Az autógyártók és persze a vevők is egyre többet költenek a zajcsökkentésre. A prémium modellek azért is kerülnek többe, mert a csendes az utasterük, vagyis kizárják a külvilág kellemetlen és ártó jeleit A hangszigetelés drága dolog, különösen a belső vibráció csökkentése igényel sok mérnöki munkát és szerelési költséget. Az új üvegek mellett már a padlóhangtompító anyagok sem csak az ülések alá kerülnek beépítésere. extra hangszigetelést kap a kalaptartó és valamennyi ajtókárpit is. Leginkább ettől lesz egy luxusautó prémiumkategóriás.

Ám minden mérnöki találékonyság és gyártási minőség elvész, ha folyamatosan nő az általános kültéri zajszint.

A 92 millió európai lakosból minden ötödiket éri tartós, egészségkárosító zajterhelészajterhelés, ez derül ki az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) friss jelentéséből, mely az okok között szerepel a közlekedés. Különösen terhelő a közúti forgalom. A jelentés alapja az END-határérték, amely napi átlagban 55 decibeles zajszint felett számít veszélyesnek.

A vasúti közlekedés további 18 millió, a repülőgépek 2,6 millió embert érintenek. Különösen éjszaka árt az egészségnek a zajterhelés, mert az alvásminőség romlása tartós stresszt, valamint a szív- és érrendszeri betegségek kialakulását okozhatja. Évente 66 ezer korai haláleset köthető zajszennyezéshez.

A zajszennyezés miatt a gyerekek iskolai teljesítményére is hatással van: kimutatták, hogy a zajos környezetben felnövő gyerekeknek gyengébb lesz az olvasási képességük.

A folyamatos zajterhelés miatt előfordulhat ingerlékenység, fejfájás, gyomor- és bélrendszeri panasz, valamint gyakrabban jelentkezik vérnyomásprobléma, szívbántalom, cukorbetegség.

A zaj bizonyos egészségkárosító hatásai már 40 decibel fölött megfigyelhetők, 55 decibel felett pedig kifejezetten zavarja az alvást, valamint megnő a szív- és érrendszeri betegségek kockázata.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szigorúbb – 53 decibeles - határértékével számolva az európai harmadát sújtja túl magas zajszint.

Az európai zajtérkép szerint legtöbben Franciaországban (24 millióan) élnek a emberre káros zajszennyezésben, éjszaka Németország a legzajosabb, itt 15 millió ember él magasabb zajszinben.

Lakosságarányosan más a sorrend: a luxemburgiak és ciprusiak több mint fele él egészségkárosító zajszint mellett, ezután Franciaország és Ausztria következik. Az EEA jelentése szerint csak három országban – Észtországban, Szlovákiában és Portugáliában – 10 százalék alatti arányú a káros zajszennyezés.

Az Európai Unió 2030-ra kitűzött célja, hogy 2017-hez képest 30 százalékkal csökkenjen a a közlekedési eredetű zajtól szenvedők aránya. A megoldási javaslatok között szerepelnek az alacsonyabb városi sebességhatárok, valamint a csendesebb abroncsok használata.

A gyártóknak a korábbi 74 decibelről 68 decibelre kell csökkenteni az új autók maximális zajszintjét. Nem változtak az előírások 12 tonna felettieknél, ami 81 decibelt engedélyez. A hajtóművek zajkibocsátásának szigorítása után az útburkolatok és abroncsok javításával csökkentenék a gördülési zajt.

Az éjszakai sebességkorlátozással együtt az autópályák mellé és a lakókörnyzetekben zajvédő falakat kell építeni, az utakat alacsony zajszintű aszfaltburkolatból kell építeni, mert a csendesebb lakókörnyezet nemcsak egészségügyi, hanem életminőségi szempontból is kiemelkedően fontos.

A vasúti szerelvényeken sok országban már kötelező a csendes fékrendszer, ám halkabb szerkezetek drágábbak és minőségibb karbantartást igényelnek.

A légi közlekedésben a le- és felszállási útvonalak optimalizálása, valamint halkabb repülőgépek bevezetése jelenthet megoldást.

