Kárpótolja beszállítóit, az LF-ZC számára kifejlesztett, innovatív jármű- és gyártástechnológiákat pedig egy következő generációs zászlóshajóban hasznosítja majd a Lexus. A globális gazdasági és politikai klíma 2024-ben kezdődő, és 2025 végén kicsúcsosodó, markáns változása kirántotta a talajt az elektromos jövőben gondolkodó autógyártók alól. A szubvenciós konstrukciók megszűnése, a piacok befogadó készségének csökkenése, a technológiák vártnál lassabb ütemű fejlődése együttesen olyan körülményeket teremtettek, amelyek arra kényszerítették az iparág legjelentősebb szereplőit, hogy visszakozzanak, és módosítsák eredeti elképzeléseiket. 

Ígéretes modellprogramok kerültek így a süllyesztőbe, európai és japán gyártók áldoztak fel több évnyi kutatást, fejlesztést és beruházást a túlélés érdekében.

A Toyota-csoport prémiummárkája, a Lexus is hasonló döntésre kényszerült, amikor június végén bejelentette: a tervekkel ellentétben mégsem fogja bemutatni új elektromos zászlóshajóját, amelyet az LF-ZC tanulmányautó előlegezett meg még 2023-ban – nem egyszerűen eltolták a 2027-re időzített bemutatót, hanem véglegesen lemondtak a program megvalósításáról.

A döntést egy olyan pillanatban hozták meg, amikor legalább még a sorozatgyártást előkészítő, jelentős beruházások nem növelték a veszteségeket. A változtatás ezzel együtt is komoly érvágás nem csak a Lexus, hanem beszállítói számára is: a speciális gyártástechnológiák, elektromos és elektronikus rendszerek komoly elköteleződést követeltek a beszállítóktól is.

Ezért fontos, hogy a Lexus anyavállalata, a Toyota nyilvános ígéretet tett arra, hogy a tőle telhető legteljesebb mértékben kártalanítja beszállítóit. A pontos összegek nem ismertek, de összességében több tízmilliárd jenről (1,00 JPY = 1,93 HUF) lehet szó, írja a Nikkei Asia hírügynökség. Ez a szemlélet nem általános az autóiparban, ellenben összecseng a Toyota korábbi, történelmi fejlesztéseivel: az olyan autóipari mérföldkövek megvalósításakor, mint a hibrid Prius vagy a hidrogéntüzelőanyag-cellás Mirai, a közvetlen jövedelmezőség nem szerepelt az elsődleges szempontok között.

A Lexus ugyanakkor nem csak kárpótlást, hanem annál sokkal jobbat is ajánl beszállítóinak: új munkát.

Nakadzsima Hiroki, a Toyota alelnöke hivatalosan is bejelentette, hogy nem vesznek kárba a kidolgozott technológiák, amelyek egyébként drámai mértékű költségcsökkentést, jobb hatásfokot és még kiválóbb minőséget ígérnek. Olyan, már rendelkezésre álló, bevethető megoldásokról van szó, mint a gigacasting öntési eljárás, amely lehetővé teszi, hogy egyetlen nagy méretű elemmel váltsanak ki korábban akár több tucat komponensből összeállított alkotórészeket (váz-, illetve karosszériaidomokat); különböző fejlett vezetőtámogató funkciók; villámgyorsan tölthető prizmatikus akkumulátorok; illetve különböző méret- és tömegcsökkentő fejlesztések.

Az LF-ZC projekt tehát nem vész el, csak átalakul. Hogy milyen formában, és főleg mikor valósulhat meg az a modell, amely eredetileg az LF-ZC utódja lett volna, arról ma még találgatni is korai volna.

Ami bizonyos, hogy ez az eset is igazolja a Toyota multienergia-stratégiájának helyességét. Az a döntés, hogy párhuzamosan fejlesszen és gyártson minden olyan hajtási módozatot, amelyre kereslet van a világban, pont az ilyen, kritikus helyzetekben válik kulcsfontosságúvá. A több lábon állás révén ugyanis a Toyotának mindig van elegendő mozgástere ahhoz, hogy olyan döntéseket hozzon, amelyek a vállalat, beszállítói és ügyfelei számára egyaránt a legkedvezőbbek hosszú távon.