Pető Attila

Kreszprofesszor: Itt a nyár! Bringára fel!

2018.07.24.

Egy kedves kerékpározó ismerősöm írt, hogy a barátokkal azon tanakodnak, hogy vajon jól tudják-e azokat a szabályokat, amik a biciklisekre vonatkoznak. Egy tucat kérdést küldött el nekem, és mivel úgy látom, hogy ez komoly fejtörést okoz azoknak, akik rendszeresen bringáznak, úgy döntöttem, hogy összegyűjtöm számukra a válaszokat, hadd tudjanak ezentúl szabályosan tekerni.

1. Átgurulhatok-e zebrán kerékpárral? Az egyik verzió szerint semmiképp, a másik szerint igen, csak nincs elsőbbségem. Ha átgurulhatok, akkor ezt milyen esetben tehetem, ill. milyen egyéb paraméterekkel?

Egészen az elejére megyek vissza:

A kerékpár a KRESZ szerint jármű. (Ennek legjobb bizonyítéka az, hogy létezik többek között kerékpárral behajtani tilos tábla. Tilalmi táblákat pedig csak a járművek részére helyeznek el. Olyan jelzés nincs, hogy babakocsit betolni tilos, vagy gördeszkázni tilos. Mert sem a babakocsi, sem a gördeszka nem jármű.)

A járművek közlekedésével kapcsoltban pedig ezt írj a szabály: „Járművel az úttesten annak menetirány szerinti jobb oldalán, lehetséges mértékben jobbra tartva kell közlekedni.”

Tehát a haladás alaplogikája az, hogy az úttest szélével – a járdaszigettel - párhuzamosan kell haladni. Ebből következik, hogy aki zebrán járművel áthajt, akkor eleve ezt a szabályt megsérti.

Ráadásul az a bringás, aki itt teker át, vajon hogyan jutott oda, ahonnan elindul, és mit tesz, miután átér a zebrán? Csak a járdáról tud jönni, és járdán folytatja az útját, ami általában tilos.

Az sem mellékes, hogy a zebra hivatalos neve: kijelölt gyalogosátkelőhely, magyarul olyan része az útnak, ami a gyalogosok – és nem a járművek – áthaladására került kialakításra. Az is biztos, hogy a gyalogosátkelőhelyen csak a gyalogosnak van elsőbbsége a járművekkel szemben. Viszont a kerékpáros, ha tolja a bringát, akkor gyalogosnak minősül.

Azaz ne tekerjünk a zebrán, hanem szálljunk le és toljuk át azt!

2. Szabad-e járdán kerékpározni? Tudomásom szerint, ha "az úttest nem alkalmas kerékpározásra", akkor igen. Ez mit jelent? Járhatatlan mocsár? Vagy a "félek a sűrű forgalomban" is elég ok? Ha tekerhetek a járdán, akkor erre van-e bármilyen egyéb korlátozás? (pl. sebesség)

Valóban a KRESZ két esetben engedi meg a járdán kerékpározást:

Lakott területen levő olyan úton, ahol az úttest kerékpár közlekedésre alkalmatlan

illetve:

Főútvonalon a 12. életévét be nem töltött gyerekeknek.

Az utóbbi esetben nincs jelentősége az úttest alkalmasságának, viszont ez csak gyermekek számára és csak főútvonalon megengedett. (Más kérdés, hogy egy 12 éves gyerek honnan tudja, hogy az út, ahol bicajozni szeretne, egy főútvonal…)

De mit jelent az, hogy az „úttest kerékpár közlekedésre alkalmatlan”?

Mivel már említettem, hogy járműveknek alapvetően az úttesten kell közlekedniük, semmiképpen sem azt, hogy az úttesten nagy az egyéb járművek forgalma. Ettől még alkalmas az út kerékpározásra, legfeljebb óvatosabban kell ebben az esetben tekerni. Azt pedig végképp felejtsük el, hogy ha az úton kerékpározni tilos tábla van, akkor mehetünk a járdán.

