Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos felidézte: 2018-ban, amikor a magyar űrkutatás a Külgazdasági és Külügyminisztérium irányítása alá került, hosszú évtizedeket követően új lendületet vett a magyar űrszektor. Hozzátette: "újjáépítettük ezt a különleges szakterületet, ma már bátran kijelenthetjük, hogy egy új korszakot nyitottunk". Az elmúlt években több mint húsz együttműködési megállapodást kötöttünk országokkal, űrügynökségekkel, valamint a világ vezető űripari vállalataival - fejtette ki.

Fotó forrása: HUNIVERZUM

"Kiemelkedően fontosnak tartjuk, hogy már középiskolás korban megszólítsuk a fiatalokat" - hangsúlyozta, majd hozzáfűzte: azért dolgoznak, hogy a fiatal generációk ne csak szemlélői, hanem alakítói legyenek annak a jövőnek, "amely már a küszöbön áll".

A magyar űrkutatás zászlóshajója kétségtelenül a HUNOR - Magyar Űrhajós Program - szögezte le, hozzátéve, hogy a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén Kapu Tibor csaknem 30 magyar tudományos kísérletet fog elvégezni 10 különböző tudományágban. Ez nemcsak tudományos szenzáció, de példátlan lehetőség is arra, hogy a magyar tudás és innováció nemzetközi környezetben mutassa meg magát - magyarázta.

Arról is beszélt, hogy az űrszektor gyorsan fejlődő világa óriási lehetőségeket rejt. "Egy sikeres nemzet, mint Magyarország, nem maradhat ki ebből, sőt, kötelességünk, hogy részesei, formálói legyünk ennek a jövőnek" - fogalmazott az űrkutatásért felelős miniszteri biztos.

Kapu Tibor (jobbról) és a csapat

A látogatóközpont megnyitásáról szólva azt mondta, "a mai nappal nemcsak egy kiállítás nyílik meg, egy új tér is feltárul előttünk, a magyar tudomány és oktatás világűr felé vezető útja". A XXI. század történelmét a világűrben írják - hangsúlyozta Ferencz Orsolya.

A rendezvényen egy videóüzenetben Kapu Tibor kutatóűrhajós is megszólalt, aki az Amerikai Egyesült Államokból jelentkezett be, ahol - mint elmondta - a felkészülés lezárásához érkezett, hamarosan a legénység többi tagjával együtt karanténba vonulnak, biztosítva, hogy egészségesen érkezzenek meg az űrállomásra.

A sikeresen teljesített küldetésspecifikus kiképzésről azt mondta: "folyamatosan tanultunk az űrállomáson való élet és munka sajátosságairól, a kísérletek lebonyolításáról, az űrkapszulák és rakéták működéséről, de olyan különleges tréningeken is részt vettünk, mint a helikopterből való víz alatti kimenekülés, a centrifuga- vagy túlélőképzés".

Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Kitért arra is, hogy a küldetés során magyar egyetemek, kutatóintézetek és vállalatok kísérleteit végzi majd el, hozzájárulva ezzel a hazai tudományos és innovációs eredmények nemzetközi elismeréséhez.

"Nagy büszkeség számomra, hogy mindezt egy olyan program részeként tehetem meg, amely nemcsak a technológiai és tudományos előrelépést szolgálja, hanem a jövő generációt is inspirálja, új álmokat és célokat mutatva a magyar fiatalok számára" - jegyezte meg.

Charles Simonyi amerikai magyar szoftverfejlesztő, aki kétszer is járt az űrben, szintén videóüzenetet küldött, amelyben - szavait Kapu Tibornak címezve - azt mondta, "semmiféle tankönyv vagy szimulátor nem tudja érzékeltetni azt a nagyszerű érzést, ami ott fent vár rád".

Azt tanácsolta Kapu Tibornak, hogy az indulás előtti héten fokozatosan emelje meg az ágya végét egy téglával vagy hasonló módon. "Ezzel hozzászoksz ahhoz, hogy a vér a fejedbe gyűlik, ami e felkészülés nélkül rossz közérzetet okozhatna az út első napjaiban" - magyarázta.

Farkas Bertalan beszédet mond. Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Farkas Bertalan, az első magyar űrhajós azt üzente Kapu Tibornak a megnyitón, hogy keresse "azt a kis Kárpát-medencét, aminek a közepén ott van a mi 93 ezer négyzetkilométerünk". Hozzátette, azt kívánja Kapu Tibornak és tartalékosának, Cserényi Gyulának, hogy "fogadják őket ugyanolyan tisztelettel, szeretettel, mint ahogy 45 évvel ezelőtt Magyari Bélát és Farkas Bertalant fogadta a magyar nép".