A tekintélyes washingtoni gazdaság- és politikakutató intézet becslése szerint a kínai kormány 2009 és 2023 költött ekkora összeget az elektromos járművek gyártásának támogatására. A 230,8 milliárd dollár az EV-járművek eladásából befolyt összeg 18,8 százalékát tette ki. Ez az arány a 2017 előtti évek több mint 40 százalékáról 2023-ra 11 százalék alá csökken.

Horribilis összegekről van szó, s mellettük eltörpül például az Egyesült Államok kormánya által az idén a EV járművekre biztosított egymilliárd dolláros adókedvezmény. De szemléletes példa okáért:  230,9 milliárd dollár a tavalyelőtti magyarországi GDP 130 százalékának felel meg.

A kínai EV-szubvenciók a szóban forgó időszakban nem mutattak egyenletességet. Az agytröszt becslése szerint 2009 és 2017 között a pekingi kormány 6,74 milliárd dollárt költött erre a célra, de az összeg 2018 és 2020 között nagyjából megháromszorozódott, majd 2021 óta ismét meredeken emelkedett. Tavaly, azaz 2023-ban már 45,2 milliárd dollárra rúgtak az állami szubvenciók.

A CSIS jelentése szerint a kínai kormány számos módon támogatta az elektromos járművek gyártását, például a forgalmiadó-visszatérítéssel vagy -mentességgel, valamint az infrastruktúra finanszírozásával. Emellett a pekingi kormány bőkezűen támogatta az autógyártók kutatási és fejlesztési programjait, és azzal is hathatósan segítette az ágazatot, hogy saját céljára vásárolt hazai gyártású elektromos járműveket.

A globális versenypiacot torzító támogatások miatt az EU arra készül, hogy július 4-től – amennyiben nem bírja addig jobb belátásra Pekinget – egyelőre ideiglenes jelleggel 17,8-től 38,1 százalékig terjedő büntetőtarifákat vet ki a kínai elektromos járművekre a már meglévő tízszázalékos kötelező vámon felül. Az Egyesült Államok a hasonló megfontolásokból száz százalékkal emelte a kínai EV-autók behoztatalára kivetett vámokat, és súlyos vámterheket vetett ki rájuk Törökország is.