Az alkalmatlanság akkor merül fel, amikor a jármű, ebben az esetben a kerékpár biztonságos közlekedésének feltételei nem állnak fenn, akár üres út esetében sem. (Egyébként hasonló engedmény más járművek esetében a jobbratartásnál is megfigyelhető, például, ha faágak lógnak be az úttestre, akkor értelemszerűen senkinek nem kell az úttest szélén közlekednie.

Kerékpár esetén akkor tartjuk az úttestet közlekedésre alkalmatlannak, ha azon fizikailag lehetetlen biciklizni. Gödrök, pocsolyák, felmart útburkolat és hasonló esetekben.

Amennyiben jogszerűen tekerhetünk a járdán, akkor a maximális sebességünk 10 km/óra lehet, és a gyalogosok forgalmát ne zavarjuk!

3. Szabad-e buszsávban kerékpározni? Ha igen, milyen esetekben? Ha nem, akkor ilyen helyeken mi a helyes nyomvonal?

Alaphelyzetben az autóbuszsávban nem szabad kerékpározni. Még akkor sem, ha tudjuk, hogy a KRESZ megengedi kétkerekű motorkerékpár és a kétkerekű segédmotoros kerékpár buszsávon haladását.

Nem mondom, hogy túl biztonságos, de buszsáv esetében a bringásoknak a buszsáv melletti sáv jobb szélén kell tekerni.

Ugyanakkor léteznek olyan esetek, amikor olyan buszsávot alakítanak ki, amelyen a kerékpárosok forgalma megengedett. De ezt minden esetben táblával és útburkolati jellel jelölik.

Ilyen jelzés nélkül ne használjuk kerékpárral a buszsávot!

4. Behajthat-e a kerékpáros forgalommal szemben az egyirányú utcába? Emlékeim szerint csak kiegészítő tábla esetén, de ezt nem minden bringás gondolja így...

Egyirányú utca túloldalán egy szép nagy piros tábla éktelenkedik a sarkon, aminek az a neve, hogy „Behajtani tilos”. Azaz ebből az irányból semmilyen jármű nem hajthat be. Még a kerékpáros sem!

Ugyanakkor egyre több helyen lehet látni olyan behajtani tilos táblát, ami alatt egy kerékpárost ábrázolnak egy oda vissza nyíl kíséretében. A KRESZ erre ezt mondja:

„Ha a kiegészítő táblán kerékpárt mutató ábra van, a jelzőtáblával jelzett tilalom a kerékpárra nem vonatkozik.”

Tehát ebben az esetben, de csak ebben az esetben szabad egyirányú úton a behajtani tilos felől behajtani!

5. Igaz-e az, hogy ha valahol van kerékpárút, akkor kerékpárral köteles vagyok azt használni, és nem mehetek az autók között? Van-e ebben az ügyben különbség lakott területen és azon kívül?

Ahogy már említettem a kerékpárosokra is érvényes a KRESZ haladásra vonatkozó alapszabálya, miszerint „Járművel az úttesten annak menetirány szerinti jobb oldalán, lehetséges mértékben jobbra tartva kell közlekedni.”

Ugyanakkor, mivel a bicajosok a legvédtelenebb járművel közlekedő szereplők az utakon, ezért a szabály a biztonság érdekében szigorított haladási feltételeket ír elő minden kerekező számára:

„Kerékpárral a kerékpárúton, a kerékpársávon vagy erre utaló jelzés esetében az autóbusz forgalmi sávon, ahol ilyen nincs, a leállósávon vagy a kerékpározásra alkalmas útpadkán, illetőleg - ha az út és forgalmi viszonyok ezt lehetővé teszik - a lakott területen kívüli úton, a főútvonalként megjelölt úton az úttest jobb széléhez húzódva kell közlekedni.”

