A jelenlegi jogszabályokkal többségében összeegyeztethető, 2. szintű autonóm mobilitási képességekkel rendelkező járművet mutat be 2020-ban a Lexus. A technológia a későbbiekben magasabb szintre frissíthető, akár vezeték nélküli kapcsolaton keresztül, de a műszaki kihívásoknál jóval összetettebb kérdésről van szó.

A Lexus először 2017-ben vázolta az önálló közlekedésre képes járművekkel kapcsolatos fejlesztési stratégiáját. A márka tartja magát az LS+ tanulmányautó bemutatásakor meghirdetett ütemtervhez: amint Koji Sato, a Lexus elnöke az Automotive News Europe újságírójának adott interjújában kifejtette, az eredeti elképzelésekkel összhangban még az idén bemutatkozik a Lexus első olyan típusa, amelyet fejlett Highway Teammate vezetőtámogató technológiával szerelnek fel.

A Densóval közösen fejlesztett Highway Teammate rendszer alkalmas arra, hogy a vezető időben és térben korlátozott körülmények között (autópályán haladva) elvegye a kezét a kormányról. Szemét (azaz figyelmét) azonban folyamatosan a forgalmon és autóján kell tartania, készen arra, hogy bármikor beavatkozzon. A Lexus testvér-technológiája, az Urban Teammate fél évtizeddel később valósulhat meg; ez már városi környezetben is képes lesz hasonló funkciók támogatására.

A várakozások szerint a technológia automatikus sávváltásra, előzésre, illetve a forgalomhoz igazodó ritmusú haladásra lesz alkalmas, ám a Highway Teammate pontos funkcionalitása egyelőre még nem ismert. Ez egyrészt az adott piacon hatályos jogszabályoktól függ, másrészt viszont a Lexus tervei szerint mobil adatkapcsolaton keresztül (OTA) folyamatosan frissíthetők, bővíthetők lesznek a járművek képességei, árulta el Koji Sato.

Miközben néhány (jellemzően német) prémium autógyártó 3. szintű autonómiára alkalmas járművek bevezetését fontolgatja, az autóiparban egyre általánosabb és egyre erősebb az ellenállás ezzel a veszélyes kompromisszumot jelentő, köztes fázissal szemben. A 3. szinten a vezető átmenetileg leveheti a tekintetét az útról, azaz figyelhet másra, mint a forgalom, ugyanakkor szükség esetén képesnek kell lennie visszavenni a jármű irányítását. Ez Hajime Kumabe, a Toyota-csoport önjáró technológiájának fejlesztésében közreműködő Denso tokiói kutatás-fejlesztési központjának vezetője szerint túlságosan nagy kockázatot jelent. Műszakilag azonban nincs nagy különbség a 2. és 3. autonóm mobilitási szint között, árulta el Koji Sato.

Egészen más a helyzet a 4. szintű autonómiával, amely tartósan nem igényli az emberi odafigyelést: Hajime Kumabe szerint ez megvalósítható ugyan, de a folyamatokat felügyelő, döntéseket meghozó számítógépek (valamint ezek hűtőrendszereinek) működtetéséhez rengeteg energiára van szükség.

A technológia bevezetésének előfeltétele tehát a jóval nagyobb kapacitású akkumulátorok vagy még inkább az alternatív emissziómentes hajtástechnológiák elterjedése. Előbbire a szilárdtest-akkumulátorok, utóbbira a hidrogén üzemanyagcellás technológia fejlesztésével készül megoldást nyújtani a Toyota-csoport. Szintén járható út volna a jobb energiahatékonyságú rendszerek bevezetése, legyen szó a számítógépek terhelését csökkentő mesterséges intelligencia vagy az új generációs, takarékosabb félvezetők szélesebb körű alkalmazásáról.

Az előbbi téren a Toyota Research Institute (TRI) végez évek óta előremutató kutatásokat, az utóbbira pedig a Densóval közösen hozott létre kutató-fejlesztő intézetet a Toyota: az ötszáz szakembernek munkát adó létesítmény idén áprilisban kezdi meg működését.

A Lexus távlati célja, hogy az autonóm mobilitási technológiákat ne csak csúcsmodelljein, hanem kínálatának összes tagján bevezesse. Ahogy Koji Sato fogalmazott: „A megnyugtató biztonság nem lehet egyetlen típus kiváltsága, az összes modellünkön elérhetőnek kell lennie. Ezért arra törekszünk, hogy a technológiát fokozatosan a márka teljes portfoliójára kiterjesszük.”

Fotók: Lexus