A kínai autóexport az elmúlt három év alatt megnégyszereződött, az idén júliusra pedig 86 százalékkal nőtt a tavalyi év hasonló időszakához képest. A kínai autógyártók növelik eladásaikat külföldön, főként a benzinmotoros modellek kivitele révén, aminek eredményeképpen az ország az idén a világ vezető autóexportőrévé vált, megelőzve Japánt.

A kínai autógyártók egyre több, belső égésű motorral hajtott járművet kínálnak külföldi vásárlóknak, méghozzá rendkívül alacsony áron. Ez részben a helyi fogyasztói trendek jelentős változásával magyarázható. Előnyt jelent az ottani autógyártók számára, hogy a járművekben használt acél és elektronika olcsó Kínában, a helyi önkormányzatok pedig szinte ingyen kínálnak nekik földeket,  zéró kamatozású kölcsönökhöz és egyéb támogatásokhoz jutnak. Az évek során a technológiai fejlesztések révén pedig javult a kínai autók minősége.

Kína világelső az elektromos járművek gyártásában, és az emberek egyre inkább átállnak a hazai gyártású elektromos gépkocsikra. Emiatt azonban jelentős többlet jelentkezik a belsőégésű motoros járművek belső kínálatában, ezért ezek a gépkocsik külföldre kerülnek, ahol van rájuk kereslet, részben az olcsóságuk miatt.

The New York Times azt írja, hogy Kína elárasztja a világot autókkal. A cikkben idézte, Bill Russót, a Chrysler China korábbi vezetőjét, aki szerint a kínai gyártóknak nincs más választásuk: exportálniuk kell, különben bezárhatják üzemeiket.

A globális kereslettel azonban nem tud lépést tartani a szállítmányozási ágazat. Az export legfőbb akadálya ma már az, hogy nincs elegendő, járművek szállítására alkalmas hajó.A NYT szerint a Kínai hajógyárakban éjt nappallá téve dolgoznak, hogy kielégítsék a keresletet. A Jangce folyó mentén lévő hajógyárak olyan autószállító hajóflottát építenek, amely óriási úszó parkolóként működik majd, és egyszerre ötezer vagy annál is több autót képes szállítani. Az olyan kínai autógyártók, mint a BYD és a Chery, valamint a számukra autókat szállító európai és szingapúri hajózási társaságok a világ szinte összes, 170 autószállító hajóját lekötnék. Összehasonlításképpen: a kínai autóexport-boom előtt évente csak négyet rendeltek.

A kínai autógyártók az ukrajnai háború kezdete óta, másfél év leforgása alatt dominanciába kerültek Oroszországban, ahova vonaton szállítják az autókat. De nagy piaci részesedést szereztek Délkelet-Ázsiában, Ausztráliában, Dél-Amerikában és Mexikóban is. Ausztráliában a kínai autógyártók az eladások tekintetében megelőzték a dél-koreai riválisokat, és felzárkóznak lassan a japánokhoz. A kontinensnyi országban az MG – amely 2007 óta az állami kézben lévő sanghaji SAIC tulajdonában van - az egyik legkelendőbb autómárkává vált az új autók piacán.

Kína gyorsan bővítette Nagy-Britanniába irányuló exportját is, és kezdi növelni a szállításokat Belgiumba és Spanyolországba is, amelyeknek jelentős autó-kirakodó kikötőik vannak, és „átjáróként” szolgálnak az Európai Unió más országaiba. Jelzés értékű, hogy kétszer annyi kínai autógyártó volt jelen az idei Müncheni Autószalonon, mint két évvel ezelőtt.

A délkelet-ázsiai, dél-amerikai és mexikói piacon is jelentős mértékben nőtt a kínai márkák népszerűsége. Mexikóban például a Chevrolet Aveo a General Motors-szal kötött partnerségnek köszönhetően Wuling modellre épül. Hasonló a helyzet a mexikói Dodge Journey esetében is, amely gyakorlatilag egy Trumpchi GS5 kínai modell átcímkézett verziója.

Az amerikai piac azonban továbbra is kemény dió a kínai autógyártók számára. A Donald Trump elnöksége idején kivetett 25 százalékos vám miatt kevés kínai autó jut el az Egyesült Államokba.