A műsorvezető felütése az a hír volt, hogy az Európai Unió betiltaná a belsőégésű motorokat és ez ellen Németország erősen tiltakozik.

– Évtizedek óta azt mondjuk Palkovics László miniszter úrral, hogy sokféle hajtásláncból kell összeállnia mobilitás jövőjének, és ebből csak egy a tisztán elektromos autók világa. Ez mellett ott lehet a szintetikus üzemanyag éppen úgy, mint a hidrogén, és van még jó néhány olyan technológia, ami érdekesen fogja meghatározni a közlekedés jövőjét – hangsúlyozta Knezsik István.

Palkovics László és Knezsik István.

A szakember szerint az probléma, hogy az Európai Unió nem ad egyértelmű irányt, vagy éppen túl egyértelműt határoz meg. Például a tisztán elektromos meghajtású autókkal kapcsolatban, aminek ma a fizikai feltételei nem adottak.

– Több milliárd liter üzemanyagot értékesítenek Magyarországon a kiskereskedelmi forgalomba, és ha ezt a bődületes mennyiségű energiát kilowattra átszámolom, akkor két Paks kell csak erre a mobilitásra. Utána ezt az energiát még el kell juttatni a felhasználókhoz, a végekre, és ennek a feltételei ma még messze nem adottak – mondta a szakember.

A műsorvezető azt fejtegette, hogy az áramhiány Nyugat-Európában az üzemek működését is veszélyeztetheti, és mi lesz akkor, amikor mindenki rá akar majd csatlakozni a hálózatra az elektromos autójával. Eljutunk oda, hogy újra kiváltság lesz a gépkocsi, egy-egy kisebb településen csak néhány autó lesz?

Knezsik István reméli, hogy nem így lesz, majd arról beszélt, hogy az Európai Unió 95 gramm/kilométerben határozta meg az átlagos károsanyag-kibocsátást az autóknál, és ami e fölött van, azért büntetést fizet a gyár, ami jelentős tételként megjelenik az autó árában is.

Németország és Ausztria a szénbányák újranyitását tervezi, ezzel kapcsolatban vetette fel a műsorvezető: akkor lehet, hogy nem az autó lesz a legnagyobb ellenség?

Knezsik István felelősséggel állítja, hogy az elmúlt évtizedekben a járműipar tett legtöbbet a dekarbonizációért, a károsanyag-kibocsátás csökkentéséért. Szerinte érdemes megnézni, hogy mit áldozott be a járműipar a gyártásban és a tényleges közlekedésben a jövőért. A többiek arányaiban nagyon keveset csökkentettek a kibocsátásukon, valamiért a személygépkocsikat, a mobilitást helyezték a fókuszba, az összes többiről meg nem beszélünk.

– A világ a második lépést tette meg az első helyett. Először az elektromos energiát kellett volna a lehető legkisebb károsanyag-kibocsátással előállítani, és csak ezután jöttek volna a tisztán elektromos hajtású autók – mondta a szakember.

Úgy látja, azt is fontos végiggondolni, hova kell egyáltalán autóval menni, Budapesten szinte nem is lehet olyan napszakot mondani, amikor ne lenne zsúfoltság, a főváros elérte áteresztőképességének felső határát.

Szóba került, hogy mennyire meghatározó a járműipar Magyarországon, ami gyakorlatilag Koccsal, vagyis a Mátyás király kori kocsival kezdődött. – Mindig élen jártunk az innovációban, és én azt látom, a magyar kormány olyan támogatás- és gazdaságpolitikát folytat, hogy az egész világ nálunk akar a járműiparba befektetni – mondta.

A hallgatók azt is megtudták, hogy Németországon kívül hazánk az egyetlen olyan ország, ahol egyszerre gyártják majd a három nagy prémium márkát, az Audit, a BMW-t és a Mercedest. A struktúraváltásnál mindig a legújabb technológiát hozzák, ugyanakkor itt van nálunk az a tudás, az a szakmai igényesség, hogy minden autógyár nálunk akar termelni.

Knezsik István hangsúlyozta, hogy Continental és Bosch is nagyon komoly fejlesztőközpontot működtet Magyarországon, több tízezer ember dolgozik náluk, fejlesztik egyebek között a jövő önvezető autóját. Szerinte olyan mértékű innovációs központ Magyarország, amire nincs példa a Földön.

– A következő évtizedekben a járműipar biztos munka, biztos kenyér lesz hazánkban, és hosszú ideig megatározó marad a gazdaságban – zárta a beszélgetést az Autós Nagykoalíció és a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének elnöke.

További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!