Egy állami tulajdonú kínai autógyártó exportmenedzsere szerint – akit a kínai szaksajtó idézett - az iráni üzletág „gyakorlatilag teljesen leállt”. Egy másik iparági szereplő pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a kínai autóexport jelentős része Dubajon keresztül jut el a térség többi országába, így a biztonság romlása az egész exportágazat működését megbénítja.

Dubaj, a kínai autóexport stratégiai csomópontja

Az Egyesült Arab Emírségek a tavalyi évben már Kína harmadik legnagyobb autóexport‑piacává vált országos bontásban, Mexikó és Oroszország mögött. Őket Nagy-Britannia, Brazília, Szaúd-Arábia, Belgium, Ausztrália, a Fülöp-szigetek és Kazahsztán követ. Ráadásul az utolsó hónapban, tavaly decemberben Dubaj az első helyezett volt a kínai exportlistán. A Dubajba irányuló kivitel közel 570 ezer járművet ért el, ami kiugróan nagy, több mint hetven százalékos növekedés az előző évhez képest.

 Ez jóval meghaladja az Emírségek 400 ezer alatti éves újautó‑piacát, ami jól mutatja, hogy Dubaj valójában egy hatalmas regionális kínai elosztóközpont.

Egy iparági szakértő szerint Dubaj amolyan „előrehozott raktárként” működik: sok kínai gyártó már a végső értékesítési célországok előtt ide szállítja autóit. A CarNewChina hírportál szerint az egyik, meg nem nevezett kínai vállalat tavaly közel 30 ezer járművet küldött ide előraktározásra. Részben a  kedvező dubaji adórendszer, a pénzügyi rugalmassága és kedvező földrajzi elhelyezkedése miatt esett rá választás.

A térség autóimportjának gerincét továbbra is a tengeri szállítás adja. A dubai Jebel Ali kikötő a Közel-Kelet legfontosabb tengeri autólogisztikai központja.

Kikötő elleni támadás bénította meg a térség ellátási láncát

A helyzet drámaian romlott március 1-jén, amikor támadás érte a Jebel Ali kikötőt, átmenetileg teljesen megbénítva a kereskedelmi csomópontot. Bár a kikötőt üzemeltető vállalat, a DP World még aznap este bejelentette, hogy négy rakpart újra üzemel, a legtöbb hajóstársaság felfüggesztette járatait, így a kikötő gyakorlatilag tétlenségre lett kárhoztatva, papíron hiába működött tovább.

A fennakadások Európát is elérik

A konfliktus hatása messze túlmutat a térségen: Európa a kínai autók harmadik legnagyobb regionális felvevőpiaca, 2025-ben több mint 1,3 millió importált járművel. A kontinens különösen jelentős mennyiséget vásárol kínai elektromos autókból.

A Vörös-tenger és a Szuezi-csatorna térségében kialakult biztonsági kockázatok miatt a szállítmányoknak a Jóreménység-fokát kell megkerülniük, ami 10–15 nappal hosszabb tranzitidőt jelet.. Ez jelentős késésekhez és költségnövekedéshez vezet az európai importőrök számára.

Rekordév után bizonytalanná váltak a kilátások

A Kínai Autógyártók Szövetsége szerint 2025-ben Kína rekordszintű, 7,09 milliós járműexportot ért el, ami mintegy húszszázalékos növekedés egy év alatt. A 2026-ra előre jelzett, visszafogottabb 4,3 százalékos növekedési terv azonban most  meghiúsulhat, mivel a regionális konfliktusok komolyan veszélyeztetik a teljes exportláncot.

Kínai logisztikai beruházások kerültek veszélybe

Kínai vállalatok az utóbbi években komoly összegeket fektettek a térség logisztikai infrastruktúrájába. Nem sokkal Izrael és az Egyesült Államok Irán elleni támadása előtt kínai autóipari alkatrészek érkeztek a Jebel Ali kikötőbe, majd egy újonnan épült, 19 ezer négyzetméteres raktárba kerültek továbbításra.

A létesítmény, amelyet a COSCO Shipping és a Chery működtet, eredetileg arra szolgált, hogy a térség ügyfeleihez hetek helyett napok alatt eljussanak az alkatrészek. A közel-keleti konfliktus okozta bizonytalanság ezt az üzleti stratégiát is erősen veszélyezteti.