Az autóipar 18 milliárd euró termelési értéket állított elő, amivel a teljes magyar feldolgozóipari teljesítmény 18 százalékát, a GDP 10 százalékát és a teljes export 18 százalékát adta - mondta el a miniszter, hozzátéve, hogy jelenleg 726 járműipari vállalat működik Magyarországon, amelyek közvetlenül több mint 120 ezer embernek adnak munkát. Varga Mihály kiemelte, hogy Magyarország ezzel az eredménnyel Európa gépjárműgyártásának egyik központjává vált, mivel uniós átlagban a bruttó hozzáadott érték 4 százalékát adja az ágazat. Megjegyezte, hogy a piaci lehetőségek is kedvezőek, mivel világszinten nő a kereslet a gépkocsik iránt, a Nemzetközi Energia Ügynökség szerint 2050-re több mint kétszer annyi újautót fognak eladni, mint napjainkban.

A magyarországi gépjárműgyártás további kiegyensúlyozott fejlődése szempontjából fontosnak nevezte, hogy az itt működő nagyvállalatok versenyelőnyként értékelik a kutatás-fejlesztés feltételrendszerét. Magyarország az egész világon számon tartott, akadémiai és egyetemi oktatási, innovációs és kutatási és fejlesztési (K+F) bázissal rendelkezik, ennek a szellemi tőkének jelentős szerepe van abban, hogy a vezető gyártók közül egyre többen nálunk hoznak létre K+F központokat - fogalmazott. Kitért arra, hogy a legtöbb autógyártó vállalat arra törekszik, hogy kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységébe bevonja a magyar felsőoktatási intézményeket és kutatóközpontokat. Úgy vélte, mindez jó kiindulópontot teremt a kormány egyik legfontosabb céljának megvalósításához, hogy Magyarországot ne csak termelési, hanem innovációs központtá is tegyék.

A miniszter célként fogalmazta meg, hogy a kormányzati ciklus végéig 20, az évtized végéig pedig legalább 30 világszínvonalú nagyvállalati innovációs központ működjön Magyarországon. Utalt arra, hogy a három, kiemelkedő autóipari beruházás - az Audi győri, a GM szentgotthárdi valamint a Mercedes-Benz kecskeméti fejlesztése - új kihívások elé állítja a felsőfokú tanintézményeket, az oktatók és kutatók számára pedig új kutatási-fejlesztési és szolgáltatási feladatokat jelent.

Fontosnak nevezte az ipar által igényelt gyakorlatorientált képzés bevezetését, amely 2012 szeptemberében – a felsőoktatásban az országban elsőként - a Kecskeméti Főiskolán, a járműmérnöki alapszakon közös képzés indult el a Mercedes-Benz-zel és a Knorr-Bremse-vel. Varga bejelentette, hogy a duális szakképzésre történő teljes áttérés időpontja 2015 szeptembere, amely után a képzés német mintára, az igényekhez fog alkalmazkodni.

Varga a nem távoli jövőről elmondta, hogy a következő évtizedekben a hibrid és az elektromos, majd később a hidrogén hajtású gépjárművek elterjedésének leszünk tanúi. Ismertette, hogy 2050-re a Nemzetközi Energia Ügynökség előrejelzése szerint az újonnan értékesített autók 70 százaléka elektromos vagy hibrid meghajtású lesz.

Emlékeztetett arra, hogy a K+F-ráfordítások aránya a GDP-hez képest az elmúlt évtizedben egy százalék körül mozgott, csak 2010-től kezdett folyamatosan emelkedni. A kormány középtávú stratégia célja az, hogy 2020-ra ez az arány elérje 1,8 százalékot. Fontosnak nevezte, hogy ebben az uniós költségvetési ciklusban 2,1 milliárd eurót fordíthat Magyarország kutatás-fejlesztésre, ami a kétszerese az előző időszakban kapott kohéziós támogatási keretnek.

Varga Mihály az MTI kérdésére elmondta: 2014-ben a tavalyinál is kedvezőbb lesz a járműipar termelése, mert az előzetes becslések szerint, eddig több mint 30 százalékos volt a növekedés, mert a beruházások most kezdenek teljes kapacitással termelni. Példaként említette a Mercedes-Benz kecskeméti gyárát, ahol már 3 műszakban folyik a termelés.

Szemereyné Pataki Klaudia (Fidesz-KDNP), Kecskemét polgármesteri határkörrel felruházott alpolgármestere előadásában kiemelte, hogy 2006 óta az iparűzési adó 2 százalékról 1,6 százalékra történt csökkentése eredményeként is 6 ezer új munkahely jött létre Kecskeméten, melyből 2 ezer az autóiparban. Adatai szerint hat év alatt 300 milliárd forint tőkét fektettek be Kecskeméten a különböző vállalkozások.