A belsőégésű motorok is komoly fejlesztésekkel érkeztek el napjaink zajtisztasági szintjére, aminek árát megfizették, megfizetik a gyártók, vevők. Ahogy a biztonsági és kényelmi berendezéseket és a csendes működést biztosító szigeteléseket is, melyek nem csak a kocsikban autózóknak, de a környezetnek is kellemesebb életet biztosítanak.

A szigorú szabályozásnak minden gépjárműnek meg kell megfelelni, meg is felelnek, egészen addig, amíg a levizsgázott autót tönkre nem teszik lelkes „tuningolók”.

Mert vannak, akik úgy gondolják, hogy a hangos kipufogó a férfias erődemonstráció.

Ők azok, akik az olcsóbb és primitívebb megoldást választva a lóerők helyett a decibelt növelik. Ennek oka sokszor ostobaság, olykor kisebbségi komplexus, a közösség szempontjából a végeredmény ugyanaz: súlyos zajterhelés, amiben különösen élen járnak a robogók, motorok.

AUTÓ ZAJFORRÁSOK

Százalékos arányban

Motor: 22-30 %

Szívó oldal: 5-15 %

Kipufogórendszer: 25-35 %

Ventilátor, hűtőrendszer: 7-15 %

Váltó és hajtóművek 12-15 %

Gumiabroncsok: 9-15 %

Zajtraffipaxok

A zajszennyezés elleni harc új eszköze a zajradar, amellyel menetközben ellenőrizhetők a gépjárművek. A mikrofonnal felszerelt berendezések hasonlóan működnek, mint a gyorshajtást figyelő traffipaxok, csak a sebesség helyett a hangerőt mérik. Amelyik jármű túllépi a meghatározott zajszintet, annak megbüntetik a vezetőjét.

A zajradarok már hat éve megjelentek Franciaország, Spanyolország és Svájc útjain. Persze volt hangos tiltakozás a szabálytalan hangoskodók részéről, amire így reagált egy illetékes: „Nem a Harley-Davidson tulajok vagy a ferrarisok ellen vagyunk, hanem azok ellen a sofőrök ellen, akik a zajjal szeretik demonstrálni járművük erejét.” nyilatkozta a franciaországi Villeneuve-le-Roi polgármestere.” Prózaibban fogalmazva leginkább a hallássérült puha pöcsök ellen harcolnak.

A belvárosi kerületek 30 km/h korlátozásával Párizsban nem csak a közlekedésbiztonság javul, de a csökken a zajszint, a kipufogógázokról már nem is beszélve.

Párizsban Hydra rendszer több szenzorral méri és kamerákkal figyeli a zajszennyezőket, elsősorban a tuningolt autókat és motorokat célozza meg, majd azonosítja és képfelvételt készít a zajtokozóról.

A városban további szigorításokat is életbe létettek, mert egyetlen hangosabb autós és motoros többezer ember nyugalmát teszi tönkre.

A békésebb környezet érdekében először a francia főváros 17. és 20 kerületében teszteltél a zajradarokat, melynek egysége öt mikrofonból és 360 fokos kamerából áll. A rendszert 2023. óta élesben is bevetik.

A zajcsökkentés érdekében Párizsban tilos közlekedni 2000 előtt gyártott motorkerékpárokkal, a recsegő kipufogós autósokat, motorokat a 85 decibeles zajküszöb túllépése esetén 135 eurós ( 50 ezer Ft) bírsággal büntetik.

Az USA-ban egy 2010-es évjáratú Porsche 911 Carrera S tulajdonosát 800 dollárra (300 ezer Ft) büntették, mert sportkocsijának zajszintje 31 decibellel túl lépte az megengedett 54 decibelt, miközben 25 helyett 35 mérföld/órával, azaz 40 helyett több mint 55 km/órával haladt.

A zajokozók megfékezésére mindig létezett törvény, a közlekedésbiztonságra hivatkozva akár az üvöltő autórádió használókat is meg lehetne fegyelmezni, ám erre még nem igen volt példa, így büntetlenül lehet ijesztgetni a villamosmegállóban állókat kárpitdöngető basszussal, hangos kipufogóval.

Zajmérés az 1960-as években, Budapesten

Fotók: JLR, Mercedes, Opel, Renault, LSB

További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!