Elég bonyolult ez a mondat, ezért érdemes részletesen értelmezni:

A lényege egyébként az, hogy csak akkor szabad az úttesten tekerni, ha előtte mérlegeltük azt, hogy van-e az úton a kerékpárosok részére biztonságosabb terület.

Ha van kerékpárút, akkor ott.

Ha nincs kerékpárút, de van kerékpársáv (a kettőt együtt nem szokták alkalmazni) akkor azon.

Ha nincs kerékpárút, kerékpársáv, de van olyan buszsáv, amin a bicajozás megengedett, akkor ott.

Ha nincs kerékpárút, kerékpársáv, kerékpározásra alkalmas buszsáv, akkor a leállósávon. (Természetesen nem autópályán és autóúton.)

 

És ha se kerékpárút, se kerékpársáv, se leállósáv, akkor még mindig meg kell néznünk azt, hogy kerékpározásra alkalmas-e az útpadka, és ha az, akkor ott. (Nagyon sok városon kívüli főútvonalon, az úttest szélét jelző vonalon kívül kellene tekerni.)

És ha ezek közül semmi nincs az úton, csak akkor szabad az úttesten menni bringával, ahogy azt a jobbra tartás meghatározza.

Mindezek a meghatározások lakott területen belül és kívül egyaránt érvényesek. Ugyanakkor megjegyezném, hogy a kerékpárútnak az úton, azaz az úttest mellett kell lennie. Ez azért fontos, mert például a Balatont elkerülő kerékpárút sokszor százméterekre halad a közúttól. Ilyenkor természetesen szabad a kiválasztott út úttestjén tekerni, nem lehet arra hivatkozni, hogy van valahol kerékpárút is.

6. Fogyaszthat-e alkoholt a kerékpáros? Úgy tudom, hogy igen, amit személy szerint hatalmas baromságnak tartok...

Valóban a KRESZ 2014-ben megváltozott. Érdemes pontosan idézni az idevonatkozó szabályt:

4. § (1) Járművet az vezethet, aki

a) a jármű vezetésére jogszabályban meghatározott, érvényes engedéllyel rendelkezik, és a jármű vezetésétől eltiltva nincs;

b) a jármű biztonságos vezetésére képes állapotban van, továbbá

c) a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt nem áll, és szervezetében nincs szeszes ital fogyasztásából származó alkohol.

(4)  Az (1) bekezdés b) pontjában foglalt feltétel fennállása esetén a kerékpárosra nem kell alkalmazni az (1) bekezdés c) pontjában a járművezető szervezetében szeszesital fogyasztásából származó alkohol jelenlétére vonatkozó korlátozást.

Kicsit bonyolultra sikeredett a megfogalmazás és a hivatkozás, de az a lényege, hogy szabad kerékpározni akkor, ha a bringás szervezetében szeszes ital fogyasztásából származó alkohol van.

Persze jogos a kérdés, hogy mennyi? Ezt a KRESZ egzakt módon nem határozza meg. Csak annyit olvashatunk ki a paragrafusok között, hogy a kerékpározóra is érvényes az a meghatározás, hogy a jármű biztonságos vezetésére képes állapotban kell lennie.

Nyilván ez egyéntől is függ, van, aki már egy pohár sört is megérez, van, aki 2 deci pálinkát sem. De ha nem kapja rajta a rendőr a bicajost „dülöngélésen”, akkor nem kérheti számon rajta, hogy mit ivott, még ha bűzlik is a szesztől.

 

Úgy szoktuk mondani, hogy spiccesen szabad tekerni. De teljesen jogos a megállapítás, hogy szüretről hazatérő kerékpárosok ide vagy oda, nem igazán szerencsés ez az engedmény a KRESZ-ben.

7. Haladhatnak-e egymás mellett a kerékpárosok közúton (nem kerékpárúton)? Ha igen, akkor minden esetben és helyen, vagy vannak erre vonatkozó korlátozások?

