Kármentés

Az Európai Unió törvényi szabályozással szigorúan kordában tartja az autógyártókat: minden új gépjárműnek 95 százalékban újrahasznosítható alkatrészekből kell készülnie. Knezsik István, az Autós Nagykoalíciós (ANK) elnöke szerint ennél többet is tesznek a világmárkák, hiszen egyre tisztább technológiákat használnak, és a tervezéskor már nem csak azzal kalkulálnak, hogy tisztábban működjenek, hanem azzal is, hogyan lehet a legkisebb környezetkárosítással megszabadulni a kiszolgált daraboktól.

Nem mind kerül legális roncstelepre                        Fotó: Boros Jenő

Szárazra fektetés

Hiába tartanak be minden szabályt, sőt, az előírtnál többet a gyártók, ha az autó életútjának végén a felhasználók nem a legális utat választják, és nem a környezetvédelmi előírásoknak megfelelően válnak meg gépjárművétől, amiket aztán nem úgy bontanak szét, hogy a legkevesebb kárt okozzon mindannyiunknak.

Pedig megvan rá a megfelelő technológia: a szárazra fektetéssel minden káros anyagot (klímagázt, légszákokat, patronokat, stb.) divatos szóval karbonsemlegesen lehet kinyerni és feldolgozni.

Pedig ez is fontos része az autó és az emberek életének, ám a magukat környezetvédőknek nevezők sajnos csak egy-egy szeletet értékelik, miközben nem figyelik az értékláncot, ami elengedhetetlen a teljes életút értékelésénél.

És a tulajdonos felelőssége?

Knezsik István szerint nincs még egy olyan iparág, mint a járműipar, mely akkora környezetvédelmi fejlesztéseket tett volna a dekarbonizáció érdekében, miközben csak a károsanyag-kibocsátás 4-6 százalékáért felelős a személyautóközlekedés, bárcsak a többit ágazat is hasonló mértékben tenne a környezetvédelméért. Mindehhez persze tudatos gyártás, felhasználás és tudatos vásárló kell.

Példaként említhető, hogy a világ mezőgazdaságának élelmiszertermelése 20 százalékkal részesül a környezetkárosításban, miközben hasonló arányban kerülnek kukába a végtermékek. Bőven van mit tenni, különösen a járműtulajdonosok részéről, mert az élelmiszer kidobásánál is nagyobb kárt okozhatnak azzal, ha nem törvényesen és szakszerűen válnak meg használhatatlanná, vagy feleslegessé vált autóiktól. Knezsik István szerint ennek kötelezettségeiről és felelősségéről már a vásárlás pillanatában tisztában kell lenni, hiszen globálisan is fontos, hogy hogy a forgalomból történő kivonás szabályos legyen, mert a törvényes megoldás segíti a környezetbarát körforgást a gazdaságnak.

Knezsik István, az ANK elnöke      Fotó: Balogh László

Mi mennyi?

Másfél tonnányi vas, amelynek értéke egykor több millió, több tízmillió forint volt, napjainkban olykor harmincezret sem ér, valamikor semmit, sőt, fizetni kell azért, hogy tulajdonosa megszabaduljon a kiszolgált autótól.

Az ár attól függ, hogy hány éves és persze hogy milyen állapotban van.

Hogy mi lesz egy kiszolgált autó sorsa? Az ítélet a vizsgáztatók – na meg az utolsó tulajdonos, üzembentartó - kezében van, mert ugye nem mindegy, hogy a motorhibás, vagy karambolos kocsit mennyiért lehet feltámasztani.

Van a műszaki és a gazdasági totálkár, ennek megállapítása után már csak az a kérdés, hogy legálisan temetik, vagy „okosban” intézik. Knezsik István az ANK elnöke szerint egyre ijesztőbb a számok, mert évente már negyedmillió roncsról van szó, de csak minden tizedik kap tisztességes temetést.

Zöldben, de nem zölden         Fotó: Boros Jenő

Ijesztő matek

A KSH adatai szerint 2019-ben összesen 314 498 személyautót helyeztek első alkalommal forgalomba, ez a szám tartalmazza az újakat és használtakat is. A magyarországi személyautó-állomány 2019-ben 3 812 013 darab, 2020-ben 3 920 799 darab volt, ami azt jelenti, hogy csak

108 786 darabbal nőtt a személyautó-állomány, miközben a KSH adatai szerint egy év alatt több mint háromszázezer darabot helyeztek forgalomba első alkalommal, vagyis nem nőtt 4 126 511 darabra a magyarországi személyautópark.

Amennyiben ebből a számból kivonjuk a KSH nyilvántartásában szereplő 2020-as darabszámot, vagyis a 3 920 799-et, akkor 205 712 személyautó eltűnt a rendszerből. Ebből még levonhatjuk a 20 ezer forgalomból legálisan kivontakat, de még akkor is hiányzik 185 712 darab.

Egyre magasabb roncshegyek      Fotó: Boros Jenő

Illegális donorok

Knezsik István szerint ennél is rosszabb a helyzet, hiszen a rendszám nélkül importált és forgalomba nem helyezett donorautók semmilyen nyilvántartásban nem szerepelnek, ezek mennyiségéről csak becslések vannak. Ahogy a következő adatok is becslések, de legalább annyira ijesztőek, mint az illegálisan eltemetett autók sztorija: az eldobott cigarettacsikk lebomlási ideje tíz év, az alumínium italdobozé 200-500 év, a műanyag zacskóé 200-1000 év, a gumiabroncsé 400 év.

Az ANK elnöke szerint a környezetvédelmi károk mellett nem kevésbé fontosak a közlekedésbiztonsági veszélyek, hiszen az illegálisan beszerzett, olykor lopott autóból beépített alkatrészek többszörösen kockázatot jelentenek, mert baleseti források is lehetnek, ráadásul a számla nélküli javítások esetében egy műszaki okból bekövetkező balesetnél jobb híján a tulajdonost, vagy/és üzembentartót terheli a felelősség.

Vagyis a fusizás és a feketén beszerzett alkatrész többszörös kockázatot jelent, amiért később kemény árat kell fizetni, mert végül okosban lesz drágább és veszélyesebb

További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!