Andy igazi reneszánsz ember, autóipari alkimista, aki szabadjára engedi fantáziáját, és gátlások nélkül alkotja meg vadabbnál vadabb műveit. Teszi mindezt nagy sikerrel, hiszen szédületes formatervei szerepeltek már a Melbourne-i Autókiállításon, készült róla riport a Top Gearben, és egyik művét nem kevesebb mint 76 alkalommal nevezték a neves Turner díjra (ezt a díjat a Tate múzeum alapította 1984-ben, és a XIX. századi angol festőről, J. M. W. Turnerről nevezték el).

Andy bátran nyúl az öreg autókhoz, hiszen célja nem az eredeti állapot visszaállítása (mintha egy átlagos veteránt újítana fel), hanem különleges mesterműveket hoz létre – néha alkotótársaival együtt. Eddig 58 egyedi darab került ki a műhelyéből.

Ezek közül az egyik egy terhelt múltú, 1939-es Peugeot 202-es pickup. A derék Peugeot nem is készülhetett volna rosszabb időben. A II. világháború ekkor már a levegőben lógott, és amikor a németek lerohanták Franciaországot, sok náci tiszt rekvirált magának Peugeot automobilt. Azért szerették a márka termékeit, mert bírták a gyűrődést, és kényelmesek voltak.

A háború után a nácik eltűntek, a Peugeot azonban maradt Franciaországban – gazdátlanná vált, és hét évtizedre az enyészett martaléka lett. Amikor Andy 2014 februárjában egy online aukción megvásárolta, a rozsdakupac már csak nyomokban tartalmazott fémet, de Saunders így is meglátta benne a lehetőséget. A sokat látott francia matuzsálemet darabokban és siralmas állapotban hajózták át a kontinensről a szigetországba.

A derék 202-es végül főnixmadárként született újjá, és ma már újkori önmagánál is nagyszerűbb formában van. Andy és csapata a világháborús relikviából art deco stílusú guruló remekművet készített. A német kapcsolat itt nem ért véget: az ihletet az autó formatervéhez és díszítéséhez ugyanis részben a Franz Lang által rendezett, 1926-os Metropolis című, német, fekete-fehér némafilm jelentette – s a Peugeot 202 Metropolis annyira látványos, hogy akár a film díszletei közül is kigurulhatna.

Mivel az eredeti masinán a rozsda miatt szinte minden elemet ki kellett cserélni, Andy nyugodtan szabadon engedhette képzelőerejét. Nem tetszett neki például az eredeti tetővonal az ülések fölött, amely a mai Ford Transitokra emlékeztette őt. Így, az amerikai hot rodok mintájára, Andy jóval alacsonyabban húzta meg az újjászülető 202-es tetővonalát – ez a fejtérnek ugyan nem tesz jót, de egy ilyen projekt esetében nem a használati érték, hanem a különleges látvány a mértékadó szempont. Hasonló okból a plató egy ilyen különleges kocsin nyilván nem a rakomány szállítására szolgál, ezért nem gond, ha fedél kerül rá.

A művelet járulékos előnye a hatalmas szabad felület, amelyre különleges alkotás került: Maxime Xavier munkája igazán egyedivé teszi az autót. Maxime egyébként festőnő, aki olykor autók karosszériáját használja vászonként, ahogy a Peugeot esetében is tette.

A karosszéria más dimenziói is változtak: a hátsó túlnyúlás hosszabb lett, ám magát a platót megrövidítették, így értelemszerűen a tengelytáv is kisebb valamivel. A fantasztikus átépítés gazdagon merít más, jóval fiatalabb autók alkatrészlistájából is. Az alváz például egy robusztus Ford Rangerből érkezett, az üléseket pedig egykor a Jaguar szerelte egy elegáns brit cirkálóba. A bakelit kormánykerék egy korai Porschéból érkezett, ami szintén emeli a projekt pedigréjét. A látványos első sárvédők egy 1937-es Jaguar SS-ből érkeztek, a rajtuk lévő helyzetjelzők szintén a 1930-as évekből származó francia darabok.

S hogy mi maradt meg az eredetiből? A műszerfalban a 202-es eredeti sebességmérőjét láthatjuk, ám ez kéttónusú festést kapott, hogy árnyalata illeszkedjen az ülésekéhez. Szintén a mai napig túlélt az alumíniumból készült, eredeti oroszlánfej embléma a géptető elején. Az eredeti 202-esen a géptető és a hűtőmaszk egy darabból állt, Andy azonban szétválasztotta őket, és büszkén mutat a rács mögötti sárga ikerfényszórókra, amelyek szintén 1939 óta vannak velünk. Az ajtókilincsek is az art deco stílust idézik meg, kívül-belül különleges a vonalvezetésük. Maga az utastér Scott Lloyd szakértő munkáját és ízléses anyaghasználatát dicséri.

A Metropolis természetesen működőképes, sőt, Andy olykor meg is futtatja a Peugeot-t, de az emberek őszinte rajongása és kitartó érdeklődése a mai napig meglepi. A dolog persze érthető, hiszen a Peugeot 202 Metropolis a szó igazi értelmében egyedi darab, nincs hozzá hasonló autó a bolygón. Éppen ezért Andy attól sem zárkózik el, hogy egy múzeumnak adományozza.

Kereslet szinte biztosan lesz az art deco Peugeot-ra, hiszen Andy Saunders munkáját globálisan elismerik. Olyan autókat álmodott és épített már meg szenvedéllyel és szakértő műgonddal, amelyekért a nézők rajongtak a londoni Chelsea-ben megrendezett Louis Vuitton Concours d’Elegance-on,  a  Goodwood Style et Luxe Concours d’Elegance-on vagy a new york-i Central Parkban tartott Concours d’Elegance rendezvényen. De Andy autói zajos sikert arattak jelentős autókiállításokon Európában, Dél-Koreában és Ausztráliában is.

A képre kattinva megnézhet egy videót.

További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!