Az ITM felidézte: az uniós közlekedési tanács tavaly decemberi ülésén a mobilitási csomagra vonatkozó általános megközelítést kilenc tagállam, köztük Magyarország ellenszavazata mellett fogadták el.

Az Európai Parlament közlekedési szakbizottsága (EP Tran) csütörtökön, plenáris ülése pedig várhatóan január végén szavaz az I. mobilitási csomagról - ismertették.

A bolgár, a lengyel, a litván és a magyar szakminisztériumi vezetők e döntések előtt találkoztak Violeta Bulc közlekedésért felelős biztossal, Karima Dellivel, az EP Tran bizottság elnökével és a kérdéskörrel foglalkozó parlamenti jelentéstevőkkel.

A nemzeti delegációk vezetői szerint a mobilitási csomag egyik legfontosabb célja az volt, hogy javítsa a járművezetők szociális körülményeit, ezért tiszteletben kell tartani az alapvető jogokat, és megőrizni annak lehetőségét, hogy a járművezetők maguk döntsék el, hol töltik a pihenőidejüket - olvasható a közleményben. 

Együttes véleményük az is, hogy a heti pihenőidő gépjármű kabinjában való eltöltésének teljes tilalma a jelenlegi körülmények között nem lehetséges. A megfelelő infrastruktúra és a biztonságos parkolóhelyek hiánya miatt a tervezett intézkedések nem javítják szerintük a járművezetők munkakörülményeit.

Mosóczi László közlekedéspolitikáért felelős államtitkár a közlemény szerint elmondta: reális, kiegyensúlyozott és megvalósítható kompromisszumra van szükség, amely egyszerre biztosítja a járművezetők védelmét, a tisztességes versenyt és a szolgáltatások szabadságát.

A javaslatok szerinte az uniós piac széttagoltságához vezetnek, akadályozzák a közúti szállítás belső piacának működését, aránytalan adminisztratív terheket rónak a gazdasági szereplőkre, különösen a kis- és középvállalkozásokra.

Az ITM szerint egy rossz döntés azt eredményezi majd, hogy az európai vállalkozások tömegesen mennek csődbe vagy települnek át harmadik országba, míg a piac egy jelentős részét azonnal átveszik az unión kívülről érkező fuvarozók.

Az államtitkár kifejtette, ha a határon átnyúló szállítási műveleteket mentesítik a kiküldött munkavállalókra vonatkozó új, piackorlátozó irányelv előírásai alól, azzal például növelni lehetne az európai vállalatok termelékenységét. (mti)