A Sulizóna program is sikeres

A tavalyi évben készült egy összefoglaló a népszerű Sulizóna programról, akit részletesebben érdekel itt olvashat róla. Röviden: a Sulizóna lényege a biztonság. Egy olyan közlekedési légkört teremtett, ami hatékonyan javította a gyerekek biztonságát, és visszaszorította a közlekedési veszélyhelyzetet, amit például egy figyeltelen tolatás okozhat. Elég csak egy pillantást vetni az ország bármelyik iskolája előtt egy szeptemberi reggelen, vagy délutánon, és máris rájövünk, hogy a gyerekeket is általában egy időpontban hozzák-viszik a szülők, és mivel a parkolóhelyek száma korlátozott, így sokszor torlódás alakul ki a sulik körül. Feszültek a szülők, mert nem tudják megközelíteni a rájuk váró gyermeküket, és feszültek a gyerekek is, hiszen nem tudnak biztonságban hazaindulni a nagy autós forgatagból. A parkolásra várók akadályozzák a gyalogos forgalmat, megnehezítik a tömegközlekedési eszközök haladását, és feleslegesen terhelik a környezetet lég, és zaj szennyezésükkel.

Mivel segít a Sulizóna program? A táblák, és útburkolat felfestésével világosan jelzik, hogy ezen a szakaszon számíthatnak gyalogosforgalomra akár az úttesten is, illetve hirtelen fékező, megálló autókra is. A Puszi&Pá parkolóhelyek rövid idejű megállásokra adnak biztonságos lehetőséget, hiszen sokszor a gyermek már az iskola előtt várakozik a szülőre, és a beszállás, és bekötés után indulnak is, ez a gyakorlatban 20-30 másodperces időt vesz igénybe. Egy utolsó nagyon fontos elem a közúti útpálya beszűkítése, ami semmi esetre sem sarkallja gyorshajtásra az arra közlekedőt. Ennek kialakítása hasonlít a települések elején, és végén megjelenő forgalomszűkítő szigetekre, ami szintén a lassításra ösztönzi az országúti tempóval érkező autóst. Valljuk be, eredményesebben, mint egy KRESZ tábla.

Iskolautca

Miért is lehet jó, ha sikerül kijelölni egy iskolautcát? A kérdésre nagyon egyszerű a válasz, mert onnantól a gépjárműmentes útszakasz biztonságosabbá teszi a közlekedést, és veszélytelenebbül, stresszmentesen tudnak eljutni az iskolákba a gyerekek. Ez mindenkinek sokat jelent! Az iskolautcák kialakításával az adott útszakasz időszakosan, vagy akár egész napra is gyalogos, kerékpáros zónává válik, természetesen az ottlakók bármikor kihajthatnak, de csak limitált sebességgel közlekedve, és kifejezetten figyelve a gyerekekre. Az érdekek persze azt kívánják, hogy minél kisebb mértékben zavarják a gyerekeket a külső tényezők, de tudom, hogy egy utcát lezárni a forgalom mai ritmusában nem egyszerű. Ami viszont nálunk még megkérdőjelezhető, az több nyugatabbra fekvő nagyvárosban már evidens. Maga az iskolautca, mint "találmány" Olaszországból ered. Bolzano-ban egy olasz kisvárosban még a kilencvenes években tűnt fel valakinek, hogy az iskolák előtt mindig iszonyatos torlódás alakul ki, A megoldásuk az volt, hogy a reggeli, és délutáni "csúcsidőszakban" amikor a legtöbben érkeztek az iskola elé, akkor egyszerűen lezárták az utcát.

A kezdeti háborgás után viszont azt tapasztalták, hogy többen autó helyett máshogy mentek suliba (pl. tömegközlekedéssel, vagy kerékpárral), és jobb lett a levegő az iskola előtt. Naná, hogy kiterjesztették a programot más iskolákba is Olaszországban. De hol parkolnak az autók, ha nem az iskola főbejárata előtt? Felmerülhet a kérdés az olvasóban. Mert így máshol is kialakulhat ugyanaz a tumultus, ami eddig oda korlátozódott. Viszont érdekes módon már nem egy helyen csoportosulnak az autók ilyen esetben, így a levegőminőség is javul az iskola körül. Persze egy ilyen volumenű változás nem azonnal történhet meg, ehhez persze nagyon sok türelemre, és empátiára van szükség autós, és gyalogos részéről egyaránt.

A zöldek szerint autóhasználatra ösztönöz a Sulizóna

Minden oldalról találhatunk támadási felületet abban, ha bármilyen kontextusban szóba kerül a gépjármű, hiszen büdös, szennyez, sok van belőle, és jó lenne teljesen kitiltani őket a városból. De továbbra is az egyik legkézenfekvőbb dolog, ha valaki a mobilitását szeretné megoldani. Azt gondolom, hogy ha egy iskolában elindul, és hosszútávon működik akár a Sulizóna, vagy az Iskolautca projekt, az nem gerjeszt nagyobb autóhasználatot, hiszen akik eddig megoldották gyalog, vagy tömegközlekedéssel a napi közlekedésüket, azok ezek után pusztán kényelemből biztosan nem fognak autóra váltani. Miért? Mert annak használata továbbra is nyűgös, (főleg egy nagyvárosban), illetve anyagilag is kedvezőbb, ha gyalogolunk, vagy tömegközlekedünk. Az iskolautcák lényege a biztonság és a figyelem, ami eddig is, és ezek után is összpontosulhat arra a korosztályra, akik még éppen csak tanulják, hogy működik a felelősségteljes közlekedés. A mintát mi, az aktív közlekedők adjuk nekik, legyünk hát jó példa előttük!

…hogy mindenki hazaérjen!