A vadonatúj modell a Volvo kisebb modellekhez kifejlesztett kompakt moduláris padlólemezére (Compact Modular Architecture, CMA) épül, és 2019-től kínai gyártásból fogják világszerte forgalmazni, tette hozzá a Volvo.

Az a döntés, hogy Kínában gyártsa első elektromos autóját, jól mutatja, milyen fontos szerepet játszik az ázsiai ország a Volvo részben vagy teljesen elektromos jövőjében, egyben azt is érzékelteti, hogy Kína egyre kifinomultabbnak számít, mint autóipari gyártóközpont.

„A Volvo Cars teljes mértékben támogatja a kínai kormány legújabb ötéves tervében felvázolt, tisztább légkörért folytatott erőfeszítéseit. Ez a törekvés maximálisan egybe vág a Volvo környezetvédelmet, minőséget és biztonságot előtérbe helyező, saját értékrendjével.” – mondta Håkan Samuelsson, a Volvo Cars elnök-vezérigazgatója. „Hisszük, hogy a villamosítás a fenntartható mobilitás kulcsa.”

Kína a részben vagy teljesen elektromos járművek legnagyobb piaca a világon; az ország ambiciózus terveket felállítva igyekszik tovább erősíteni a villanyautók és hibrid járművek eladásait, hogy ezzel is enyhítse a nagyvárosait sújtó forgalmi dugókat és légszennyezési problémákat.

A Volvo feltett szándéka, hogy 2025-re egymillió tisztán elektromos és hibrid gépkocsit adjon el. A svéd vállalat nagyobbik SPA padlólemezére is fejleszt egy teljesen elektromos hajtású autót, valamint tervbe vette, hogy minden modelljét felszerelje hálózatról tölthető (plug-in) hibrid hajtáslánccal.

A Volvo három gyártólétesítményt működtet Kínában: Tacsingban készülnek a 90-es szériába tartozó modellek, Csengtu a 60-as modellcsalád otthona, míg Luqiaóban kap majd helyet a leendő 40-es sorozat típusai.