Külföldi beruházók hosszú éveken át csak helyi partnerek bevonásával – azaz bizonyos fokú állami tulajdonrész mellett – kezdhettek gazdasági, ipari tevékenységbe Kínában. Ez különösen látványosan jelentkezett az autóiparban:  a Toyota például a XX. század utolsó éveiben a Tianjin Automobile Industry Group bevonásával hozhatta létre autóipari alkatrészeket gyártó vegyesvállalatait. Ezt követte az ezredforduló után a FAW Toyota Motor (FAW Toyota) és a Guangzhou Toyota Motor (GAC Toyota.)

Ezek a szabályok azonban mostanra sokat lazultak, ma már 100 százalékban külföldi tulajdonú ipari létesítmények is kaphatnak engedélyt. Ez történt most is: a Toyota-csoport vadonatúj villanyautó-gyártó üzeme, amelyre április végén adta áldását Peking, teljes egészében a japán vállalat saját beruházásaként valósulhat meg, méghozzá olyan rohamtempóban, ami a villámépítkezésekhez szokott kínai közönséget is megdöbbentette.

Az 1,13 millió négyzetméteren elterülő üzem, amelyben a Lexus márka számára fognak villanyautókat gyártani, már 2026 nyarára – alig több mint egy év alatt – felépülhet, és 2027-től megkezdődhet a termelés: évente akár 100 ezer autót fognak itt előállítani, részben globális modelleket, részben a helyi piaci igényekhez igazított, vagy teljes egészében azokhoz fejlesztett típusokat.

A sanghaji üzem non-stop kapcsolatban áll a Toyota japán központjával, így zavartalanul és rugalmasan mehet a munka, igény esetén akár három műszakban.

A Toyota-csoport viszonylag későn szállt fel a villanyautó-vonatra, azonban kezdi ledolgozni a hátrányát. Ebben különösen fontos szerepet játszik a bZ3X, amely ma már a legnépszerűbb nem hazai gyártású villanyautó Kínában. Szintén ígéretes a frissen bevezetett bZ5, amely méretét tekintve a Tesla Model Y közvetlen vetélytársa, de csak fele annyiba kerül Kínában. Az is meredek emelkedést vetít előre, hogy a Toyota a legnagyobb helyi technológiai vállalatokkal karöltve fejleszti digitális és önvezető rendszereit.

További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!