Az agilis Magyar Automobil Club 1905. május 7. és 21. között ismét a városligeti Iparcsarnokban tartotta a II. Budapesti Nemzetközi Automobil Kiállítást. A 69 kiállító közel fele magyar cég volt: a hazai gyárkezdemények mellett autó- és motorkerékpár-kereskedők, automobil-öltözetet, sapkákat és utazótáskákat kínáló árusok is megjelentek. Több külföldi gyár önálló standot rendezett be, és az osztrák kereskedők is tiszteletüket tették.

 A II. Budapesti Nemzetközi Automobilkiállítás részlete

A kéthetes rendezvény során több mint tíz járművet sikerült eladni. Ám a kiállítások rendezése nem bizonyult jövedelmezőnek a Magyar Automobil Club számára. 1906-ban és 1908-ban még sor került kisebb léptékű seregszemlékre, de a legközelebbi önálló autókiállításra 17 évet kellett várni.

Eközben magyar nyelven is elérhetővé váltak szakkönyvek, s megjelentek az első újságok. Az 1890-es évek végén a sportlapok, mint a Herkules, a Magyar Kerékpáros és Athlétikai Sport, a Sport-Világ, a Sportkedvelő, majd a Nemzeti Sport olvashattak az érdeklődők a hazai fejleményekről. Eközben a műszaki, gazdasági lapokban (Gazdasági Mérnök, Magyar Ipar, Honi Ipar) megjelentek az első olyan cikkek, amelyek az autók műszaki tartalmával foglalkoztak. Az első szakkönyv „Az Automobil” 1901-ben jelent meg. Szerkesztője Herzfeld Mór, a Gazdasági Mérnök munkatársa volt.

1905-ben jelent meg az első magyar nyelvű, önálló autós lap, a Magyar Automobil Újság. Később a Nemzeti Sportból kivált Automobil, későbbi nevén Magyar Automobil és Aviatikai Szemle, illetve 1911-től az Auto, s 1913-tól a német Motor magazin magyarországi mutációja szolgált friss szakmai hírekkel az újfajta közlekedési eszköz iránt érdeklődőknek. Átlapozva a száz évvel ezelőtti újságokat látszik, hogy az 1910-es évek elejére lassan kialakult egy szűk réteg, amely jövőjét a gépjárműkereskedelemben látta.

 Az Automobil címlapja 1909-ben. Forrás: Arcanum Digitális Tudománytár

1910-ben Magyarország is a nemzetközi gépjármű-közlekedési szövetség tagjává vált. Ennek hatására bevezették az országos nyilvántartást. Így sokkal biztosabb hátteret kaptak a kereskedők is, mint amikor csak Budapesten osztottak rendszámot és zajlott a vizsgáztatás. Ekkor a történelmi Magyarország területén mindössze 937 személygépkocsit és 110 teherautót tartottak nyilván. Bár a lapok romló gazdasági helyzetről cikkeztek, amelynek következtében „egyre-másra szűnnek meg az üzletek”, akadtak vállalkozó szellemű cégek, sőt bankok is, amelyek gépjármű-kereskedelemre adták a fejüket.

Csermely Károly ismert aviatikus és Hirsch Adolf sofőr közös vállalkozása volt a Magyar Auto-Garage

Egy rövid életű vállalkozás 1910-ből. Róka Ármin az első világháború után a Chenard-Walcker

gyártmányait képviselte, Stollár József sofőriskolát nyitott.

A fejlődést leginkább az segítette, hogy színre lépett megrendelőként a Hadügyminisztérium. Az osztrák székhelyű közös minisztérium már az 1900-as évek eleje óta tesztelte a gépjárműveket. Ausztriában 1908-ban hirdették meg a „segély-teherautó” programot: az előírt műszaki feltételeknek megfelelő teherautók gazdái visszakaptak a vételárból, ha vállalták, hogy az év bizonyos szakaszában járművüket a katonaság rendelkezésére bocsátják. 1910-ben Magyarországon is megjelent ez a program, s a követelményeknek megfelelő teherautók iránt megélénkült a kereslet.

Következzék néhány vállalkozó és márka a XX. század elejéről.

Arnold Spitz

A Spitz garázs a Lehel úton 1905-ben

Arnold Spitz az 1900-as évek legelején a legnagyobb bécsi autókereskedő volt. Ő képviselte a francia DeDion-Bouton márkát. Ez a cég nem csupán rendkívül sikeres kiskocsikat kínált, de külön árusította azok erőforrását is. A DeDion motort világszerte ezernyi konstruktőr felhasználta. Spitz ráadásul a Benz vezérképviseleteként is funkcionált, sőt saját maga is megálmodott egy túrakocsit. Mivel saját műhelye nem volt, ezért 1902-ben megkérte a Gräf-fivéreket, hogy az általuk összehozott gyárban készülhessen saját konstrukciója. Cserébe azt ígérte, hogy másnak nem adja át a konstrukciót. Ám amikor Magyarországon is elkezdett terjeszkedni, a győri Magyar Waggon- és Gépgyárral is liszensz-szerződést kötött. A  Gräf fivérek hamar értesültek a tervről, felbontották a szerződést Spitz-zel, aki hamarosan csődbe ment. A budapesti lerakat is bezárta kapuit.

Laurin&Klement

A cseh Laurin&Klement hazai lerakata 1913-ban nyitotta meg javítóműhelyét Budapesten a Váci utca 81 szám alatt. Forrás: Skoda Múzeum

Egy osztrák kereskedő, Sigmund Weidmann 1907-ben a Laurin&Klement támogatásával nyitotta meg a budapesti képviseletet a Teréz kőrút 1 szám alatt. Néhány hónappal később a Nyugati pályaudvar közelében, a Semmelweiss utca 9 szám alatt bemutatótermet is nyitott, ahol a cseh autókon kívül az olasz Fiat gyártmányait is árusították. A Laurin&Klement motorkerékpárjai – azaz akkori szóhasználattal motorkerekei - népszerűek voltak hazánkban, s a cég szerette volna autóit is népszerűsíteni. Sőt, még ennél is többre vágytak: 1908-ban Václav Klement azzal a javaslattal kereste meg az Osztrák-Magyar Monarchia közös Hadügyminisztériumát, hogy a balkáni piacok ellátására összeszerelő üzemet létesítenének Magyarország területén.

Erre végül nem került sor, de a magyar képviselet szépen fejlődött. A Fiattal nem sokáig foglalkoztak, de a Laurin&Klement és a szintén cseh Raf cég gyártmányai népszerűnek bizonyultak.  1913-ban az Andrássy út 10 szám alatt a cég méretének megfelelő kiállítóterem nyílt meg. Ezzel párhuzamosan egy, az akkori igényeknek megfelelő garázst és szervízt létesítettek a Váczi utca 81 alatt. A képviselet vezetését Herskovits Ignác intézte, akinek korábbi vállalkozásáról már írtunk.

Szám Géza

A Nagy  János utcai műhely – így festett egykoron egy márkaszervíz. Forrás: Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum

Szám Géza órásmester, mechanikus, aki 1900-1902 között gépjárművek építésével is próbálkozott, 1908-ban a Belvárosban, a Nagy János utca 5 szám alatti bérház udvarán rendezte be garázsát, amely egyben a francia Delaunay-Belleville francia luxusautók hazai képviseleteként is funkcionált. Szám 1911-ben adta el vállalkozását.

1915-re a hazai állomány 2877 személygépkocsira és 316 teherautóra növekedett. Ezt a csenevész állományt a háború megtizedelte.

Négyesi Pál