Meglepetés lesz

Egyelőre kevés részlet tudható arról, hogy milyen is lesz az átalakuló, megújuló Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum állandó kiállítása, ám az intézményvezetés tervei alapján egy olyan „élményalapú”, modern, a múltról, a jelenről és a jövőről egyaránt szóló kiállítóhely képe bontakozik ki, amely túlmutat egy hagyományos múzeumon. „Amikor belépnek majd a látogatók az új Közlekedési Múzeum kiállításába, rögtön nagy meglepetésben lesz részük. Mivel elsősorban lefelé, a föld alatt bővül majd az épület, egy hatalmas, a mélybe ereszkedő csarnokban találják magukat. Felülről pillanthatnak rá például a magyar nagyvasút legsikeresebb darabjaira, majd egy industriális stílusú lépcsőn juthatnak le a mélybe.” A közlekedési múzeum tudományos főigazgató-helyettese, Zsigmond Gábor szerint akár ilyen is lehet az új városligeti kiállítóhely, amikor véget ér a Liget-projekt részeként nemrégiben kezdődött teljes felújítás és átalakítás. A feltételes mód azért erősen indokolt még, hiszen a szakember hangsúlyozta: az tudható, hogy az épület visszakapja eredeti, a második világháború előtti formáját, bővül a föld alatt, és az áttervezések nyomán lesz közel 12 méter belmagasságú terme is, de magáról a kiállításól még csak most alakulnak ki a végleges tervek. Azért így is akad amiből kiindulhatunk.

Múlt, jelen, jövő

A Veterán-esték néven futó előadássorozat keretében Zsigmond Gábor részletesen beszélt arról, hogy milyen víziója van az intézmény vezetésének, milyen múzeumot képzelnek el a Ligetben. Előadása kezdetén tudományos főigazgató-helyettes rögzítette, hogy elképzeléseik szerint a most születő Közlekedési Múzeum több lesz mint kiállítóhely, reményeik szerint az valóban a Magyar Közlekedés Házává válik, ahol a gyerekek, a laikus felnőttek, a kutatók és a muzeológusok is otthon érzik majd magukat. Afféle alapvetés az is – derült aki a főigazgató-helyettes szavaiból –, hogy részben szakítanának a klasszikus múzeumi felfogással: korántsem csak a múlttal foglalkoznának, fontosnak tartják a jelent és a jövőt is. Mint mondta, szeretnék, ha az időszaki kiállításokon gyorsan reflektálhatnának minden olyan közlekedéssel kapcsolatos témára, eseményre, amely bekerül a közbeszédbe. – Ha például metrófelújításról esik szó, akkor a földalatti-építés történetét dolgoznánk fel. Amikor a Tesla rukkol elő egy jelentős újítással, akkor az elektromos autókról állítanánk össze tárlatot, amelyben az elektromos Pulitól kezdve a mai korszerű technológián át a lehetséges jövőbeli megoldásokat mutatnánk be, hogy érthetővé váljon, honnan, hová jutottak el a villanyautók – villantott fel terveikből újabb elemet Zsigmond Gábor.

Farost restaurálnak

Aki egyébként nem győzte hangsúlyozni, hogy a jelen és a jövő nem a múlt rovására kerülne terítékre. Úgy fogalmazott, hogy a magyar közlekedésnek és a járműgyártásnak van mire büszkének lennie, s ezeket sikereket szeretnék is a látogatók tudtára adni. Elhivatottságukat igazolandó azt említette: „Az Ikarus legyártott 350 ezer darab buszt, de ezek közül egy sem volt eddig a múzeumban.” Ez persze már nem sokáig lesz így: tavaly decemberben vásároltak egy „farost” – az utolsó tíz egyikét –, amelyet az intézmény szakértői restaurálnak majd. A légiközlekedési-gyűjteményről sem feledkeznek meg: a lebontott Petőfi Csarnokból kikerült repülőgépek és a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérnél lévő Aeroparkba nagygépei az eddigi kettő helyett egy, közös kiállítóhelyet kapnának, s a távlati tervek szerint a Ferihegy 1-nél jöhetne létre egy nagyobb, végleges repüléstörténeti múzeum.

Nemzetközi minták

Zsigmond Gábor elmondta, hogy a múzeum áttervezésénél számos külföldi múzeumból merítettek ötleteket. A brüsszeli Train World például abban is mintául szolgált, hogy miként lehet korszerű világítástechnikával az ablaktalan helyiségekben is megfelelő hangulatot teremteni – ez most különösen aktuálissá vált a ligeti múzeum föld alatti bővülésével. A London Transport Museum a kiállítóhely háttérintézményeit, például az archívum és a restaurátor-műhely működését illetően lehet jó példa. S ha már külföldi példák: a nemzetközi trendekből is igyekeznek kiválogatni a hasznos elemeket. Így például a főigazgató-helyettes szerint szerint arra törekednek, hogy élményalapú kiállítóhelyet hozzanak létre, amely afféle közösségi térként is működhet, hiszen – mint fogalmazott –, az ma már nem elég, hogy egyszerűen csak odaállítanak egy-egy fontos, értékes gépet, járművet a kiállítótérbe. „El kell tudni mesélni a a laikusoknak, hogy miért fontos az a jármű, mi a történeti jelentősége, miért kiemelkedő mérnöki munka” – mondta Zsigmond Gábor. Mindemellett szeretnék a járművek és a „mögötte lévő emberek” kapcsolatát is szorosabbra fűzni például a tervezők bemutatásával. Mindezt ráadásul korszerű technikai eszközök, megoldások sorával tennék még átélhetőbbé: reményeik szerint például lesz lehetőség arra, hogy ha valaki még többet szeretne megtudni a múzeumban kiállított egy-egy járműről, akkor ott helyben letöltheti a tervrajzokat telefonjára, táblagépére a múzeum folyamatosan bővülő digitális archívumából.

Képek: Közlekedési Múzeum és Boros Jenő