A szabály egyértelműen fogalmaz:

„Kerékpárral az útpadkán, az úttesten és a járdán csak egy sorban szabad haladni.”

Mivel a kerékpársáv az úttest része, ebből az következik, hogy ott is.

Ugyanakkor kimaradt a felsorolásból a kerékpárút és a leállósáv. Azaz ilyen helyeken szabad egymás mellett folyamatosan tekerni.

Természetesen nem tilos a kerékpárosok közötti előzés (miközben haladunk a másik mellett), de az előzés után vissza kell térni az úttest jobb szélére.

8. Létezik-e a kerékpárosok előzésének esetére kötelező oldaltávolság? Ha igen, akkor ez mennyi, ill. ellenőrizte-e valaha bárki?

Bár sokszor olvasható a honi sajtóban, hogy szükséges lenne meghatározni kötelező minimális oldaltávolságot kerékpáros előzésekor, de erről a KRESZ egyelőre még nem rendelkezik.

Ugyanakkor az előzés szabályainál ezt olvashatjuk:

„Előzni abban az esetben szabad, ha az előzés során a megelőzendő jármű mellett megfelelő oldaltávolságot lehet tartani.”

Egyébként a tankönyvek sorai között megjelenik ez is:

„Az egy nyomon haladó járművek – különösen kerékpárosok – előzésekor nagyobb oldaltávolságot kell tartani, számítva e járművek oldalirányú mozgására is. Ilyen járművek előzésekor általában 1 méter körüli oldaltávolság tekinthető biztonságosnak.”

De, mint említettem ez nem a jogszabály, hanem sokkal inkább egy vezetéstechnikai tanács, amit adott helyzetben érdemes betartani. (Bár jogos az a felvetés is, hogy menet közben hogyan lehet lemérni pontosan az 1 méteres oldaltávolságot.)

9. Kötelező-e a kerékpárosoknak sisakot viselniük? Ha igen, hol és mikor?

A KRESZ jelenleg semmilyen személyi felszerelést nem ír elő kerékpározás közben. Azaz strandpapucsban és egy szál klottgatyában nem tiltott a bicajozás.

Más kérdés, hogy főleg, ha valaki 40km/óra sebeséggel teker mennyire lenne kívánatos pár védőfelszerelés. Például sisak, térd- és könyökprotektor, kesztyű vagy zárt cipő. De ez jelenleg egyéni fellelőségre van bízva.

A szabály csak annyit említ meg, hogy:

Lakott területen kívül kerékpárral, ha a kerékpárt hajtó kerékpáros fejvédő sisakot visel és utast nem szállít legfeljebb 50 km/óra sebességgel szabad közlekedni.

Tehát, ha tempónk 40 és 50 között van, akkor fejvédő sisakot – ami a KRESZ-ben nincs meghatározva mit jelent – kell viselni. De sisak mellet a strandpapucs és a klottgatya elegendő.

10. Kötelező-e a kerékpárosoknak láthatósági mellényt viselniük?  Ha igen, hol és mikor?

Erre a kérdésre is elég pontos választ ad a szabály:

A kerékpárral éjszaka és korlátozott látási viszonyok között abban az esetben szabad közlekedni, ha a kerékpáros lakott területen kívül kerékpáros fényvisszaverő mellényt (ruházatot) visel.

Tehát lakott területen kívül szükséges a mellény, korlátozott látási viszonyok között.

Jó kis vetélkedős kérdés lehet az, hogy éjszaka kerékpárúton szükséges-e fényvisszaverőt viselni.

Mivel lakott területen kívül is vezethet kerékpárút – amit azonban például a Balatonnál tábla nem mindenhol jelez – akkor véleményem szerint kell a fényvisszaverő mellény.

Ugyanígy vélekedek a kötelezettségről akkor is, ha a kerékpáros leállósávon vagy útpadkán halad lakott területen kívül. Tehát kell a mellény.

