Jó ideje nem követi már a piaci trendeket a Toyota. Oly sok globális márkával szemben nem törölte kínálatából a szedánokat, nem fordított hátat a belső égésű motoroknak, és egymás után mutatja be sportautóit egy olyan piacon, ahol a versenytársak többsége kizárólag szabadidőjárművekben képes gondolkodni. A villanyautók iránti kereslet idei megtorpanása, a hibridek hirtelen reneszánsza, vagy a GR Yaris és Corolla modellek iránt világszerte mutatott rajongás azonban azt mutatja, hogy a Toyota megérzései rendre helyesnek bizonyulnak.

Ezért nem meglepő, hogy a Toyota Supra hatodik kiadása a bevált technológiát alkalmazva benzinmotoros hajtáslánccal kerül piacra, várhatóan 2025 vége felé. Miközben a Toyota a hidrogéntüzelőanyag-cellák területén szorosabbra fűzi kapcsolatát a BMW-vel, a következő Supra fejlesztésénél elválnak útjaik: a nagy múltú sportautó száz százalékig házon belüli fejlesztésnek ígérkezik, beleértve az erőforrásokat is. 

A Forbes a japán Best Cars magazinra hivatkozva azt írja, a belépő verzió egy kétliteres, soros négyhengeres turbómotor lesz – minden bizonnyal ugyanaz a blokk, amely egyébként a két nagy visszatérőt: a Celicát és az MR2-est is hajtja majd. Míg azonban ezek a várakozások szerint egyáltalán nem alkalmaznak majd villamosítást, ellenben megkaphatják (különösen a Celica) a GR Yaris különlegesen hatékony, kifejezetten sportos hangolású összkerékhajtási rendszerét, a Supra megmarad hátsókerék-hajtásúnak, viszont hajtásláncába beiktatnak egy villanymotort is. 

A piaci trendek azt diktálnák, hogy a versenytársakhoz hasonlóan nagy teljesítményű plug-in hibridként valósuljon meg a hatodik Toyota Supra, ez azonban ellentmondana  a modell filozófiájának. Sokkal valószínűbb egy viszonylag kis tömegű full hibrid – vagy akár egy megfelelően hangolt 48V-os mild hibrid – konfiguráció, ahol az elektromos komponens az emissziók csökkentésében, az intenzív gyorsítások támogatásában, a turbólyuk áthidalásában juthat szerephez. Ezzel együtt is legalább 350-400 lóerős rendszerteljesítményre számítunk, ami a mostani 3.0 literes, soros hathengeres motor teljesítményszintje. Mindezt ráadásul úgy éri el a motor, hogy az értesülések szerint kompatibilis lesz szintetikus vagy megújuló forrásból származó üzemanyagokkal, azaz alkalmas lesz a szénsemleges üzemeltetésre. 

Mindez önmagában is remekül hangzik, ám ez csak a kezdet. Szó szerint, hiszen várhatóan ez lesz a belépő opció, a 2026 során bevezetésre kerülő, tisztán elektromos hajtáslánc pedig minden bizonnyal egy nagyságrenddel erősebb lesz ennél is. Ugyanakkor valószínű, hogy nem emelik 600 lóerő fölé a teljesítményét, ebben a régióban ugyanis egy másik kaliberű versenyzőt: a Lexus LFA szilárdtest-akkumulátorokkal szerelt utódját szeretné indítani a Toyota-csoport. Az persze nem kizárt, hogy a két modell ugyanazokat a komponenseket alkalmazza, csak a vezérlés lesz eltérő a Supra és az LFA között – ez viszont egyben azt is jelenti, hogy a következő Toyota Supra nem csak az egyik legélvezetesebb, de az egyik legfejlettebb villanyautó is lehet a világon.

Fotó: Forbes, MotorTrend