesedésük megóvásáért, mivel a koronavírus-járvány következményeként drámai mértékben csökkent az olaj iránti kereslet.  A Goldman arra számít, hogy napi 150 ezer hordóval csökken a globális kereslet, és a második, illetve harmadik negyedévben 30 dollárra esik a Brent átlagára.