11. Vonatkoznak-e a kerékpárosokra alapértelmezett sebességkorlátozások? Főleg kerékpárútra gondolok, mert a normál közúton nyilván minimum az, ami az autókra is.

2009-től létezik a KRESZ-ben részletes kitétel arra vonatkozóan, hogy a kerékpárosok hol, mennyivel közlekedhetnek. Tehát részükre nem az általános sebességkorlátozások érvényesek.

Amit mindenképpen érdemes tudni, azaz a megengedett legnagyobb sebesség kerékpárral:

Gyalog- és kerékpárúton 20 km/óra

Kerékpárúron 30 km/óra

Lakott területen belül úttesten, kerékpársávon 40 km/óra

Lakott területen kívül 40 km/óra

Lakott területen kívül, ha a kerékpárt hajtó kerékpáros fejvédő sisakot visel és utast nem szállít 50 km/óra

Érdemes ezeket az értékeket betartani, bár jelenleg semmilyen jogszabály nem kötelezi a kerékpárosoka tarra, hogy a bicajra sebességmérő eszközt szereljenek fel.

12. A "kerékpárral behajtani tilos" egyérelmű, de ezen felül ki vannak-e tiltva a kerékpárosok alapértelmezésben bizonyos úttípusokról? Autópálya és autóút egyértelmű, de ezen kívül pl. egyszámjegyű főutakkal vagy akár városi főútvonalakkal mi a helyzet? Mindenfélét hallottam már.

Ami biztos:

Autópályára és autóútra kerékpáros nem hajthat fel.

Egyéb utakon, legyen az városon belül vagy kívül, egy vagy többsávos, fő vagy mellékútvonal külön korlátozás nincs a bicajosokra. Ha akarnak ilyet, akkor erre találták ki a „Kerékpárral behajtani tilos” táblát, amit illik komolyan venni.

Ezen felül a „Mindkét irányból behajtani tilos” tábla is érvényes a kerékpárosokra.

Azonban, ha ez alatt „Kivéve engedéllyel”, „Kivéve taxi”, vagy „Kivéve BKK” feliratú kiegészítő tábla van., akkor bicajjal be szabad kerekezni.

Nem szabad kerékpározni gyalogúton, és gyalogos zónában sem. Ha időkorlátozás szerepel e táblák alatt, akkor az időszakon kívül viszont igen.

 

Az oldal fő támogatója

 

2024.03.28
Az új Toyota Yaris a kifinomult technológia és a vezetési élmény legfrissebb példája, mely a hibrid....
2024.03.28
Az érintett útszakaszon forgalomkorlátozásra lehet számítani - írja a Katasztrófavédelem. ..
2024.03.28
Idén januártól elektromos Peugeot e-Partneren érkezik a segítség azokhoz a dél-ausztráliai....
2024.03.28
Dr. Szászi István, a Bosch csoport vezetője Magyarországon és az Adria régióban volt a vendége a....
2024.03.28
A jelenlegi Fiat 500-as modellt nem tervezik átalakítani a júliusi szabályzások szerint, az EV-....
2024.03.28
Halálra gázolta egy kisbusz sofőrje Nagykálló térségében nyírbátori mérnökségünk kollégáját, Tibort....
2024.03.28
Károkozás (25%), türelmetlenség és akadályoztatás (23%), fizetős, vagy ingyenes (10%) - leginkább....
2024.03.28
Nem csak a gyorsan hajtó autósok, hanem a motorosok is nagy kockázatot vállalnak – írja a Kronen....
2024.03.28
Kedden tragikus kimenetelű közúti baleset történt, amely során egy BMW és egy Nissan ütközött....
2024.03.27
Új módszerrel küzdenek a gyorshajtók ellen Ausztriában: elkobozzák autójukat. Gondoljunk bele, hogy....