KRESZ
Vajon mennyire igaz ez a védekezés?
Alapvetően a KRESZ nem csak az úton történő közlekedést, haladást szabályozza, hanem más viselkedésformára, illetve helyzetre is ad útmutatást.
Ilyen helyzet a megállás, illetve pontosabban az a művelet, amikor a vezető úgy dönt, hogy nem kíván tovább részt venni a forgalomban, hanem ilyen-olyan ok miatt el kívánja hagyni azt. Például megérkezett valahová, felveszi az utasát, árut hozott egy boltba vagy csak egyszerűen félreáll és vár valakire.
A KRESZ ezeket a műveleteket megállásnak vagy várakozásnak tekinti. A kettő közötti különbségről részletesen a KRESZKLUB oldalán lehet olvasni.
A szabály úgy rendelkezik, hogy közúton nem szabad akárhol kiválni a forgalomból, mert például veszélyes lehet az. Ezért nem állhatunk meg autópályán, útkereszteződésben, kanyarban és meg egy sor más helyen sem.
Ahol viszont a megállás nincs tiltva, ott is annak szabályos végrehajtásához be kell tartani egy fontos feltételt.
Idézek a KRESZ-ből:
„Járművel megállni - ha közúti jelzésből vagy a (2)-(5) bekezdés rendelkezéséből más nem következik - csak az úttest menetirány szerinti jobb szélén, azzal párhuzamosan, egy sorban szabad.”
Ez alapján egy közúton a forgalmat csak úgy hagyhatjuk el, ha az úttest jobb szélére húzódunk.
Néhány kivétel van, például a kijelölt parkolóhelyek, a leállósáv, az útpadka, ahol nem az úttest jobb szélén állunk, de mégis szabályos a művelet.
Ebben a felsorolásban azonban nem szerepel sem a járda, sem a járdasziget! A járdasziget eleve nem is jöhetne szóba, mert a KRESZ fogalom meghatározásában ez áll:
„az útnak az úttesten levő, attól kiemelt szegéllyel elválasztott és körülhatárolt - a járműforgalom elől elzárt, a gyalogosok védelmére vagy a járműforgalom irányítására szolgáló - része.”
Így ez forgalomtól mindenképpen elzárt terület.
Tehát az eddig leírtakból következik, hogy azért nincs járdán várakozást tiltó tábla, mert eleve nem a járdán, hanem az úttesten szabad csak megállni.
Ugyanakkor az alap definícióban is az áll, hogy: „ha közúti jelzésből más nem következik…”, azaz létezik olyan helyzet, amikor mégiscsak fel lehet állni a járdára.
Ehhez viszont az szükséges, hogy ezt a közúti jelzés engedélyezze.
A KRESZ azonban további feltételeket is köt ahhoz, hogy a járdára felállhassunk:
„a jármű a járda szélességének legfeljebb a felét foglalja el, a járdán a gyalogosok közlekedésére legalább 1,5 méter szabadon marad, és a jármű tengelyterhelése az 1000 kg-ot nem haladja meg.”
Tehát nagyon széles autóval, nagyon nehéz autóval (két tengely esetén max. 2 tonna), engedélyező jelzések hiányában sem tartózkodhatunk a járdán.
Az utóbbi években történ szabály módosítások kapcsán néhány jármű a fent leírtakkal ellentétben akkor is felállhat a járdára, ha azt jelzés kifejezetten nem engedi meg, bár ebben az esetben az előző három feltételnek meg kell felelniük:
A kétkerekűek felállása nincs ennél jobban szabályozva, tehát, ha a gyalogosokat nem akadályozzák, akkor a járda bármelyik részén tartózkodhatnak, akár a fal mellett is.
Érdekességként még annyit, hogy egyedül a sürgősségi orvosi ellátáshoz kiadott várakozási engedéllyel megjelölt személygépkocsi vezetője állhat fel úgy a járdára, hogy a jármű tengelyterhelése nagyobb, mint 1 tonna (pl. egy nagyobb terepjáró esetében), illetve a járdának elfoglalhatja több mint a felét, de a gyalogosnak ki kell hagynia másfél métert.
Összefoglalva:
A járdára felállni alapvetően csak akkor szabad, ha azt közúti jelzés engedélyezi. Ahol ilyen nincs, ott ne parkoljunk a járdán, mert büntetés járhat érte. Még akkor is, ha esetleg előtte évekig oda álltunk.
Nagyon sok hely van a városban, ahol egyik napról a másikra elkezdenek büntetéseket osztogatni szabálytalan parkolásért.
Itt jogos a kérdés: az itt kijelölt parkolóhely esetében hol férnek el a gyalogosok?